"Orbán ne zaklassa a civileket!" - Bírálta az ellenzék az Orbán-kormányt

Publikálás dátuma
2017.01.17. 12:29
Ferenczi István, az LMP elnökségi tagja és Ikotity István. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
A Jobbik múlt héten kezdeményezett ötpárti egyeztetést a civil szervezetek átláthatósága ügyében. Az MSZP bejelentette, hogy nem vesz részt az egyeztetésen, mert szerintük nem lehet a civil szervezetek sorsáról nélkülük, a fejük felett tárgyalni. A Jobbik és az LMP egyetértett a civil szervezetek átláthatóságának növelésével, és bírálták a kormányzatot, amely értékelésük szerint támadást indított a szféra ellen.

Az MSZP közleményében azt írta: a civil szervezetek "feje fölött", az ő bevonásuk nélkül róluk tárgyalni és döntést hozni "hasonló hatalmi arrogancia, mint amit a Fidesztől láthatunk", az MSZP viszont tiszteli annyira a civil társadalmat, hogy nem vesz részt a bevonásuk nélkül meghirdetett ötpárti egyeztetésen. 

Az MSZP óriási hibának és a civil szervezetek lenézésének tartja, ha a parlamenti pártok úgy gondolják, hogy a civil szervezetek alkotmányos működéséről és átlátható gazdálkodásáról szóló egyeztetés lefolytatható az érintettek véleményének, javaslatának meghallgatása nélkül. Az civil szervezetek távollétében, kizárólag politikai pártok részvételével megtartott ötpárti egyeztetésnek nincs semmi értelme - hangsúlyozzák. Az MSZP frakciója ugyanakkor kiemelten fontosnak tartja, hogy a civil szervezetek függetlenül és zavartalanul működhessenek, ezért elítélik az Orbán-kormány által indított "civilellenes hadjáratot" és ez ellen minden lehetséges módon igyekeznek fellépni. Úgy vélik, hogy ha Orbán Viktort a közpénzek gyanús és átláthatatlan áramlása érdekli, akkor ne a tisztességes civileket zaklassa, hanem az olyan gyanús körülmények között működő szervezeteket vizsgálja, mint a "nyilvánvalóan kormánypropagandát hirdető CÖF, a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott és 260 milliárd forint közpénzt elpazarló Pallas Athéné Alapítványok, valamint az egyes, a szélsőjobboldalhoz köthető és nemzetbiztonsági kockázatot jelentő szervezetek".

Ikotity István, az LMP országgyűlési képviselője úgy nyilatkozott: változtatásra, csiszolásra mindig szükség van, azonban szerinte nem a civil szervezetek befolyásolják a politikát, hanem a támogatáspolitikán keresztül a pártok a civileket. A civil világgal kapcsolatos terveket a 20. század közepén történtekhez hasonlította, amikor az erős kormányzat azok betiltására törekedett. Az ellenzéki politikus szerint alaptalanul keres ellenséget a kormány, a civil szervezeteknek pedig joguk van véleményt formálni. Párttársa, Ferenczi István elnökségi tag azt mondta, "vékony a jég" ha a civileket politikai tevékenység mentén osztályoznák, s nem szeretné, ha ezt a kormány döntené el. Úgy vélekedett: a szabályozás részleteiről akkor lehet értelmesen beszélni, ha megváltozik a politikai klíma, a kormány befejezi a civilek "kipécézését" és minden érintett leül az asztalhoz.

Staudt Gábor, az egyeztetést kezdeményező Jobbik frakcióvezető-helyettese keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a szabályozás megérett a változtatásra és szeretnének egységre jutni a kérdésben a parlamenti pártokkal. Az ellenzéki politikus tévesnek nevezte, hogy csak a külföldi finanszírozást kellene vizsgálni, mint mondta, az átláthatóságnak mindenkire vonatkoznia kell, különösen azokra, akik direkt politikai tevékenységet végeznek. Felvetette azt is, hogy az uniós források külföldi pénznek számítanak-e.

Képviselőtársa, Szávay István a Civil Összefogás Fórum anyagi elszámolását sürgette. Emellett úgy értékelt: a kormány most még csak néhány szervezetet "vett elő", azonban attól tart, hogy mindenki soron következik, aki kritikát fogalmaz meg a kormánnyal szemben. 

