Kedves Barátaim!
Most még van időnk arra, hogy megteremtsük azt az egységet, amely képes lesz legyőzni a Fideszt 2018-ban. De egy dolgot szögezzünk le már elején; ezt a csatát a Jobbik nélkül kell megnyernünk! A demokrata ellenzék válságát látva mind többen gondolják úgy, hogy a baloldali és liberális erők önmagukban képtelenek lesznek megváltoztatni az illiberális rendszert. Korábbi párttársaim, Haraszti Miklós és Kőszeg Ferenc után Medgyessy Péter is úgy nyilatkozott, meg kell egyeznünk Vona Gáborékkal ahhoz, hogy végre megszabadulhassunk Orbán Viktortól.
Mi nem zárkóztunk el attól, hogy szóba álljunk a Jobbik képviselőivel és híveivel egy-egy konkrét, támogatható javaslat kapcsán. Láttuk azt, hogy a karantén politikája kudarc a szélsőjobbal szemben. Ahogy eddig is, ezután is azt valljuk, az érvek ütköztetésével, kemény és őszinte vitában kell meggyőznünk az embereket. Meg kell mutatnunk, hogy a kirekesztés és gyűlöletkeltés politikája egy olyan zsákutca, amely az egész nemzet jövőjét veszélybe sodorja.
Bár Vona Gábor minden követ megmozgat, hogy elhitesse az emberekkel azt, hogy már nem a kisebbségek jogfosztására és megalázására épül politikájuk, a gyakorlat mégis mást mutat. Toroczkai László, a Jobbik alelnökének meleg- és iszlámellenes rendelete, a vecsési szervezet anitszemita kiállása nem peremjelenség, hanem szerves – mostanában rejteni próbált – lényeges eleme a pártnak. A Jobbik alapjaiban és lényegénél fogva szélsőséges, rasszista, homofób és antiszemita párt. És nem más, mint Vona Gábor tette többek mellett azzá.
Lehet, hogy mára belátta, a magyar polgárok többsége elutasítja ezt a politikát, és így sosem nyerheti el a választók többségének bizalmát, de ettől még nem válik hitelessé a marketing-szempontokból elindított néppártosodás.
Ha Orbán Viktor leváltásának vágyán túl még valami összetartja a demokratikus oldalt, az éppen az, hogy elutasítjuk, amit Vona Gábor és a Jobbik képvisel a mai napig. Elutasítjuk a zsidóság megbélyegzését, a cigányok megalázását, a melegek kirekesztését. Elutasítjuk a gyengékkel szembeni agressziót és a felsőbbrendűséget hirdető nemzetpolitikát. Mi ugyanis őszintén és mindenek felett hiszünk az alapvető emberi jogokban, és hiszünk abban, hogy a szabadságjogok minden magyar állampolgárt megilletnek. Ebben korlátlan egyenlőségnek kell lennie. Ezek azok az értékek, amelyeket Vona Gábor és pártja folyamatosan a sárba tiport az elmúlt években. A Jobbik azzal szerezte meg hírnevét, hogy frontális támadást intézett a tolerancia és a befogadás politikája ellen. A cigányság megfélemlítésére létrehozta a hírhedt Magyar Gárdát. Vezető politikusai melegítették fel az aljas vérvádat, gúnyolódtak a Dunába lőtt zsidók emlékén, ők követtek el számos kegyeletsértést, és listázták volna a zsidó politikusokat. A Jobbik a kirekesztő politikája és a keleti diktatúrák iránti vonzalmai miatt nem nemzeti, hanem a nyugati, polgári és demokratikus értékvilággal szemben alló párt, amely kormányra kerülve elődeihez hasonló nemzeti katasztrófát okozhatna.
Ezért nem foghatunk össze vele. Mert ha megtesszük, semmivel sem leszünk jobbak Orbán Viktornál, aki a nemzeti és keresztény Magyarország hamis jelszava alatt, a Jobbik számos programpontját megvalósítva építette fel a kiváltságosok illiberális államát. Ha összefogunk a Jobbikkal, korpa közé keveredünk.
Amikor 2018-ról beszélünk, meg kell értenünk, hogy a cél nem szentesítheti az eszközt. A szélsőjobboldallal való kiegyezés önmagunk megtagadását jelentené. Nem elég néhány cuki vizslás fénykép, egy protokoll-jókívánság Hanukára és a néppártosodosás mantrázása. Vona Gábor a mai napig nem kért bocsánatot azért, amit az elmúlt évtizedben tett. A mai napig nem követte meg mindazokat, akikbe ő és pártja belerúgott. A Jobbik ugyanaz a szélsőjobboldali párt, amelyik volt. Az átfestett, mosolygós cégér mögött a „boltban” ott a bakancs. Aki ezt nem látja, az veszélyesen naív vagy bolond. A Vonával való összefogás ötletét a végső kétségbeesés számlájára írom. De vésse mindenki az eszébe, hogy a Jobbikkal való összefogás feladását jelenti mindannak, amiben hiszünk, és amiért a Fidesz kormányt is le akarjuk váltani.
Most még van időnk rá, hogy egyesítsük erőinket: hiteles programmal és hiteles szereplőkkel közösen szólíthatjuk meg a változásra váró ellenzéki szavazókat. A Jobbik és a demokrata ellenzék politikája nem összeadható. Az értéksemleges választási együttműködés gondolata hátrányos és káros ránk nézve, a gyakorlatban pedig biztos bukásunkhoz vezetne, már csak azért is, mert sem a Jobbik, sem a demokratikus pártok tagjai és szavazóinak jó része nem nyitott a másik támogatására. Ezért arra kérem a demokrata ellenzék híveit, hogy inkább saját oldalunk megerősítésén, kiszélesítésén és a majdani együttműködés kialakításán munkálkodjanak a szélsőjobboldallal való kooperáció terméketlen latolgatása helyett.
