A Fidesz nekiment az LMP javaslatának

Publikálás dátuma
2017.01.16 13:37
Beleznay Zsuzsanna, a Jobbik szakértője, Szilágyi György és Dúró Dóra, Jobbikos képviselők, Szél Bernadett és Hadházy Ákos, az L
Fotó: /
Az Országgyűlés ellenzéki frakciói mind szükségesnek tartják a politikusi vagyonnyilatkozat-tételi rend megváltoztatását, a Fidesz azonban úgy látja: a magyar rendszer az egyik legszigorúbb Európában, amelynek megváltoztatására az ellenzékiek nem tettek le jó javaslatot. Az LMP korábban előrejelezte, hogy ha a Fidesz nemet mond a vagyonosodási vizsgálatokra, azzal igent mond a korrupcióra.

Az ötpárti egyeztetést az LMP kezdeményezésére tartották meg a vagyonnyilatkozat-tétel rendjének megváltoztatásáról. A tanácskozáson Vas Imre (Fidesz), Harangozó Tamás (MSZP), Dúró Dóra és Szilágyi György (Jobbik) valamint Szél Bernadett és Hadházy Ákos (LMP) vett részt. 

Harangozó Tamás (MSZP) szerint a kormányzó párt a találkozón világossá tette: érdekelt a korrupt rendszer fenntartásában. Pártja mind a kötelezettek körét bővítené, mind az adatközlés módját megváltoztatná - ismertette -, a politikusi vagyonokról a közhiteles nyilvántartásokból nyerne adatokat, nem csupán önbevallás útján. Emellett mind az ellenőrzésre, mint a szankciókra nagyobb súlyt helyeznének, javaslatuk szerint elveszítené parlamenti mandátumát az a képviselő, akiről az Országgyűlés kimondja, hogy nyilatkozata valótlanságokat tartalmaz. 

Szél Bernadett (LMP) úgy értékelt, a kormánypártoknak nem áll szándékában a mostani idejétmúlt, rossz rendszer megváltoztatása, amelyben a politikusok "szappanoperát játszhatnak a vagyonnyilatkozatokkal". Hadházy Ákos szerint a jelenlegi szisztéma még erősíti is a korrupciót, holott javítania kellene azon, ezért változtatást sürgetett. Mint fogalmazott, az ellenzék ezért olyan javaslaton fog dolgozni, amely mindannyiuk számára elfogadható. 

Dúró Dóra (Jobbik) is sérelmezte a kormányoldal elzárkózását, szerinte ugyanis a 21. században semmivel sem magyarázható például az, miért ne lehetne a bevallásokat elektronikusan beadni. Az egy háztartásban élő hozzátartozók vagyoni helyzetét is nyilvánossá kellene tenni, és a Jobbik szerint is bővíteni kellene a nyilatkozók körét, kiterjesztve a kötelezettséget például a kormánybiztosokra - mondta. Frakciótársa, Szilágyi György a dokumentumok ellenőrzését szorgalmazta, mert szerinte a politikusok most azt írnak abba, amit csak akarnak. 

Vas Imre az LMP javaslatát több ponton bírálta. Az ellenzék politikusai azt hangsúlyozták, szakértői szinten dolgoznak ki a jövőben egy közös javaslatot, amely egy következő kormányzat számára elfogadható lehet. Vas Imre kijelentette: pártja nyitott lenne a jó javaslatokra, ilyenekkel azonban nem találkozott az egyeztetésen, az LMP-ét mind politikailag, mind szakmailag alkalmatlannak tartja. A kormánypárti képviselő a kifogásai között említette, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) funkciójával ellentétes lenne, ha ezen intézményt jelölnék ki a nyilatkozatok ellenőrzésére. Mint mondta, ezt az Országgyűlés illetékes bizottsága végzi bejelentésre. Érdekesnek ítélte azt is, hogy az LMP csupán közhiteles nyilvántartásokat használna fel az ellenőrzés során, mert például a légi járművek üzemben tartóit tartalmazó nyilvántartás egy része nem ilyen - utalt a fideszes a Hadházy Ákos lejáratását célzó jobboldali sajtóhírekre.