A Jobbik múlt héten kezdeményezett ötpárti egyeztetést a civil szervezetek átláthatósága ügyében, ugyanakkor az ellenzéki párt arcpirítónak tartotta, hogy Fidesz akkor hozza elő ezt a témát, amikor tele van ország a Civil Összefogás Fórum (CÖF) Vona Gábor Jobbik-elnököt lejárató plakátjaival.

Hogyan reagálnak a civilek a gyűlöletkampányra?
A kormányzat újabb gyűlöletkampánya a kormánykritikus civileket bűnbakként kezeli és ellenük hangolja a közvéleményt. Ezzel el akarja terelni a figyelmet a rossz kormányzásról, az állami korrupcióról, egyúttal szűkíteni igyekszik az elfogadható politikai álláspontok körét - írta az Eötvös Károly Intézet elemzésében. Mivel az önmaga működését egyre titkosabbá tevő kormányzat legújabb ötletei nem a közélet tisztaságát szolgálják, ezek megvitatásra alkalmatlanok, céljuk a megfélemlítés. A közös ügyeinkben a részvétel, azaz a politizálás a civil szervezetek kifejezett küldetése. A kormánynak valójában kötelessége lenne, hogy az információszabadság érvényesítésével is támogassa a civilek véleményalkotását. A civil szervezetek véleménynyilvánítási szabadsága nagyobb, mint a kormány jogszerű politikai kommunikációs lehetőségei - írták. Az Eötvös Károly Intézet teljes elemzését ide kattintva olvashatja végig!

 

Szerző
Frissítve: 2017.01.17. 14:05

Magyarországot is bírálta az Amnesty International

Publikálás dátuma
2017.01.17. 12:11
A 2015-ös menekültválság. FOTÓ: Getty Images
Jogfosztó "a jogvédelem álruhájába bújtatott" terrorellenes szabályozás az EU-ban - áll az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet 14 uniós tagállam terrorellenes intézkedéseinek emberi jogi hatásairól készített jelentésében. A dokumentumban magyarországi intézkedéseket is bírálnak, valamint a szervezet kampányt indít a 2015 szeptember 16-i, röszkei zavargások miatt elítélt Ahmed H. szabadon engedéséért. 

Mint az AI közleményében írják, Kibillenő egyensúly: az egyre fokozódó nemzetbiztonsági helyzet Európában című jelentésük részletezi, hogyan módosítottak és fogadtak el "hihetetlen gyorsasággal rengeteg olyan jogszabályt", amely alapvető szabadságjogokat ás alá és megsemmisíti a nehezen kivívott emberi jogi garanciákat. 

A jelentés kiemeli, hogy "a terrorista fenyegetésekre reagáló új törvények és szakpolitikák milyen jogi garanciákat tépáznak meg" - közölték. Úgy látják, néhány országban olyan terrorellenes intézkedésekre tettek javaslatot, illetve fogadtak el, amelyek gyengítik a jogállamot, fokozzák a végrehajtó hatalom szerepét, kiiktatják az igazságszolgáltatás kontrollját, korlátozzák a szabad véleménynyilvánítás kereteit és mindenkit kiszolgáltatnak az ellenőrizetlen tömeges kormányzati megfigyeléseknek.

Az AI szerint több országban alkotmánymódosítások vagy más törvényhozási eljárások teszik könnyebbé a különleges jogrend kihirdetését vagy a nemzetbiztonsági szervek speciális, az igazságszolgáltatás kontrollja nélküli jogkörökkel felruházását. Magyarországon például az alaptörvény hatodik módosítása és a hozzá kapcsolódó jogszabályváltozások terrorveszélyhelyzet esetén lehetővé teszik a végrehajtó hatalom számára a gyülekezési és a szabad mozgáshoz való jog szigorú korlátozását, valamint a vagyoni eszközök befagyasztását - magyarázták.

A jelentésben kitérnek rá, hogy Franciaországban a szükségállapot fogalmát ötször módosították, a normál eljárás részévé téve olyan intézkedéseket, mint a demonstrációk betiltása vagy bírósági engedély nélküli házkutatások foganatosítása. A kivételes intézkedések a normál jogrend részévé váltak Nagy-Britanniában és Franciaországban, ahol a szabad mozgást közigazgatási rendeletekkel korlátozzák. Lengyelország új terrorellenes törvénye "állandósítja a drákói hatalomgyakorlást", és különösen hátrányosan érinti a külföldieket - sorolták.

