Orbán ismét csatába készül

Nyíltan szembemegy az Európai Unióval – vallotta be pénteken az idegenrendészeti őrizet visszaállítása kapcsán Orbán Viktor. A miniszterelnök rádióinterjújában azt prognosztizálta, hogy az idén Európa nemzetei fellázadnak Brüsszel ellen, amely hol nyíltan, hol lopakodva, suttyomban hatásköröket akar elvenni.

Folytatja szabadságharcát a Fidesz-kormány. Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádióban bejelentette, 2017-ben két nagy csatára számít Brüsszellel. Az egyik migrációs, a másik gazdaságszervezési kérdésekben várható, és mindkét területen "meg kell védeni a szuverenitásunkat". Ezért állította vissza a kormány az idegenrendészeti őrizetet, amivel Orbánék nyíltan szembemennek Brüsszellel. Ez azt jelenti, hogy kérelme elbírálásáig senki nem hagyhatja el a menekülttábort. Közös európai menekültpolitikára nincs szükség, inkább azért kell harcolni, hogy minden tagország maga döntsön erről – üzente az uniós bürokratáknak a miniszterelnök. „Én nem akarom megmondani, Németország milyen menekültpolitikát folytasson – fogalmazott Orbán, aki szerint az erről folyó vita “nem holtponton van, hanem jelenleg úgy van, ahogy nekünk jó”. Az idén a kormányfő szerint az EU nemzetei fellázadnak az ellen a brüsszeli politika ellen, amely folyamatosan, "hol nyíltan, hol suttyomban", hatásköröket akar elvonni a nemzetállamoktól. Megemlítette Francois Fillon francia jobboldali elnökjelöltet, akinek a programja szerinte "egy lázadási program", mert például a migráció ügyében fellázad az eddigi közös európai menekültpolitikával szemben.

A második csata a miniszterelnök értelmezésében a rezsicsökkentés megvédése lesz tavasszal. Az európai bürokraták ugyanis azt vették a fejükbe, hogy betiltják a rezsicsökkentést. Még a mérkőzés elején vagyunk, a 13., és nem a 90. percben, így nem tudni a végeredményt. Brüsszel ravasz, ugyanis úgynevezett energiauniót tervez, ami azt jelentené, hogy az egyes államok nem szabályozhatják majd az energiaárakat. Ez a rezsicsökkentés megszüntetésével járhat, amit Orbán nem fog hagyni, ezért saját bevallása szerint "nagy csata lesz márciusban". A céljainkat igyekszünk kulturáltan, csendben elérni, de ha nem megy, akkor hangosak leszünk.

„Savanyú a szőlő”, ez áll a nyugati „okoskodások” mögött – figyelmeztetett a miniszterelnök. A Nyugat-európaiak korábban megmondták a keletieknek, hogyan kell sikeresnek lenni, mi a demokrácia, azután most ők a sikertelenek, mi meg jók vagyunk. „És nem akarják beismerni, hogy ahogyan mi csináljuk, az ésszerűbb". Ahelyett, hogy szembenéznének a valósággal, inkább ideológiai okokból folyamatosan "erőltetik a saját régi lemezüket".

Donald Tramppal más kultúrájú amerikai vezetés érkezik. Az Obama-adminisztráció "globalista" volt, a következő nem az lesz, "vagányabb amerikai politika" jön, amely nem köntörfalaz, nem bonyolítja túl a dolgokat. Nekünk, európaiaknak ezt meg kell értenünk és alkalmazkodnunk kell hozzá. Vannak elképzeléseik, a világgazdaság eddigi szabályait meg fogják változtatni. Az amerikai elnök és csapata nem úgy néz ki, mint aki “be akar iratkozni valami tanfolyamra, nem bátortalan kezdők” – fogalmazott Orbán. A majdani amerikai látogatását firtató kérdésre közölte, nyilvános konkrétumok még nincsenek az útról.

Olyan világban élünk, ahol a befolyásolási kísérletek gyakoriak minden országban és majdnem minden ország részéről. Az amerikaiak sokféle befolyásolási módszert fejlesztették ki Obama alatt, a legprimitívebb módszerekkel bezárólag volt itt minden az elmúlt időszakban". Erről Orbán állítólag hosszan tudna mesélni. Minderről akkor beszélt, amikor a riporter azt kérdezte, mi lesz a globalizmust segítő civilekkel itthon. „Átláthatóságot akarunk” – tette világossá a miniszterelnök, aki szerint a magyar állampolgároknak joguk van tudni minden közéleti szereplőről, hogy kicsoda, ki fizeti. Jogunk van tudni, milyen manipulációs rendszerben éljük az életünket.