Az LMP múlt héten hívta össze az ötpárti egyeztetést javaslatukról, ami vagyonnyilatkozatok helyett kötelező vagyonosodási vizsgálatot írna elő a politikusok, valamint az állami és önkormányzati vezetők számára. Szerintük a politikusok többsége semmibe veszi a vagyonnyilatkozatokat, és amikor eltitkolt vagyontárgyaik miatt lebuknak, akkor sem vonják felelősségre őket. Szél Bernadett társelnök azt mondta, elegük lett a botrányokból, a következménynélküliségből, ezért szeretnék, ha a jövőben önbevallás helyett az Állami Számvevőszék vizsgálná, egyensúlyban van-e a politikusok jövedelme a vagyonukkal. Az LMP azt javasolta, évről évre vizsgálják meg, hogy az érintettek miből vásárolták vagyontárgyaikat. Erről ötpárti egyeztetést javasolnak a jövő hétre. Törvényjavaslatukat, amely minden parlamenti képviselőt, kormánytagot, közjogi méltóságot, önkormányzati vezetőt, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetőit érintené, a kormányoldal eddig minden alkalommal "lesöpörte" – emlékeztetett Hadházy Ákos, a párt másik társelnöke.

Gál József szóvivő úgy fogalmazott, hogy akinek fontos, hogy tisztuljon a magyar politika, az meg fogja szavazni az LMP javaslatát. Ha a Fidesz újra nemet mond a vagyonosodási vizsgálatokra, azzal mindenki számára egyértelmű lesz, hogy a kormánypárt továbbra is igent mond a korrupcióra. Így is történt, ami várható volt, hiszen a KDNP-s Hollik István már korábban kijelentette, hogy nem tartja indokoltnak a javaslatot.

Közeleg a határidő
Vagyonnyilatkozatot január 31-ig kell leadniuk a képviselőknek, amit február 1-től bárki megnézhet a parlament honlapján. A házas- vagy élettársak és a gyermekek bevallásait viszont zárt borítékban őrzik a mentelmi bizottság páncélszekrényében. Erre a határidőre kell vagyonáról vallani mások mellett a nemzetiségi szószólóknak, az Állami Számvevőszék elnökének, alelnökének, a Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyetteseinek, a Költségvetési Tanács-, a Kúria elnökének, a legfőbb ügyésznek és helyetteseinek, az MNB vezetőinek, a Médiatanács vezérkarának, az Országos Bírósági Hivatal elnökének.

