Nem is mélyrepülésbe kezdett, inkább zuhant tavaly a hazai építőipar teljesítménye. Bár az egész éves adatok még nem láttak napvilágot, de 2016. novemberben az építőipari termelés volumene 14,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az épületek építése 2,5, az egyéb építményeké 25,7 százalékkal csökkent - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A csökkenés üteme lassult, az októberi 7,2 százalékról 2,5 százalékra - kommentálta a KSH hétfőn közzétett építőipari adatait Tatár Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Futureal Development Zrt. vezérigazgatója.
Az eddigi adatok alapján az építőipari teljesítmény mintegy 20 százalékos visszaesésére számítunk 2016-ban - nyilatkozta a Népszavának Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója. Ezt támasztja alá a KSH adata is, amely szerint az év első 11 hónapjában az építőipari termelés volumene 19,2 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.
Az uniós támogatásoknak köszönhetően 2015-ben még 3 százalékos növekedést könyvelhetett el az ágazat. A tavalyi drámai teljesítménycsökkenés talán legfőbb oka az előző uniós pénzügyi ciklus forrásainak kifutása, a nagy állami, önkormányzati infrastrukturális beruházások elmaradása volt. Némi növekedést a lakossági lakásépítési szegmensben lehetett tapasztalni. Az építőipar ágazatai közül az épületek építése - elsősorban a lakásépítés - ágazat termelése 3,1 százalékkal emelkedett. Ennek azonban a teljes ágazatban nem túlzottan nagy a hatása, mert a lakóingatlanok építése a teljes ágazati teljesítménynek alig 5-6 százalék, az uniós 25-30 százalékkal szemben. A vállalati beruházások teszik ki az építőipar 30-40 százalékát, a maradék hányad a közösségi beruházás. A tavalyi lakásépítési teljesítmény végleges adatai ugyan még szintén nem ismertek, de a GKI kutatója szerint 9-10 ezer új otthont adhattak át év végéig. Idén a zrt. előrejelzésében 13-14 ezer új otthon szerepel, míg a kormány 14-15 ezerre számít. A 2008-as válság előtti 30-40 ezer új otthont adtak át évente.
Ha idén valóban újranyílnak az uniós források és kiírják az infrastrukturális pályázatokat, közúti, vasúti és egyéb nagyberuházásokra, akkor nem kizárt egy 8-10 százalékos építőipari növekedés sem. Igaz, a rendkívül alacsony bázishoz képest.
A munkaerőhiány az építőipart is erőteljesen sújtja. A szakma képviselői szerint ez is fékezheti az iparág bővülését. A GKI ügyvezető igazgatója úgy vélte, a jól gépesíthető infrastrukturális, illetve társasházi építkezéseknél még rövid távon nem, de közép távon, 2-3 éven belül, mindenképpen érzékelhető lesz a szakemberhiány. A sokkal nagyobb élőmunkát igénylő családi ház építkezéseknél azonban már rövid távon is akadálya lehet a növekedésnek, hogy nincs elegendő kőműves, víz- és gázszerelő, burkoló, ács. Az elmúlt 7 évben becslések szerint több mint 80 ezer munkavállalót küldtek el, vagy hagyta el az építőipari ágazatot a beruházások visszaesése miatt, és az elmúlt időszakban 10 ezernél alig több embert vettek fel az építőipari cégek.
Bár a 2016-os tényadatok még nem jelzik a felfutást, a Futureal Development vezérigazgatója szerint a 2017-es statisztikákban bizonyosan megjelenik majd a robbanásszerű keresletnövekedés hatása, amit részben az állami megrendelések, részben pedig a meglóduló újlakás-piaci keresletre adott fejlesztői válasz generál.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a drasztikus munkaerőhiány és a garantált bérminimum emelése az építőiparban számottevő bérnövekedést eredményezett, és ennek a folyamatnak még messze nincs vége. Jelentős részben ennek tudható be a kivitelezési költségek emelkedése, de a Futureal tapasztalatai szerint a megnövekedett kereslet nyomán az építőanyagárak is növekedésnek indultak. Ezek együttes hatásaként Tatár Tibor arra számít, hogy 2017-ben a kivitelezési költségek 15-20 százalékkal nőhetnek éves összevetésben.