Bosszú az érdekvédők ellen?

Publikálás dátuma
2017.01.16. 06:00
Többek között a hómunkások kifizetése is szerepel a szakszervezet és a cég elmérgesedett vitáiban FOTÓ: MTI/MOHAI BALÁZS
Perközösségben bírósághoz fordul a Fővárosi Közterület-Fenntartó Zrt.-től pénteken azonnali hatállyal elbocsátott négy szakszervezeti vezető. A Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 (HVDSZ) helyi titkára, aki egyben az országos szakszervezet elnöke is, a Népszavának arról számolt be, hogy ez már a sokadik per lesz, amit az érdekvédők kénytelenek voltak elindítani a munkáltató ellen. 

Király András felidézte: két munkatársa az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, mert korábban a téli időszakban a hómunkások kifizetésénél foglalkoztatták őket, tavaly novemberben azonban visszavonták a megbízásukat. Azzal már bírósághoz fordultak, hogy a cég egyoldalúan felrúgta a korábbi gyakorlatot és az új belépőket tájékoztató papírról előzetes értesítés nélkül levette a szakszervezeti iroda felkeresésének lehetőségét. Egy másik per tárgya, hogy a szakszervezeti vezetőket belső utasítással korlátozták az utóbbi hetekben a közterület-fenntartó telephelyeire való bejutásban. Ez különösen a helyi titkár esetében teremtett lehetetlen helyzetet, hiszen a munkavédelmi bizottság elnökeként is akadályozták ezzel a munkáját.

A korábban végzett hókifizetési munka vagy a munkavédelmi feladatok ellátása már önmagában megkérdőjelezheti az FKF egyik legfőbb indoklását, hogy azért tekintik semmisnek a négy érdekvédő korábbi munkaszerződéseit, mert a cég érdekében soha nem tettek semmit. Ugyanakkor érdemes felidézni az eldurvult bér- és munkaügyi vita gyökerét. Király András és munkatársai ugyanis még decemberben egy háttérbeszélgetésen arról számoltak be lapunknak, hogy az FKF Zrt. vezetői 2013. január 21-én szerződést kötöttek a közbeszerzésen kiválasztott Uniqua Biztosító egyik alkuszával, hogy minden dolgozó cafeteria juttatásainak egy részéből élet- és egészség-, valamint baleset-biztosítást kössenek rájuk. Később azonban kiderült, hogy a cég csak 3 évre vállalja a díjfizetést, utána minden munkatársnak magának kellene folytatni a befizetéseket. Amikor a szakszervezet 2015 decemberében felmérte a dolgozók véleményét az induláskor elhallgatott részletről, az derült ki, hogy ezzel a feltétellel a munkavállalók 75 százaléka nem kérne a biztosításból.

A felmérésre hivatkozva az FKF Zrt. gyakorlatilag azonnal felmondta a szerződést a biztosítóval, amely ezután arról értesítette a kötvénytulajdonosokat, hogy az addig a számlájukon lévő nagyjából 260 ezer forint helyett csak 125 ezer forint visszafizetésére számíthatnak. A dolgozóknak járó pénz fele tehát egyszerűen eltűnt, a vállalat vezetői ugyanis azt az apróságot elfelejtették közölni az érintettekkel, hogy a szerződés határozatlan idejű, s ilyenkor a biztosítónak 19 év után fordul nyereségesre a kötvény. Nem tettek tehát mást, mint levonták az addig hátralévő időre kiszámított költségeket, ami viszont jelentős kárt okozott a dolgozóknak. A szakszervezet és a cégvezetés között ezen a ponton éleződtek ki az ellentétek, s a tavalyi, illetve az idei bérvita, a telephelyekről történt kitiltások, a tájékoztatás megvonása, mind-mind annak a következménye, hogy a szakszervezet felgöngyölítette és a dolgozók elé tárta a vállalati szinten sok százmillió forintos üzlet hátulütőit.