Szerző
2017.01.16 13:37
Frissítve: 2017.01.16 14:28

Lukácsi Katalin, a keresztény véleményvezér

Publikálás dátuma
2018.09.23 14:36

Fotó: /
Lukácsi Katalin Katolikus hitoktató, történész és zsidó közösségszervező, az ELTE doktori iskolájának hallgatója. A kormánypártok Ferenc pápával való konfrontációja, a Népszabadság- és a CEU-ügy miatt 2017-ben kilépett a KDNP-ből. Tavasszal a Viszlát, kétharmad kezdeményezést vezette, később ellenzéki tüntetések szónoka volt. Jelenleg közösségi médiamarketinggel ismerkedik, videoblogjának első posztját épp szombaton tette közzé a YouTube-on.
A Vasárnapi Hírek interjúja. A teljes cikket a lap eheti számában olvashatja.  – „Ne féljünk tévedni! Az én életem a tévedések láncolata” – ezt írta másfél éve, amikor a CEU-ügy betette a kaput, és kilépett a KDNP-ből. Nem tévedett ezzel is? Könnyebb boldogulni annak, aki barátságban van a kormánnyal. – Anyagilag rossz döntés volt, viszont a lelki szabadságom és az emberi jóllétem szempontjából mérhetetlenül jó. Egy percig nem bántam meg. Magyarországon ma valóban nehezebb kormánykritikusnak lenni, de attól tartok, eltúlozzuk a félelmet. Szavaztak annyian a pártállami felépítmény ellen, hogy ki tudjunk állni egymásért. – De az ellenzék fizetést nem tud adni… – Szerintem emiatt sem lett volna jó ötlet a parlamenti bojkott. Nem beszélünk róla, de a parlamenti vagy önkormányzati munka anyagilag is támogatja az ellenzéki programalkotást. – Nem lenne jobb makulátlannak maradni és várni, amíg a nemzet ezerforintonként kifizeti a rendszerváltás árát? – Ez nem a Fidesz-kormány pénze, hanem a magyar embereké. A politikához pénz is kell, ezt a demokrácia 29. évében meg kell tanulnunk. – Hajlok rá, hogy ne azonosítsam a Fidesz 2,8 milliós bázisát a korrupt, hibrid autoriter rezsimmel. De évente egy önhöz hasonló szavazó „kilépésével” sokára jutunk el a kormányváltásig…  – A kormányváltás mint célkitűzés kevés. Ha 51 százalékot kapott volna áprilisban egy ellenzéki erő, attól a NER fennmaradt volna. Bármennyire is irreálisnak tűnik, kétharmados többséget kell elérnie az ellenzéknek. – Ön egy keresztény mozgalomban gondolkodik. Ez lehet a jövő az érdemtelenül Fideszre szavazó okos, rendes konzervatívok számára?  – Fontos kérdés. Pápay Gyuri barátommal és a Viszlát, kétharmad! szervezőivel, Márki-Zay Péterrel egyre többen ismerjük föl, hogy a ma még fideszes szavazók nélkül kormányváltás sem képzelhető el, nemhogy rendszerváltás. Sokan közülük nem a jogállam lebontását vagy a korrupciót szeretik a Fideszben, hanem kereszténydemokrata konzervatívként nem látnak alternatívát, esetleg a családtámogatás előnyeit élvezik. Április tanulsága, hogy a romokban lévő ellenzékre is az ország fele szavazott, de a sikerhez reális alternatívát kell nyújtani. Olyan vezető ellenzéki erőnek kell kinőnie magát, amely meg tudja szólítani a ma még fideszes szavazókat. – Egy már létező pártról beszélünk vagy egy leendő szerveződésről? A választó szívesen olvas elméleteket, de leginkább arra kíváncsi: hogyan? – Erre még nincs válaszom, ahogy senkinek sincs. A hétköznapokban fog eldőlni, melyik pártok tudnak felépíteni maguknak olyan erős bázist majdhogynem a nulláról, amely magához tudja vonzani az útkeresőket. Ilyen kísérlet a 21. századi pártok összefogása, ők talán többet tudnának mondani azon túl, hogy „Orbán, takarodj!”. Valószínű, hogy egy mozgalom, ernyőszervezet is meg fog jelenni, amely az önkormányzati választásokra segít elfogadható jelölteket találni. Az új mozgalom, ha létrejön, politikusabb szervezet lesz a Közös Ország Mozgalomnál. – A 21. századi pártok között az LMP-re, a Jobbikra és a Momentumra gondoljunk?  – Az alapítása évét tekintve a DK is az, de tagságában és üzenetében az MSZP-hez áll közel. Szoktak támadni, mert a Jobbikért és a DK-ért is képes voltam kampányolni, kiálltam Bauer Tamás mint esélyes ellenzéki jelölt mellett. Nyitottabban gondolkodom, mint egy átlagos, Fideszből kiábrándult állampolgár. Baloldali családból jövök, eszembe sem jutna lehazaárulózni a Sargentini-jelentést megszavazókat. Nem nemzetellenesek, csak másként akarják szolgálni a hazát. Ha a különböző „ellenzékek” többet csatároznak egymással, mint amennyit a kormányt bírálják, azzal csak bebiztosítják a Fidesz hatalmát. De kávét rendelhet Orbán Viktor, amíg az első napirend előtti felszólaló Gyurcsány Ferenc. Amíg ő nem lép hátra, addig reménytelen a ma még kormánypárti szavazók megszólítása. Orbán és Gyurcsány sokak számára ugyanazt a stílust képviseli. Mérgezi a közéletünket, ahogy a kormánypártiak és a kormánykritikusok hazaárulózzák, birkázzák egymást. – Kérdeztem tíz éve én is Gyurcsány Ferenctől, nem akar-e pár évet pihenni, könyvet írni. De láthatóan nem akar.  – Nehéz elképzelni a DK-t nélküle, de nem lehetetlen. Sokat elmond a pártról, ha működésképtelen az aktuális vezetője nélkül… Az LMP is túlélte Schiffer András kilépését. – A parlamenti küszöbnél járnak, ha nem is emiatt.  – A ciklus elején vagyunk. Időben folytatják le önmaguk újragondolását. Szél Bernadett hátralépett, de ott van. Ahogy Vona Gábor visszalépésével a Jobbik is működőképes maradt, a legradikálisabb szélsőségesek kilépésével. – Sneider Tamás sem egy ultraliberális. – Nem mondom, hogy baloldalivá vagy emberi jogi élharcossá vált volna a Jobbik, de hitet tett a változás és a polgári Magyarország mellett, és keresztényként én hiszek a személyiségfejlődésben.

