Súlyos, csaknem 167 milliárd forintos kárt okoztak a magyar embereknek a 4-es metró építésével – tárta fel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF). Brüsszel elkészítette a szocialista és szabad demokrata kormányok, illetve a szocialista és szabad demokrata budapesti városvezetés mérlegét, és eszerint a 4-es metró beruházása Magyarország 13 éves uniós történetének legnagyobb fejlesztése és egyben legnagyobb korrupciós ügye is volt. Erről Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese beszélt hétfőn, amikor azt ígérte, ha a kormány jogászai megengedik, nyilvánosságra hozzák az OLAF jelentését, amit eddig csupán informálisan, angol nyelven kaptak meg december közepén.
Csepreghy azt állította, hogy a 453 milliárdos beruházásból több mint 167 milliárd forintot elcsaltak, ezt az összeget az Uniónak, illetve a magyar kormánynak vissza kell követelnie. Előbbinek 76,6 milliárd forint fejlesztésre kapott forrást fizethetünk majd vissza, feltéve, hogy azt az Európai Bizottság visszaköveteli Magyarországtól. Erről ugyanis csak hónapok múlva döntenek. A miniszterhelyettes figyelmeztetett, a lehetséges büntetés összege nagyobb, mint amit a 3-as metró szerelvényeinek felújítására szánnak.
Kiderült, az OLAF nyomozása során 50 embert hallgattak ki, többek között a BKV és a fővárosi önkormányzat akkori illetékes vezetőit. A nyomozók az érintett magán- és jogi személyek hazai és nemzetközi pénzmozgásait is megvizsgálták. Az uniós hivatal 57 szerződés kapcsán tárt fel szabálytalanságokat, a miniszterhelyettes hivatali visszaélés, hűtlen kezelés, vesztegetés, korrupció gyanújáról beszélt. Állította, a szerződések közül 28 uniós forrásból finanszírozott, a többi 29 mögött a magyarországi költségvetés és a főváros által az Európai Beruházási Banktól felvett hitel áll.
A szabálytalanságok közé tartozik az Alstom-metrókocsik beszerzése is, így ha Brüsszel a kocsik miatt szankcionál, akkor vélhetően a 2-es metró szerelvényei miatt is fizethet Magyarország. Beszélt arról, hogy a hivatalosan még meg sem küldött angol nyelvű nyomozati anyagban megnevezik mások mellett a DBR Metrót, a Strabagot, a Siemenst. Az állomások belsőépítészete kapcsán két magánszemélyt: egyikük Budapest 2010 előtti korábbi főpolgármester-helyettese, a másik - A. A. monogramú - a BKV volt vezérigazgatója. A metró elektromos áramellátása kapcsán többek között a MÁV korábbi, T. I. monogramú elnökét és Sz. L. monogrammal az Eurometro vezető munkatársát említik.
Lázár János kancelláriaminiszter múlt csütörtökön nemzetközi baloldali bűncselekményről beszélt és jelezte, büntetőfeljelentést tesznek az ügyben. Ezt várhatóan ezen a héten benyújtják az ügyészségnek, hogy lehetőség szerint azokkal fizettessék meg a kárt, akik okozták. Az esetleges büntetés összegét a kormány csak megelőlegezi, bár Csepreghy elismerte, hogy évekbe telik majd, mire az összeget peres úton visszaszerzik. Állította, az OLAF-jelentésben "tucatnyi azoknak a szereplőknek a köre, akik politikusként vagy politikához köthető, félig közéleti szereplőként működtek". Nem tud arról, hogy az Alstom az ügyben vádalkut kötött a brit korrupcióellenes hivatallal – válaszolta lapunknak Csepreghy. Azt is közölte, valóban nyilvánosságra akarják hozni a jelentést, nem akarnak „lebegtetni”.
Nyilvánossá kell tenni a jelentést – írta a Facebookon Demszky Gábor. Az előző főpolgármester szerint, amíg ez nem történik meg, nincs értelme cáfolni a vádakat, mert „újabbakat húznak elő, ezt a játékot a végtelenségig lehet folytatni, a Habony-művek eszköztára végtelen és a gátlástalansága miatt vált hírhedtté”. Ugyanezt követeli pártja nevében a DK-s Gy. Németh Erzsébet. Az ellenzéki várospolitikus érdekesnek tartja, hogy a kormány más korrupciós ügyek kapcsán vitatta az OLAF vádjait, most viszont fizetne. Gy. Németh szerint, ha a dokumentumban valóban a korábbi MSZP-SZDSZ-kormányt vádolnák, azzal már tele lenne a fideszes „propagandasajtó”. Az ellenzéki politikus, aki korábban a fővárosi szocialista frakciót vezette lapunknak állította, korrupciós ügyekről nem tudott.