Az eltávolított érdekvédők úgy gondolják, most végül egy erősen vitatható jogi értelmezés mögé bújva szabadult meg tőlük a közterület-fenntartó. A Munka Törvénykönyve szerint, ha fel akarnak mondani egy érdekvédelmi vezetőnek, arról a közvetlenül fölötte álló szakszervezeti szerv egyetértését kell megszerezni. Ebben az esetben az országos elnök Király Andrást kellett volna megkérdezni, mit gondol az FKF Zrt. szakszervezeti titkáraként dolgozó Király Andrásról. A dolog olyan abszurd, hogy kellett találni egy jogi passzust, amikor talán megúszható az egyeztetési kötelezettség. A munkával egy külső jogi irodát bíztak meg - olvasható a vállalat vezérigazgatója dolgozókat tájékoztató pénteki levelében, amely nyomán kiderült: a külső jogászok pedig az azonnali felmondást találták kiskapunak. Indoklásként ott ugyanis azt hozták fel, hogy azért semmis az érdekvédők eddigi munkaszerzőse, mert nem végeztek munkát a cég érdekében.

Az indoklás azonban sántít, hiszen a Munka Törvénykönyve szerint a szakszervezeti vezetőket munkaidő-kedvezmény illeti meg, ami havonta egy óra minden két szakszervezeti tag után. Ha azt vesszük, hogy a HVDSZ 2000 taglétszáma a cégnél 2100 fő, az 1050 elosztható órát jelent egy hónapban, ami bőven fedezi mind a négy érdekvédő munkaidejét. A munkaidő-kedvezmény idejére pedig távolléti díj jár a dolgozónak, ami feltételezi, hogy az illetőnek a cég fizeti a munkabérét. A lapunk által megkérdezett munkajogász szerint ezeknek a törvényben rögzített elveknek a figyelmen kívül hagyása megkérdőjelezi a szakszervezetek által igénybe vehető munkaidő-kedvezmény intézményét. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) is úgy látja, ha ezt a bíróság ennyiben hagyja, akkor mostantól bármelyik szakszervezeti vezetőt bármikor el lehet küldeni egy cégtől.

Bár információink szerint sokan azonnali munkabeszüntetést követelnek a közterület-fenntartó dolgozói közül, a még elégséges szolgáltatásokról már bíróság előtt lévő szakszervezeti beadványok elbírálásáig jogszerűen nem léphetnek sztrájkba. A négy dolgozó jogi segítésén túl egyeztetést kezdenek a többi hazai szakszervezeti szövetséggel és külföldi partnereikkel is - tudtuk meg a MASZSZ szombati egyeztetése után. Az ellenzéki pártok is felháborítónak tartják a fővárosi közműcég eljárását. Gúr Nándor, az MSZP alelnöke gyalázatosnak nevezte a bosszúállást, amiért az érdekvédők felfedték a dolgozók pénzének eltüntetését és arra hívta fel a figyelmet, hogy a választáson lehetősége lesz mindenkinek kifejezni a tiltakozását a jogtalanságok ellen.

Szerző

Felekezetközi összefogásra szólít Erdő Péter

Felekezetközi összefogásra szólít a szolidaritás a világban sok helyen üldözött vagy elnyomott keresztényekkel, az együttérzésnek pedig cselekvő erővé kell válnia - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az ökumenikus imahét megnyitóján vasárnap este Budapesten.

Erdő Péter kiemelte: hosszú ideje évről évre százezreket gyilkolnak meg csak azért, mert keresztények, az áldozatokról pedig sokszor nem lehet biztosan tudni, hogy melyik felekezethez tartoztak. Ez is egyfajta találkozás, a "vértanúság ökumenizmusa" - mutatott rá a bíboros, hozzátéve, hogy nem ez az első keresztényüldözés a történelemben, de a mostani "minden eddigi mértéket meghalad".

