Az Oxfam már tavaly megkondította a vészharangot a szociális egyenlőtlenségek láttán. Ekkor ugyanis a szegényebbek összes vagyona még a világ 62 legtehetősebb emberének vagyonával ért fel. A helyzet azonban tovább romlott. A legutóbbi Kínából és Indiából származó adatok szerint ugyanis a szegényebbek jóval kevesebb pénzzel rendelkeznek az eredetileg becsültnél. Ez pedig szoros összefüggésben áll azzal, hogy a nagyvállalatok a közjó kárára csikarnak ki előnyöket saját maguk számára. Kihasználják például az adócsökkentést, jelentős nyereségüket az adóparadicsomokba menekítik – írja a szervezet.
A jelentés szerint a világ nyolc leggazdagabb embere: Bill Gates, Amancio Ortega (a spanyol Zara divatlánc alapítója), Warren Buffet, Carlos Slim, Jeff Bezos, Mark Zuckerberg, Larry Ellison (az Oracle szoftvervállalat vezetője), valamint Michael Bloomberg. Ez megegyezik a Forbes rangsorával. Bloomberg egyébként az utolsó helyet foglalja el a legtehetősebbek között 40 milliárd dolláros vagyonával.
Az Oxfam igazságosabb adózást és gazdaságpolitikát követel, amelyből a szegényebb 99 százalék profitálna. A világ népességének túlnyomó többsége még a földkerekség összvagyonának felével sem rendelkezik (49,2 százalékkal). Az Oxfam szerint megoldás lenne, ha nagyobb adókat vetnének ki a konszernekre és a gazdagokra.
(milliárd dollárban)
Bill Gates 75
Amancio Ortega 67
Warren Buffett 61
Carlos Slim Helu 50
Jeff Bezos 45
Mark Zuckerberg 45
Larry Ellison 44
Michael Bloomberg 40
A brit segélyszervezet megállapításait a Crédit Suisse évkönyvében („Crédit Suisse Global Wealth Databook”) megjelentekre alapozza. Szakértők éppen emiatt vitatják a megállapításokat. A Crédit Suisse számításainak hitelességét ugyanis sokan vitatják. Az összehasonlítás alapját a nettókereset jelenti. Ebbe a pénz, értékpapír, a vállalati és ingatlanvagyon is beleszámít. Meglepően magas azonban az Egyesült Államokban is azok aránya, akik „negatív vagyonnal” rendelkeznek, vagyis a rendelkezésre álló pénzösszeg kisebb a hitelnél. A jelentés bírálói szerint ez a legnagyobb gond. Amerikában sokan házvásárlásra, drága eszközökre, vagy akár tanulmányaik finanszírozására vesznek fel hitelt. „Mindenféleképpen hibás lenne a világ legszegényebb rétegeihez sorolni azt a fiatalt, aki 50 ezer fontnyi hitelt halmozott fel amiatt, mert így tudta elvégezni a felsőfokú oktatási intézményt” – mutatott rá a londoni székhelyű Institute of Economic Affairs az Oxfam jelentésével kapcsolatban.
Másoknak az nincs ínyére, hogy a gazdagok vagyonáról szóló megállapításokat a szervezet lényegében politikai üzenetek megfogalmazására használja fel – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Londoni pénzügyi körök szerint merő „szenzációhajhászás” a nettójövedelem ily módon való összehasonlítása. Azt azonban ők is elismerik, hogy léteznek korrupt országok, amelyek jelentős vagyont halmoznak fel, például a közbeszerzések kijátszása révén. A bírálók azonban úgy vélik, hogy emiatt az egyes kormányokat kell támadni, s nem a szabad piac következményeit. Úgy vélik, a brit szervezetnek azon kellene munkálkodnia, hogy olyan környezet jöjjön létre, amely a növekedést segíti.
Az Oxfamot azonban hidegen hagyják ezek a bírálatok. A szervezet a konszernekre kiszabott adók mellett az adóparadicsomok bezárását, nagyobb átláthatóságot a nyereségek elszámolásánál, illetve a legtehetősebbek jobb megadóztatását is követeli. Bár tartalmilag nem mindennel ért egyet a brit szervezettel, az Oxfam legnevesebb támogatói közé tartozik a közgazdasági Nobel-díjas Joseph Stiglitz. „Az első helyen áll a legfontosabb követelés: mindenki fizessen adót. Ez a vállalatok szociális felelősségvállalásának alapköve. Ne helyezzék át a nyereséget azokba az országokba, amelyekben jóval kisebbek az adókulcsok” – hangzik Stiglitz intelme. Kommentárjában élesen bírálta Donald Trump megválasztott amerikai elnököt. „Szégyen, ha egy elnök azzal kérkedik, hogy majdnem két évtizeden át nem fizetett adót”. Mint mondta, ez erkölcstelen, amint az is, hogy egyes cégek a nyereség töredéke után adóznak.
A szociális egyenlőtlenségek a gazdag országokat is érintik. A jelentés szerint Németországban 36 milliárdos akkora összeggel rendelkezik, mint a szegényebb rétegek összesen. A legtehetősebb egy százalék pedig a GDP 31 százaléka felett rendelkezik.
Az Oxfam már egy évvel korábbi megállapításai is nagy visszhangra találtak a világsajtóban. A szervezet emlékeztetett arra, hogy és több mint egymilliárd ember még mindig kevesebb mint napi 1,25 dollárból tengődik. „Valóban olyan világban akarunk élni, amelyben egy százaléknak több van, mint a többinek együttvéve?” – tette fel a kérdést az Oxfam volt vezetője, Winnie Byanyima. 2015 januárjában pedig a szervezet azt jósolta, hogy a legtehetősebbek 2016-ra a javak 50 százalékát mondhatják majd magukénak. Ez az arány 2009-ben 44 százalék, 2014-ben 48 százalék volt.
