Előfizetés

Csúcsra ér Európa új felhőkarcolója

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2017.01.14. 06:33
Kilencemeletnyi földalatti cölöprendszer biztosítja a torony stabilitását FORRÁS: WIKIMÉDIA
Az évtized elején még senki nem hitte, hogy az oroszországi Szentpétervárra tervezett gigantikus épület valaha is megépülhet. A tiltakozók tömege arra hivatkozott, hogy egy város, amely építészeti harmóniájáról híres, nem fogadhat be egy felhőkarcolót, amely ezt a páratlan egységet megtöri, sőt felborítja. A tiltakozók tévedtek, amikor nemzetközi vétóra számítottak.

Az évek óta húzódó szentpétervári felhőkarcolóvita ellenére most ott tartunk, hogy a Finn-öböl partján épülő Lahta Center már idén Európa legmagasabb épülete lesz, jövőre pedig eléri legnagyobb magasságát: a 462 métert. Ezzel lepipálja moszkvai riválisát, a „Föderáció” 374 méteres tornyát.

Azok győztek az elmérgesedett vitában, akik arra hivatkoztak, hogy az észak-orosz nagyvárosnak szüksége van tengeri homlokzatra, s meg kell és meg is lehet találni a régi értékek és az új elképzelések között az egyensúlyt. A városlakók aláírásgyűjtő kampányai éppen úgy semmibe vesztek, mint az a számítógépes elemzés, amely szerint a Péter Pál erőd és a Téli Palota látképét is megbontja az új épület. Az UNESCO, amely 1990-ben vette fel Szentpétervár történelmi központját a világörökség listájára, a jelek szerint végül is megelégedett azzal, hogy egyeztessenek vele az elképzelésekről.

A megrendelő igazi nagyhatalom: a Gazprom, a legnagyobb orosz vállalat, a világ legnagyobb földgázkitermelője, csak az Európába irányuló gázkivitele tavaly 170 milliárd köbméter körül volt. Nemcsak gazdasági, hanem politikai súlya is nagy ahhoz, hogy keresztülvigye elképzeléseit. Márpedig a Gazprom Szentpétervár szívében szerette volna látni az üzleti központot. Igaz korábban megelégedett volna azzal is, hogy a történelmi központtól távol, a Néva egyik mellékfolyójának partján emeljen fel egy 396 méter magas épületet, de már ez az ötlet is a lakosok ellenállásába ütközött.

A csatározásokból a Gazprom egyre jobb pozícióba lavírozta magát, s, hogy meggyőzze az embereket, infrastrukturális fejlesztésekbe kezdett. 2015-ben például azt ígérte, hogy a Lahta Center körüli terület rendezésére 21 milliárd rubelt áldoz. Mivel a komplexumban mintegy ötezren dolgoznak majd, sokat fordítanak a közlekedés megszervezésére. Új metróállomás, parkolók, buszmegállók, gyalogos aluljárók szerepelnek a tervekben. S, ami igen fontos, hatalmas üzleti, hivatali központ létesül itt. Ide költözik a Gazprom egy sor leányvállalatával együtt. Itt lesz többek között a cég olajvállalata is. A terület másik részén tudományos-oktatási komplexum, planetárium, múzeumok, szállodák, egészségügyi és sportközpontok létesülnek.

A 140.000 négyzetméteres építési területen 2013-ban kezdődött meg az építkezés. A tervező a londoni RMJM.

Hivatali nagyságok már arról nyilatkoznak, hogy a korábbi fenntartások megszűntek, aminek ellentmond a világhírű múzeum, az Ermitázs igazgatója, aki sarkosan fogalmazott: irodájának ablakából látja, amint ez a szörnyű torony egyre csak emelkedik.