"Van miért összetartanunk" - fogalmazott. "Lehet, hogy néha fáj", hogy még nem teljes a keresztények közössége, de "ha nem is teljes a közösségünk hitben, szentségekben és szervezetben", a közös szolidaritás, az együttműködés az üldözött keresztényekért és minden rászoruló emberért már ma is lehetséges.

Erdő Péter szólt az 500 éve elkezdődött reformációról is, amelyben "sokan a szabadító, roppant szélvihart látták", míg "mások a hit, az egyház, a közrend összeomlásának veszélyes lehetőségét". Eleinte sokakban élt a remény, hogy a nézeteltéréseket megbeszéléssel, egyezkedéssel el lehet oszlatni, végül azonban Európa vallásilag kettészakadt, mégpedig többnyire földrajzilag is világosan kijelölhető határok mentén, hiszen sokan nem személyes hitük belső, lelki harcának eredményeként fogadták el az egyik vagy a másik álláspontot, hanem egyszerű emberekként követték a világi hatalom elvárásait. Az elmúlt több mint száz év során azonban "felcsillantak az őszinte ökumenikus közeledés fényei" és "megújult a keresztények egységének reménye is" - tette hozzá a bíboros.

Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke igehirdetésében arról beszélt, hogy az emberek egymás között évezredek, évszázadok óta falakat emelnek, mely falak építőkövei többek között a gyűlölet, a szeretet hiánya, a türelmetlenség, vallásháborúk vagy a hátrányos megkülönböztetés. Az imádság azonban képes lebontani ezeket a falakat - mondta.

Ezt élhették meg 1989-ben, a berlini fal leomlásakor az idei ökumenikus imahét anyagát összeállító és egyik szimbólumának a falat választó német keresztények. Kevesen tudják - tette hozzá -, hogy a fal leomlása nemcsak politikusoknak köszönhető, hiszen része volt benne az imádság a békéért mozgalomnak is, melynek tagjai gyertyákat gyújtottak és imádkoztak érte.

Az evangélikus püspök felidézte: Horst Sindermann, a német szocialista egységpárt központi bizottsága politikai bizottságának tagja, a parlament elnöke ezért mondhatta, hogy mindenre fel voltak készülve, csak a gyertyákra és az imádságra nem.
Gáncs Péter hozzátette: erre a falakat lebontó imádságra ma is szükségünk van.

A liturgiai szolgálatban részt vett Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke és Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, valamint a MEÖT tagegyházainak vezetői.

A szertartáson jelen volt mások mellett Tarlós István főpolgármester, Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára és Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa.

Az ökumenikus imahetet 1908 óta rendezik meg, azon először csak az anglikán és a katolikus egyház tagjai vettek részt, és kizárólag az egyesült államokbeli Graymoorban tartották meg. Ma már szerte a világon és Magyarország szinte minden településén ökumenikus közösségben tartanak istentiszteleteket, és imádkoznak a Krisztusban hívők egységéért az imahét idején a különböző felekezetű gyülekezetek.

Az idei imahét mottója a Pál apostol Korintusiakhoz írt második leveléből vett mondat: "Krisztus szeretete szorongat minket".

Szerző

Átadták az első Andrassew-sámli-díjat

Publikálás dátuma
2017.01.15. 21:20
Scipiades Erzsébet FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Scipiades Erzsébet kapta az első Andrassew-Sámli-díjat. A Népszava örökös publicisztikai rovatvezetője, Andrassew Iván egyik kedvenc hobbija ugyanis a sámlik gyűjtése volt.

A két éve elhunyt kollégánk, barátunk családja minden évben ad egy sámlit, Iván készletéből, amit a barátaiból álló civil társaság azon újságírónak ítél oda, aki az elmúlt év folyamán Andrassew szelleméhez legméltóbb cikkeket írta.

A fővárosi Spinoza Színházban rendezett díjkiosztást egy különleges előadás színezte: Péterfy Gergely író „beszélgetett" Ivánnal, akinek szerepét Láng Balázs színművész játszotta: ő válaszolt egykori Andrassew-szövegrészletekkel az író kérdéseire.

Szerző