Ezzel a DK is egyetért

„Megdöbbenéssel figyeljük mind a Soros Alapítványt, mind pedig Soros György személyét az utóbbi időben ért nemtelen támadásokat. A fiatal nemzedék és a szakkollégiumi mozgalom támogatásával aktívan járult hozzá egy szabadabb és nyitottabb szellemi légkör kialakulásához Magyarországon. Látva a felsőoktatás szorult helyzetét, úgy gondoljuk, hogy az újabb nemzedékeknek is szükségük lesz arra az önzetlen támogatásra, amelyet a Soros Alapítvány remélhetőleg a jövőben is nyújtani fog. Tiltakozunk az Alapítvány politikai csatározásokba történő bevonása ellen”. Ezt 1992. szeptember 28-án közölte a Fidesz. A DK annyira egyetért a korábbi nyilatkozattal, hogy azt pénteken saját nevében változtatás nélkül újra kiadta.

Ne a tisztességes civileket zaklassa Orbán, ha „átláthatóságot” akar. Ha a miniszterelnököt a közpénzek gyanús és átláthatatlan áramlása érdekli, kezdje a vizsgálatot az urizáló fideszes elitnél és álciviljeinél – üzente pénteken Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője. A DK-s Vadai Ágnes "kormányzati hadjáratról" és boszorkányüldözésről beszélt a civilek kapcsán. A politikus pártja nevében azt javasolta, tegyék nyilvánossá, hogy mennyivel lett gazdagabb, miből költött, illetve mennyi közpénzhez jutott mások mellett a miniszterelnök, és egyes családtagjai, Rogán Antal és Szijjártó Péter, Farkas Flórián és Mengyi Roland, Habony Árpád, valamint Matolcsy György. A Párbeszéd azt javasolta, Orbán a „bohóckodó” CÖF-öt tegye átláthatóvá. Véleményük szerint a kormányfő rádióinterjújában tovább folytatta „büntetőexpedícióját a hatalmának nem bólogató civilekkel szemben”. Jávor Benedek, az ellenzéki párt EP-képviselője zöldpárti frakciótársaival levelet küldött Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság első alelnökének, amelyben hangsúlyozták, az egyértelmű európai kiállás meg tudná akadályozni, hogy az uniós értékekkel szembehelyezkedő törvény-javaslat a magyar parlament elé kerüljön. Mint írták, a civil szervezetek vezető tisztségviselőinek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről tervezett törvényjavaslat "nyilvánvalóan megfélemlítő célzatú", és tovább rontja az amúgy is „leépülőben lévő magyar demokrácia minőségét”.

Eközben a kormányszóvivő az ATV-nek azt állította, egyes civil szervezetek terrorszervezetekkel cimborálnak. Kovács Zoltán szerint „nem csak Szerbiában, a Nyugat-balkáni útvonalon, hanem legutóbb a spanyol észak-afrikai enklávé kapcsán bebizonyosodott annak a gyanúja, hogy szervezetten küldenek több száz embert a kerítésre”. A kormányszóvivő arról beszélt: „Abszurd koalíció látszik kialakulni. Hogyan lehetséges az, hogy magukat emberjogvédő vagy civileknek nevezett emberek ezekkel a terrorista vagy embercsempész szervezetekkel akarva-akaratlanul cimborálnak vagy együttműködnek?”. Kovács meg tudja érteni a kormánynak nem tetsző civileket eltakarítani akaró fideszes Németh Szilárdot, ugyanis néhány szervezet valóban megpróbálja a civilséget kisajátítani magának. Ráadásul e szervezetek vezetőit, munkatársait senki nem választotta meg, mégis véleményt formálnak, rangsort állítanak fel, s konkrét politikai lépéseket próbálnak megvalósítani.

Természetesen a Századvég alapítvány is azonnal a kormány segítségére sietett a civilek kapcsán. Tegnap közzétett felmérésük szerint a magyarok 61 százaléka rossz véleménnyel van Soros Györgyről és az üzletembert csak 14 százalék kedveli. A kutatásból kiderül, hogy a magyarok szinte egyöntetűen – a válaszadók 88 százaléka – elutasítják az úgynevezett “soft-power” politika gyakorlatát, azaz, ha külföldi politikai vagy gazdasági erők civil szervezeteken keresztül gyakorolnak nyomást egy ország kormányára, belpolitikájára.

Nem a tömeges fogvatartásra

Nem lehet visszaállítani azt, amit soha nem szüntettek meg – reagált a kormány bejelentésére a Helsinki Bizottság. Emlékeztettek, Magyarország – az EU-ban szinte páratlan módon – évek óta tömegesen tartja fogva a menedékkérőket. Idegenrendészeti őrizetbe csak a már kiutasított, jogellenesen tartózkodó külföldiek kerülhetnek, olyanok nem, akiknek az első menedékjogi eljárásuk még folyamatban van. A menedékkérők idegenrendészeti őrizetét korábban a strasbourgi bíróság és az Európai Bizottság is jogellenesnek nyilvánította. Sem az uniós jog, sem az Európai Emberi Jogi Egyezmény, sem a magyar jogszabályok nem teszik lehetővé a menedékkérők tömeges, egyéni vizsgálat és indokolás nélküli fogva tartását. Amennyiben minden menedékkérőt őrizetbe helyeznek, a Helsinki Bizottság ügyvédei azon lesznek, hogy a jogsértően őrizettbe vett menedékkérők ügyében a strasbourgi bírósághoz forduljanak.