És megint kanalazzuk a bödönből a nekünk előkészített újabb mézadagot: az álságos, hazug, közgazdaságilag indokolatlan rezsicsökkentés után itt van az újabb, az áfakulcsok csökkentése. El kell ismerni, remek választás! Évekig lehetőséget ad a demagóg magyarázatokra, a sok-sok eleme közül lehet válogatni, csak azt kell eldönteni, a madzagról éppen melyiket nyalogatja legszívesebben a fogyasztó. Közeleg a választás éve, tehát időszerű, hogy egy-egy tömegeket érintő fogyasztási cikk áfájával etessék a nagyérdeműt. És lássuk be, ez bejön. Ennek már hagyománya van, az előző ciklusokban is alkalmazták. Pedig lehetne az áfa ügyét tisztességesen, minden résztvevő számára hosszú távra is kiszámíthatóan működtetni. Például úgy, hogy az árukat és szolgáltatásokat két, esetleg három kategóriába sorolnák. Egyik lenne az élelmiszereké, a másik az alapvető szolgáltatásoké (távfűtés, áram, gázszolgáltatás, vendéglátás stb.) végül az előzőekbe nem tartozók kerülhetnének a felső kulcs alá. Gondolom, nem jelenthet problémát a KSH adatai alapján modellezni a 5-15-25 százalékos kulccsal adóztatott cikkek forgalmát. Egy stabil rendszer üdvös lenne a gazdaság szereplői számára is, és nem fordulhatnának elő olyan eszetlen megoldások, mint legutóbb a vendéglátással kapcsolatos szabályozásnál. No, persze akkor nem lehet szórakozni a tojással, sertéshússal, tejjel... Nem is értem, hogy az ellenzéki pártok, elsősorban az MSZP, miért nem javasol e témában egységes szabályozást? Világos, hogy a kormány propaganda célra használja az áfa kulcsokat, kíváncsian várom, hogy 2018-ig milyen hangulatjavító intézkedéseket hoznak a lakosság és a gazdasági élet szereplőinek nagy-nagy örömére, és persze a racionalitás kárára.