Lukácsi videóblogjának bejelentkező része:

Témák
interjú
2018.09.23 14:36

Kétmilliót ajánl egy Baranya megyei polgármester azoknak, akik a faluba költöznek

Publikálás dátuma
2018.09.23 11:11
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
„Nem szeretnénk megvárni, míg elnéptelenedik a település” – mondta Bechli Erzsébet.
Kétmillió forint vissza nem térítendő támogatással segíti a Kelet-Mecsek lábánál megbúvó Ófalu azokat, akik lakhelyül választanák a 300 fős, zömmel német nemzetiségiek lakta falucskát – írja a Pécsi STOP. A portálnak Bechli Erzsébet polgármester azt mondta:
„Nem szeretnénk megvárni, míg elnéptelenedik a település, ezért arra gondoltunk, hogy vissza nem térítendő támogatással és telekkel ösztönöznénk a fiatalokat a letelepedésre”.
Kitért arra is, hogy jelenleg nem sok az üresen álló ház, de több olyan van, ahol csupán egy idős ember él.
„Ófalu egy apró, sváb település, idén januárban 333 fő lakott itt a statisztikák szerint, 94 százalékuk német nemzetiségi. Külföldi részről nagy az érdeklődés a falu ingatlanjai iránt, így azok az átlagosnál magasabb áron keresnek gazdát”
–fogalmazott.
Az önkormányzat honlapján található rendelet szerint a helyi önkormányzati támogatásban azok a községbe beköltözők vagy helyben tartósan letelepedők részesíthetők, akik – házastársak, élettársak vagy gyermeket egyedül nevelő szülők, – munkahellyel, megélhetést biztosító jövedelemmel rendelkeznek, – és nincs lejárt határidejű tartozásuk a helyi önkormányzat felé. A portál azt írja, az egy alkalommal nyújtható, vissza nem térítendő támogatás mehet magántulajdonban álló telken lakóház építésére 2 millió forint összegben, valamint használt lakás vásárlásához szintén 2 millió forint összegben. Harmadik támogatási formaként az önkormányzat a Liszt Ferenc utcában közművesített építési telket biztosít lakóház építéséhez, emellett 200 ezer forintot is ad az ezt választóknak. A rendelet szerint a támogatás összege erejéig az érintett ingatlanra jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be 10 éve az ófalui önkormányzat javára. Bechli Erzsébet azt mondta, a támogatás kiosztását megelőzi egy felmérés önkormányzati részről azzal kapcsolatban: látnak-e elegendő garanciát arra, hogy a támogatást igénylő be is tartja a szerződésben foglaltakat. 2001-től 2007-ig már futott ez a támogatási rendszer, de nem volt folyamatos, majd egy 10 éves szünet után tavaly indult be ismét – tette hozzá.
2018.09.23 11:11
Frissítve: 2018.09.23 11:11