A „szőrnyű torony” amúgy roppant izgalmas látvány. Formája a víz energiáját szimbolizálja, könnyed és karcsú. A súlytalanság és a tájba olvadás érzetét kelti a felhasznált különleges üveg, amely biztosítja azt is, hogy az épület a nap és az évszakok függvényében változtassa a színét. Hol vízre, hol hatalmas lángcsóvára emlékeztet. A tervezők azt állítják, hogy a világ egyik leginkább környezetbaráti magasépülete lesz, mivel másokkal összevetve sokkal kevesebb energiát használ fel. Már az is elképesztő, hogy egy erre alkalmatlannak mondott talajra sikerült mindezt felépíteni. Igaz, nagyszabású geológiai kutatások előzték meg a döntést. Kiderítették, hogy a gyenge talaj csak a legfelső rétegre jellemző, alatta sokszáz éves betonkeménységű agyag húzódik. A stabilitást egy kilencemeletnyi földalatti falrész, és cölöprendszer biztosítja. Az itt alkalmazott újítások bekerültek a Guinness rekordok könyvébe.

A Lahta Center torony 670 ezer tonnát nyom, biztosítani kell, hogy a hatalmas súly terhét a talaj elviselje és az építmény elkerülhetetlen süllyedése egyenletesen menjen végbe. Ennek a folyamatnak az ellenőrzése bonyolult feladat. 4800 ellenőrző műszert használnak fel hozzá. Arra is gondot fordítanak, hogy ne térjenek el a milliméterre meghatározott tervektől, hiszen ilyen magasságnál egy milliméter eltérés az alap közelében egy méter elhajlással jár ott fent a magasban. Vannak felhőkarcolók, amelyeket eleve úgy terveztek, hogy kilengése nagy legyen, a Lahta Center azonban nem ilyen. Legnagyobb megengedett kilengése 6 milliméter lehet. A torony mind a 189 ezer fémszerkezete különbözik egymástól és a homlokzat elemei is különböznek formájukban. Az újítások közül érdemes megemlíteni a jegesedést jelző különleges érzékelőket vagy az emberek lépései által generált elektromosság előállító rendszert.

A Lahta Center Európa legmagasabb felhőkarcolója, a világranglistán a 11. helyet foglalja el. A világon a legmagasabb a Burdzs Kalifa Dubajban 828 méterével. Nem sokáig. A 2020-as világkiállításra a Burdzs Kalifa építői egy ennél is magasabb épülettel akarnak jelentkezni. A nagy felhőkarcoló versengésben előkelő helyen szerepel Szaúd-Arábia mekkai tornyával, az Egyesült Államok a New York-i One World Trade Centerrel, Taipei, Sanghaj, Hongkong, Kuala Lumpur sem marad le.

Áremelések sora jön - A pékek kezdik

Publikálás dátuma
2017.01.14. 06:22

Akár hosszú évekre is búcsút mondhatunk a 0 százalék körüli inflációnak. 2016-ban átlagosan 0,4 százalékos volt a drágulás mértéke. Decemberben a fogyasztói árak 1,8 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az idei évre a nemzetgazdasági tárca átlagosan 1,6 százalékos inflációt vár, az elemzők szerint 2 százalék felett lesz az idei átlagos drágulás.

Az emberek emlékezetében feltehetően nem az marad majd meg a 2016-os esztendőről, hogy éves átlagban mindössze 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, sokkal inkább az, hogy a decemberi ünnepek időszakában észlelhető drágulás volt. A KSH jelentése szerint decemberben éves összevetésben 1,8 százalékos volt a pénzromlás üteme, a novemberi 1,1 százalék után, hasonló mértékű 12. havi áremelkedés legutoljára három és fél éve volt. Az esztendő utolsó hónapjában már észlelhető volt, hogy véget ért az a kegyelmi időszak, amikor a kőolaj relatíve alacsony világpiaci ára miatt az üzemanyagok is olcsóbbak voltak, és két esztendeig kedvező inflációs környezetet teremtve. A hosszú esztendők vajúdása nyomán megszületett a kitermelést mérséklő OPEC egyezmény - amelyhez csatlakoztak a szervezeten kívüli olyan nagy piaci szereplők is, mint Oroszország -, ami egyértelmű trendfordulót idézett elő. Ennek révén tavaly decemberben, egy évre visszatekintve, 6,5 százalékkal emelkedtek a hazai üzemanyagárak. Ugyanakkor az élelmiszerek 1,3 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkeknél pedig csekély, 0,5 százalékos árcsökkenést regisztráltak a statisztikusok.