A civil szervezet úgy vélte, több uniós tagállam csatlakozott a "megfigyelő államok" sorába, mióta az új szabályok teret engednek a megkülönböztetés nélküli tömeges megfigyeléseknek, amelyek "túlzott beavatkozási lehetőséget és aránytalan ellenőrizetlen hatalmat biztosítanak a titkosszolgálatoknak". Tömeges megfigyelési jogosultságokat adtak vagy kiterjesztették azok hatókörét például Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Magyarországon, Ausztriában, Belgiumban és Hollandiában - tették hozzá. 

Az AI jelentésében arra is kitértek, hogy meglátásuk szerint az embereket olyan cselekmények miatt lehet eljárás alá vonni, amelyek "csak igen halvány kapcsolatban vannak valódi bűncselekményekkel". A megelőzésre az eddiginél sokkal jobban fókuszáló terrorellenes intézkedésekkel a kormányok olyan kezdeményezéseket támogatnak, amelyek tárgya a "bűncselekmények előtti" magatartás - írták. Kifejtették: ezenkívül a kormányok egyre jobban támaszkodnak a szabad mozgás és más szabadságjogok gyakorlásának korlátozása érdekében a közigazgatási kontrollra, és mindez oda vezetett, hogy sok embert kijárási vagy utazási tilalommal sújtottak, illetve elektronikusan megfigyeltek anélkül, hogy megvádolták vagy elítélték volna őket bármilyen bűncselekményért - mutattak rá.

A jelentésben külön kitérnek arra, hogy novemberben a szegedi törvényszék a szíriai állampolgárságú, Cipruson élő Ahmed H.-t tíz év fegyházra ítélte terrorcselekmény elkövetéséért. A terrorcselekmény "pontosan meg nem határozott tárgyak eldobásában és abban merült ki, hogy az elítélt megafonba beszélt a határt őrző rendőrökkel való összecsapás előtt" - közölték. Úgy vélték, a valóságban Ahmed H. azért utazott oda, hogy idős szüleit segítse Szíriából Európába tartó menekülésük során, és bár beismerte a dobálást, a felvételeken az is látható, hogy igyekezett lecsillapítani a tömeget. 

Az AI a közleményben jelezte, hogy kampányt indítanak Ahmed H. szabadon engedéséért. A civil szervezet azt is felidézte, hogy Spanyolországban két bábjátékost tartóztattak le és vádoltak meg "terrorizmus dicsőítésével" egy szatirikus előadás után. 2015-ben a francia bíróságok 385 ítéletet hoztak a "terrorizmus mentegetésének" tényállására alapozva, harmadukban kiskorúakat ítéltek el. Spanyolországban egy népszerű zenészt vettek őrizetbe, mert a Twitteren azzal viccelt, hogy János Károly korábbi uralkodónak egy tortába rejtett bombát küldene születésnapjára - emlékeztettek.

Az AI szerint "a diszkriminatív intézkedések" aránytalan és nagyon kedvezőtlen hatással vannak a muszlimokra, a külföldi állampolgárokra és azokra, akiket muszlimnak vagy külföldinek néznek. Az állam és a hatóságok intézkedéseit a nemzetbiztonsági helyzet miatt pedig egyre szélesebb körben tekintik elfogadhatónak - közölték. A jelentésben Ausztria, Belgium, Bulgária, Dánia, Franciaország, Németország, Magyarország, Írország, Luxemburg, Hollandia, Lengyelország, Szlovákia, Spanyolország és Nagy-Britannia helyzetét vizsgálták.

Szerző

Holtan találtak egy férfit Pest megyében - Fotók

Publikálás dátuma
2017.01.17. 12:07
MTI Fotók: Bugány János
Kigyulladt egy családi ház kedd reggel a Pest megyei Kőröstetétlenen, az ingatlanban egy összeégett férfi holttestét találták meg a tűzoltók - közölte a megyei katasztrófavédelem szóvivője.

Csámpai Attila elmondta, hogy a nyolcvan négyzetméteres családi ház egyik szobájában keletkezett tűzhöz riasztották a tűzoltókat. Helyszínre érkezésükkor már nem lángolt az épület, de a kiégett szobában egy összeégett férfi holttestét találták meg a tűzoltók. A katasztrófavédelem szóvivője azt is elmondta, hogy a tűz keletkezésének okát a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vizsgálja.

 

Szerző