Gazprom;Szentpétervár;felhőkarcoló;Guiness-rekord;

2017-01-14 06:33:00

Csúcsra ér Európa új felhőkarcolója

Az évtized elején még senki nem hitte, hogy az oroszországi Szentpétervárra tervezett gigantikus épület valaha is megépülhet. A tiltakozók tömege arra hivatkozott, hogy egy város, amely építészeti harmóniájáról híres, nem fogadhat be egy felhőkarcolót, amely ezt a páratlan egységet megtöri, sőt felborítja. A tiltakozók tévedtek, amikor nemzetközi vétóra számítottak.

Az évek óta húzódó szentpétervári felhőkarcolóvita ellenére most ott tartunk, hogy a Finn-öböl partján épülő Lahta Center már idén Európa legmagasabb épülete lesz, jövőre pedig eléri legnagyobb magasságát: a 462 métert. Ezzel lepipálja moszkvai riválisát, a „Föderáció” 374 méteres tornyát.

Azok győztek az elmérgesedett vitában, akik arra hivatkoztak, hogy az észak-orosz nagyvárosnak szüksége van tengeri homlokzatra, s meg kell és meg is lehet találni a régi értékek és az új elképzelések között az egyensúlyt. A városlakók aláírásgyűjtő kampányai éppen úgy semmibe vesztek, mint az a számítógépes elemzés, amely szerint a Péter Pál erőd és a Téli Palota látképét is megbontja az új épület. Az UNESCO, amely 1990-ben vette fel Szentpétervár történelmi központját a világörökség listájára, a jelek szerint végül is megelégedett azzal, hogy egyeztessenek vele az elképzelésekről.

A megrendelő igazi nagyhatalom: a Gazprom, a legnagyobb orosz vállalat, a világ legnagyobb földgázkitermelője, csak az Európába irányuló gázkivitele tavaly 170 milliárd köbméter körül volt. Nemcsak gazdasági, hanem politikai súlya is nagy ahhoz, hogy keresztülvigye elképzeléseit. Márpedig a Gazprom Szentpétervár szívében szerette volna látni az üzleti központot. Igaz korábban megelégedett volna azzal is, hogy a történelmi központtól távol, a Néva egyik mellékfolyójának partján emeljen fel egy 396 méter magas épületet, de már ez az ötlet is a lakosok ellenállásába ütközött.

A csatározásokból a Gazprom egyre jobb pozícióba lavírozta magát, s, hogy meggyőzze az embereket, infrastrukturális fejlesztésekbe kezdett. 2015-ben például azt ígérte, hogy a Lahta Center körüli terület rendezésére 21 milliárd rubelt áldoz. Mivel a komplexumban mintegy ötezren dolgoznak majd, sokat fordítanak a közlekedés megszervezésére. Új metróállomás, parkolók, buszmegállók, gyalogos aluljárók szerepelnek a tervekben. S, ami igen fontos, hatalmas üzleti, hivatali központ létesül itt. Ide költözik a Gazprom egy sor leányvállalatával együtt. Itt lesz többek között a cég olajvállalata is. A terület másik részén tudományos-oktatási komplexum, planetárium, múzeumok, szállodák, egészségügyi és sportközpontok létesülnek.

A 140.000 négyzetméteres építési területen 2013-ban kezdődött meg az építkezés. A tervező a londoni RMJM.

Hivatali nagyságok már arról nyilatkoznak, hogy a korábbi fenntartások megszűntek, aminek ellentmond a világhírű múzeum, az Ermitázs igazgatója, aki sarkosan fogalmazott: irodájának ablakából látja, amint ez a szörnyű torony egyre csak emelkedik.

A „szőrnyű torony” amúgy roppant izgalmas látvány. Formája a víz energiáját szimbolizálja, könnyed és karcsú. A súlytalanság és a tájba olvadás érzetét kelti a felhasznált különleges üveg, amely biztosítja azt is, hogy az épület a nap és az évszakok függvényében változtassa a színét. Hol vízre, hol hatalmas lángcsóvára emlékeztet. A tervezők azt állítják, hogy a világ egyik leginkább környezetbaráti magasépülete lesz, mivel másokkal összevetve sokkal kevesebb energiát használ fel. Már az is elképesztő, hogy egy erre alkalmatlannak mondott talajra sikerült mindezt felépíteni. Igaz, nagyszabású geológiai kutatások előzték meg a döntést. Kiderítették, hogy a gyenge talaj csak a legfelső rétegre jellemző, alatta sokszáz éves betonkeménységű agyag húzódik. A stabilitást egy kilencemeletnyi földalatti falrész, és cölöprendszer biztosítja. Az itt alkalmazott újítások bekerültek a Guinness rekordok könyvébe.

A Lahta Center torony 670 ezer tonnát nyom, biztosítani kell, hogy a hatalmas súly terhét a talaj elviselje és az építmény elkerülhetetlen süllyedése egyenletesen menjen végbe. Ennek a folyamatnak az ellenőrzése bonyolult feladat. 4800 ellenőrző műszert használnak fel hozzá. Arra is gondot fordítanak, hogy ne térjenek el a milliméterre meghatározott tervektől, hiszen ilyen magasságnál egy milliméter eltérés az alap közelében egy méter elhajlással jár ott fent a magasban. Vannak felhőkarcolók, amelyeket eleve úgy terveztek, hogy kilengése nagy legyen, a Lahta Center azonban nem ilyen. Legnagyobb megengedett kilengése 6 milliméter lehet. A torony mind a 189 ezer fémszerkezete különbözik egymástól és a homlokzat elemei is különböznek formájukban. Az újítások közül érdemes megemlíteni a jegesedést jelző különleges érzékelőket vagy az emberek lépései által generált elektromosság előállító rendszert.

A Lahta Center Európa legmagasabb felhőkarcolója, a világranglistán a 11. helyet foglalja el. A világon a legmagasabb a Burdzs Kalifa Dubajban 828 méterével. Nem sokáig. A 2020-as világkiállításra a Burdzs Kalifa építői egy ennél is magasabb épülettel akarnak jelentkezni. A nagy felhőkarcoló versengésben előkelő helyen szerepel Szaúd-Arábia mekkai tornyával, az Egyesült Államok a New York-i One World Trade Centerrel, Taipei, Sanghaj, Hongkong, Kuala Lumpur sem marad le.