A jelent, illetve a jövőt illetően Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzőjétől megtudtuk, hogy januárban 2 százalék körüli, az egész esztendőben pedig 2,4 százalék körüli átlagos árindexre számít a szakember. Németh Dávid azonban feltette a kérdést: a baromfihús, a tej, a tojás, az éttermi étkezés és az internet forgalmi adójának a csökkentése mennyire megy át a fogyasztói árakba. Véleménye szerint nem lesz teljes mértékű ez a folyamat. Az internetáfa csökkentésről egyenlőre annyit lehet tudni, hogy a Magyar Telekom végrehajtja, a többi szolgáltató ugyan még nem nyilatkozott, de a kevés szereplős piacra való tekintettel, a versenytársak minden bizonnyal követni fogják a legnagyobb szereplő lépését. (A nemzetgazdasági tárca optimizmusa ezúttal is határtalan, ugyanis a pénteki közleményükben az áfamérséklés hatásaként jelentős mértékű árcsökkenést prognosztizáltak.) Németh Dávid utalt arra, hogy a jegybank elérte a célját, mint az a legfrissebb inflációs adatokból is látszik, így a további lazítás nem látszik indokoltnak.

Februártól drágább lesz a kenyér
2016 novemberében a mezőgazdasági termelői árak 5,5 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest, ami a növényi termékek árának 11 százalékos csökkenéséből, illetve az élő állatok és állati termékek árának 5,1 százalékos növekedéséből tevődik össze. A tej felvásárlási ára július óta folyamatosan növekszik, miközben a baromfi felvásárlási ára folyamatosan csökken - jelentette a KSH.
Feltűnő, hogy a gabonafélék ára 15 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a Magyar Pékszövetség egyik vezetője tegnap bejelentette: február 1-jétől 15-20 százalékkal emelik termékeik árát. Utalt arra, hogy 2011 óta - néhány prémiumtermék kivételével - nem drágultak a pékáruk. A tej felvásárlási ára július óta emelkedett, novemberben 87 forint/liter volt. De még ennél is érdekesebb, hogy a vágósertés ára 15 százalékkal nőtt, holott tavaly csökkent az áfája. Összességében a tavalyi év első tizenegy hónapjában mezőgazdasági termelői árak 3,7 százalékkal mérséklődtek.

Ehhez kapcsolódva Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezetője azt közölte, hogy véleménye szerint a gyorsuló inflációs ráta miatt nem fog a Monetáris Tanács változtatni az álláspontján és fenn fogja tartani a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetet. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikájának szempontjából az is kiemelt fontosságú lesz, hogy a nagy nemzetközi jegybankok hogyan alakítják a saját monetáris politikáikat, azaz hányszor emel idén kamatot az amerikai szövetségi nemzeti bank szerepét betöltő Federal Reserve, illetve az Európai Központi Bank miként alakítja a kötvényvásárlási programját. Ürmössy Gergely nem zárja ki, hogy az idei átlagosan 2,3 százalékos inflációs ráta, 2018-ban átlépheti a 3 százalékos szintet is. Emiatt rövidtávon az MNB kommunikációjából kikerülhet, hogy a Monetáris Tanács kész további nem-konvencionális eszközök használatára - vélekedett Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője. Amennyiben a szakember jóslata beválik, azt feltehetően a pénzintézetek örömmel fogadják majd, hiszen ezzel véget érhetne az a számukra kedvezőtlen helyzet, hogy a jegybank határt szab a betéteik elhelyezésének, azt remélvén, hogy ezzel rábírják pénzintézeteket a nagyobb mértékű hitelezésre.

Az inflációs adat közlését követően az euró-forint keresztárfolyam stabil maradt, és egész pénteken nem érte el a 308-as szintet.

