Kézilabda-vb - Először nyert a magyar válogatott

 Két vereség után hétfőn megszerezte első győzelmét a magyar válogatott a franciaországi férfi kézilabda-világbajnokságon: Javier Sabaté szövetségi kapitány csapata harmadik csoportmérkőzésén 34-29-re nyert Chile ellen Rouenban.

A védekezésre egyik csapat sem fordított sok figyelmet. Egy és négy gól között váltakozott a magyar előny az első félidőben a két válogatott történetének első egymás elleni találkozóján.

A második felvonásban folytatódott az adok-kapok, amelyben a chileiek továbbra is jól tartották magukat. A hatékony védekezés továbbra is hiányzott a játékból, a magyar együttes végül viszonylag szoros, de megérdemelt sikert aratott.

A magyarok az Európa-bajnok és olimpiai bronzérmes németektől pénteken 27-23-ra, az Európa-bajnoki harmadik horvátoktól szombaton 31-28-ra kaptak ki, következő ellenfele pedig Szaúd-Arábia csapata lesz szerdán 14 órától.

Szerző

Januárban gondolnak a legtöbben a halálra

Januárban 62 százalékkal többen kötnek haláleseti (kockázati) életbiztosítást, mint az év további időszakában – ez derül ki a 4Life Direct biztosításközvetítő több tízezer magyarországi ügyfelének 2014-2016 között vizsgált adataiból. A tendencia hátterében – ellentétben sok más típusú életbiztosítással – nem pénzügyi motivációk, hanem elsősorban lélektani-pszichológiai tényezők állnak: az ünnepek felerősítik az érzelmeket és a családtagok iránti gondoskodás vágyát.

Egyre népszerűbbek a halálesetre szóló biztosítások Magyarországon, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) adatai szerint 2010-2015 között 143 százalékkal (16 milliárdról 39 milliárd forintra) növekedtek az ehhez a biztosítási típushoz kapcsolódó díjbevételek hazánkban. A haláleseti életbiztosítások – amelyek jellemzően az idősek, illetve az 55 év felettiek körében népszerűek – a biztosítást kötő halála esetén annak családtagjai, rokonai, vagy bármely megjelölt kedvezményezett számára jelentenek előre meghatározott összegű anyagi segítséget – például hagyatéki, temetési költségek, vagy bankkölcsön megfizetésének fedezésére.

Jóllehet nincs rá racionális pénzügyi magyarázat, mégis a halálesetre szóló biztosításkötések száma jelentősen megugrik az év első hónapjában. A 4Life Direct biztosításközvetítő több tízezer magyarországi ügyfele biztosítási adatainak vizsgálata alapján januárban az év további időszakához képest mintegy 60 százalékkal többen kötnek ilyen típusú biztosítást.  Amíg más típusú életbiztosítások vagy megtakarítási termékek igazi szezonja különféle pénzügyi okokból – többek közt az év vége előtt kihasználható adókedvezmények, vagy az év végi jutalmak befektetése, stb. miatt – jellemzően az év végére esik, a haláleseti biztosítások januári dömpingje mögött nem fedezhetők fel pénzügyi motivációk.

A tendencia mögött feltehetően elsősorban lélektani-pszichológiai okok húzódnak, amiért az ünnepek, illetve éppen az ünnepek elmúlása lehet a felelős. A 4Life Direct tapasztalatai szerint a halálesetekre szóló biztosításkötések januári megélénkülésének egyik fő oka, hogy az ünnepek felerősítik az érzelmeket, illetve főként a közelmúltban elveszített családtagok hiányát. Ez egyben a még köztünk lévő szeretteink iránti gondoskodás vágyát is növeli: gondoskodni szeretnének róluk akkor is, ha ők már nem lesznek – így sokan egyfajta ajándékként tekintenek erre a típusú biztosításra, amellyel később jelentős terheket vehetnek le hozzátartozóik válláról.

A másik lehetséges ok éppen az ünnepek elmúlásából, az ünnepek utáni kiábrándultságból fakad. Egy, a 2000-es években készült pszichológiai kutatás rávilágított, hogy január harmadik hétfője az év legdepresszívebb napja, amelyben az is közrejátszik, hogy ebben az időszakban már lecsengett a karácsonyi varázs, a többség megszegte már az újévi fogadalmakat, hamar sötétedik, hideg van, és sokat kell várni a következő ünnepi időszakig és a tavaszig. Azok az emberek, akik a tél elején rossz hangulatban voltak, abban bíztak, hogy karácsony után és az új évben minden jóra fordul, január harmadik hetére rádöbbennek,  hogy ez nem így van.

A fenti tényezővel is összefügg, hogy a világ számos országában és Magyarországon is az év első hónapjában halnak meg a legtöbben. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015-ben és 2016-ban az év többi hónapjával összevetve átlagosan mintegy 20 százalékkal volt magasabb a halálozások száma januárban. Az elmúlt öt év átlagát számítva pedig a február-december időszakot 12 százalékkal meghaladva szintén januárban volt a legmagasabb a halálozások száma. A januári halálozási számok megnövekedésében a depresszív hangulat mellett természetesen több egyéb tényező is szerepet játszik: a hideg időjárás, mely az influenza mellett légzési és keringési zavarokat is okozhat, így a tüdőgyulladás és az agyvérzés is gyakori halál ok.

A 4Life Direct biztosításközvetítő 2016 októberi felméréséből az is kiderült, hogy a magyarok konkrét elképzeléssel rendelkeznek az elhalálozásukat követően a hozzátartozóikra háruló kiadásokról, és a választott biztosítási összegek alapján jellemzően 4-500 ezer forintra teszik ennek várható költségeit Az adatak szerint a halálesetre szóló életbiztosítások átlagos biztosítási összege az elmúlt három évben 470 és 500 ezer forint között mozgott - írta a cég közleményében.

 

Szerző

Hónapokig hiánytermék lesz a kacsa- és libahús

A kacsa- és libahús hiánya csak fokozatosan szűnhet meg a madárinfluenza-járvány végét követően - közölte a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója hétfőn.

Csorbai Attila elmondta: a járvány megszűnését követően legalább 49 nap szükséges a pecsenyekacsa előállításához, a hízott kacsához és libához 3-3,5 hónap, míg a húsliba (zabos liba) 100 nap elteltével lesz feldolgozható. Hozzátette: a madárinfluenza miatt törzsállományokat is le kellett ölni, ezért nincs elegendő a napos állat, amit hizlalni lehetne. Az állatok leölése miatt mintegy 3 milliárd forint kár érte az ágazatot. A teljes kárt csak a járvány "lecsengése" után lehet majd felmérni - fejtette ki.

A vízi szárnyasok húsának importjára gyakorlatilag nincs esély, mivel más termelő országokban is jelentősek a károk, példaként Bulgáriát említette a BTT elnöke, ahol szintén jelentős számú vízi szárnyast öltek le a madárinfluenza miatt. Magyarországon a baromfihús fogyasztás mintegy 10 százalékát adják a vízi szárnyasok - közölte Csorbai Attila.  A készítményeket is beleszámítva Magyarországon az átlagos baromfihús-fogyasztás mintegy 40 kilogramm évente.

Szerző