ivóvíz;honvédség;arzénszennyezés;

2017-01-17 07:08:00

Szavak és tettek

Áder János nemrégiben kissé hangzatosan fogalmazott, amikor nemrégen azt állította, hogy Magyarország víz-nagyhatalom lett. Már korábban is utaltam rá, a nagy mondások korát érjük, a kormányzati politikusok – még a nagy tudású dr. Semjén is – szeretnek elrugaszkodni a valóságtól, de hát ezt hívják a világban propagandának. Simicskó miniszter is mondott olyat, hogy a hadserege mindig meg tudta védeni a hazát.

Kivéve, amikor nem.

A baj azonban mindig a tettekkel van. Magyarországon van egy falu, nevezetesen Harkakötöny, ahol a vizsgálatok szerint olyan magas a víz arzén tartalma, hogy korábban a honvédség naponta hordta lajtos kocsival az ivóvizet a főtérre a helyieknek. Aztán a napokban változás történt: amióta Magyarország víz-nagyhatalom lett, a településen működő vízmű mellé helyeztek egy konténert, s a lakosságnak ettől kezdve kényelmesen, ahogyan a nagyhatalmak polgárai megszokták, minden nap tíztől délig lehetősége van a "víz vételezésére".

A kiskunhalasi ivóvízminőség-javító programra 2011 óta a „Mindennapi vizünk” Ivóvízjavító Önkormányzati Társaság több, mint 2 milliárd forintot kap, ennek 85 százalékát az Európai Kohéziós Alapból (honnan máshonnan?), a szerény magyar víz-nagyhatalom pedig ehhez 15 százalékkal járul hozzá. Neve is van: „Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program”. Szép.

Azonban nem csak Harkakötöny van bajban: az ÁNTSZ tájékoztatója szerint Magyarországon 475 településen, több mint 1,5 millió embert érint a vezetékes ivóvíz arzén szennyezettsége. A legtöbb helyen az arzén mennyisége jelenleg az ötszöröse az EU által megengedett határértéknek. A vizek arzénnal való szennyezettsége két évtizede ismert nálunk. Az uniós csatlakozás előtt 50 mikrogramm/liter volt a megengedett határérték, amely azt követően 10 mikrogrammra csökkent. Hazánk pár év haladékot kapott a probléma megoldására, de sok település esetében - jellemzően - nem történt érdemi változás. Így fordulhatott elő, hogy 2009. december 25-én lejárt lejárt a határidő, és több településen a 6 év alatti kisgyermekeknek és várandós anyáknak palackozott ivóvizet kell biztosítani.

Főleg az Alföldi régió érintett, de elszórtan egész Magyarország területén vannak települések ahol arzénos a csapvíz, mert a hazai vizekben ez természetes szennyeződés, melynek forrása a vízadó rétegekben keresendő. Az arzénról tudni kell, hogy ez az egyetlen ivóvíz szennyező anyag, amelyről több független vizsgálat is kimutatta, hogy a határérték feletti szennyezettség növeli a bőr- és tüdőrák, nagyobb koncentrációknál pedig még a hólyag- és veserák kialakulásának kockázatát is.

Nyilván nem könnyű az arzén mentesítés, harcolnak is ellene, programokat állítanak fel, bizottságok ülnek össze, biztosan készül kormányzati előterjesztés, szerencsére most már van elég hivatalnok, aki elolvassa, javítgatja, visszaadja, akik tárgyalnak Brüsszellel is, ha kell. Megint csak szembesülünk egy problémával: 2010-ben felszámolták a Környezetvédelmi Minisztériumot, amely azért tapasztalatával, szakértelmével és lobbi-tevékenységével bizonyos eredményeket is fel tudott mutatni.

Addig pedig maradnak a szavak, az ígéretek a víz-nagyhatalomról, a sorstragédiáinkról, a győztes hadseregeinkről.