Így látják Londonban
A Goldman Sachs londoni elemzői hosszabb időtávra előretekintve hangsúlyozzák, hogy Magyarországon és a többi feltörekvő európai gazdaságban meglepően korlátozott az alacsony munkanélküliségből és a bérnövekedésekből eredő nyomás átszűrődése a fogyasztói árakba. Vagyis ezek hatása az infláció alakulására meglehetősen csekély.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási részlegének elemzői felülvizsgált térségi előrejelzésükben azt valószínűsítették, hogy mindenekelőtt az élelmiszerek, és a dollár erősödése miatt az olaj okoz majd felfelé ható inflációs meglepetéseket a feltörekvő európai gazdaságokban. Ennek alapján a ház az idei magyarországi, csehországi és lengyelországi éves átlagos inflációra szóló prognózisait 0,2-0,4 százalékponttal emelte. A cég londoni elemzői a legkisebb mértékben idei átlagos magyar inflációra adott előrejelzésüket emelték, 0,2 százalékponttal 2,6 százalékra. A bankcsoport közgazdászai szerint az egyes élelmiszerek áfájának csökkentése azonban akár 0,5 százalékpontot is lefaraghat a teljes kosárra számolt tizenkét havi januári inflációból, elfedve az alapszintű inflációs nyomás erősödését a magyar gazdaságban.

Áremelések sora jön - A pékek kezdik

Publikálás dátuma
2017.01.14. 06:22

Akár hosszú évekre is búcsút mondhatunk a 0 százalék körüli inflációnak. 2016-ban átlagosan 0,4 százalékos volt a drágulás mértéke. Decemberben a fogyasztói árak 1,8 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az idei évre a nemzetgazdasági tárca átlagosan 1,6 százalékos inflációt vár, az elemzők szerint 2 százalék felett lesz az idei átlagos drágulás.

Az emberek emlékezetében feltehetően nem az marad majd meg a 2016-os esztendőről, hogy éves átlagban mindössze 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, sokkal inkább az, hogy a decemberi ünnepek időszakában észlelhető drágulás volt. A KSH jelentése szerint decemberben éves összevetésben 1,8 százalékos volt a pénzromlás üteme, a novemberi 1,1 százalék után, hasonló mértékű 12. havi áremelkedés legutoljára három és fél éve volt. Az esztendő utolsó hónapjában már észlelhető volt, hogy véget ért az a kegyelmi időszak, amikor a kőolaj relatíve alacsony világpiaci ára miatt az üzemanyagok is olcsóbbak voltak, és két esztendeig kedvező inflációs környezetet teremtve. A hosszú esztendők vajúdása nyomán megszületett a kitermelést mérséklő OPEC egyezmény - amelyhez csatlakoztak a szervezeten kívüli olyan nagy piaci szereplők is, mint Oroszország -, ami egyértelmű trendfordulót idézett elő. Ennek révén tavaly decemberben, egy évre visszatekintve, 6,5 százalékkal emelkedtek a hazai üzemanyagárak. Ugyanakkor az élelmiszerek 1,3 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkeknél pedig csekély, 0,5 százalékos árcsökkenést regisztráltak a statisztikusok.

A jelent, illetve a jövőt illetően Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzőjétől megtudtuk, hogy januárban 2 százalék körüli, az egész esztendőben pedig 2,4 százalék körüli átlagos árindexre számít a szakember. Németh Dávid azonban feltette a kérdést: a baromfihús, a tej, a tojás, az éttermi étkezés és az internet forgalmi adójának a csökkentése mennyire megy át a fogyasztói árakba. Véleménye szerint nem lesz teljes mértékű ez a folyamat. Az internetáfa csökkentésről egyenlőre annyit lehet tudni, hogy a Magyar Telekom végrehajtja, a többi szolgáltató ugyan még nem nyilatkozott, de a kevés szereplős piacra való tekintettel, a versenytársak minden bizonnyal követni fogják a legnagyobb szereplő lépését. (A nemzetgazdasági tárca optimizmusa ezúttal is határtalan, ugyanis a pénteki közleményükben az áfamérséklés hatásaként jelentős mértékű árcsökkenést prognosztizáltak.) Németh Dávid utalt arra, hogy a jegybank elérte a célját, mint az a legfrissebb inflációs adatokból is látszik, így a további lazítás nem látszik indokoltnak.

Februártól drágább lesz a kenyér
2016 novemberében a mezőgazdasági termelői árak 5,5 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest, ami a növényi termékek árának 11 százalékos csökkenéséből, illetve az élő állatok és állati termékek árának 5,1 százalékos növekedéséből tevődik össze. A tej felvásárlási ára július óta folyamatosan növekszik, miközben a baromfi felvásárlási ára folyamatosan csökken - jelentette a KSH.
Feltűnő, hogy a gabonafélék ára 15 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a Magyar Pékszövetség egyik vezetője tegnap bejelentette: február 1-jétől 15-20 százalékkal emelik termékeik árát. Utalt arra, hogy 2011 óta - néhány prémiumtermék kivételével - nem drágultak a pékáruk. A tej felvásárlási ára július óta emelkedett, novemberben 87 forint/liter volt. De még ennél is érdekesebb, hogy a vágósertés ára 15 százalékkal nőtt, holott tavaly csökkent az áfája. Összességében a tavalyi év első tizenegy hónapjában mezőgazdasági termelői árak 3,7 százalékkal mérséklődtek.

Ehhez kapcsolódva Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezetője azt közölte, hogy véleménye szerint a gyorsuló inflációs ráta miatt nem fog a Monetáris Tanács változtatni az álláspontján és fenn fogja tartani a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetet. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikájának szempontjából az is kiemelt fontosságú lesz, hogy a nagy nemzetközi jegybankok hogyan alakítják a saját monetáris politikáikat, azaz hányszor emel idén kamatot az amerikai szövetségi nemzeti bank szerepét betöltő Federal Reserve, illetve az Európai Központi Bank miként alakítja a kötvényvásárlási programját. Ürmössy Gergely nem zárja ki, hogy az idei átlagosan 2,3 százalékos inflációs ráta, 2018-ban átlépheti a 3 százalékos szintet is. Emiatt rövidtávon az MNB kommunikációjából kikerülhet, hogy a Monetáris Tanács kész további nem-konvencionális eszközök használatára - vélekedett Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője. Amennyiben a szakember jóslata beválik, azt feltehetően a pénzintézetek örömmel fogadják majd, hiszen ezzel véget érhetne az a számukra kedvezőtlen helyzet, hogy a jegybank határt szab a betéteik elhelyezésének, azt remélvén, hogy ezzel rábírják pénzintézeteket a nagyobb mértékű hitelezésre.

Az inflációs adat közlését követően az euró-forint keresztárfolyam stabil maradt, és egész pénteken nem érte el a 308-as szintet.

Így látják Londonban
A Goldman Sachs londoni elemzői hosszabb időtávra előretekintve hangsúlyozzák, hogy Magyarországon és a többi feltörekvő európai gazdaságban meglepően korlátozott az alacsony munkanélküliségből és a bérnövekedésekből eredő nyomás átszűrődése a fogyasztói árakba. Vagyis ezek hatása az infláció alakulására meglehetősen csekély.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási részlegének elemzői felülvizsgált térségi előrejelzésükben azt valószínűsítették, hogy mindenekelőtt az élelmiszerek, és a dollár erősödése miatt az olaj okoz majd felfelé ható inflációs meglepetéseket a feltörekvő európai gazdaságokban. Ennek alapján a ház az idei magyarországi, csehországi és lengyelországi éves átlagos inflációra szóló prognózisait 0,2-0,4 százalékponttal emelte. A cég londoni elemzői a legkisebb mértékben idei átlagos magyar inflációra adott előrejelzésüket emelték, 0,2 százalékponttal 2,6 százalékra. A bankcsoport közgazdászai szerint az egyes élelmiszerek áfájának csökkentése azonban akár 0,5 százalékpontot is lefaraghat a teljes kosárra számolt tizenkét havi januári inflációból, elfedve az alapszintű inflációs nyomás erősödését a magyar gazdaságban.