Tanárok tüntetnek a civilek mellett a Kossuth téren

Publikálás dátuma
2017.01.17. 13:40
A Tanítanék Mozgalom korábbi tüntetése. FOTÓ: Molnár Ádám
"Civilek vagyunk, és büszkék vagyunk rá! Jogunkban áll politizálni, felelősségre vonni mindazokat, akik a gyermekeink és az ország jövőjét romba döntik!" - írja a Tanítanék Mozgalom, ami február 1-re "Most mirajtunk a sor!" címen a Kossuth térre hirdetett tüntetést a civilek mellett.

"Követeljük Balog Zoltán lemondását! Követeljük egy önálló oktatási minisztérium felállítását! És követeljük egy új közoktatási törvény alapjainak lefektetését, a Kockás Könyv alapján. Január 31-ig adtunk határidőt követeléseink teljesítésére. Február 1-jén 17:30-kor találkozunk a Kossuth téren" - írták a felhívásban az esemény Facebook-oldalán

A felhívásban azt írják: Akinek fontos a szabadság és az igazság, aki felelősséget érez az ország jövőjéért és a demokráciáért, vegyen részt február 1-jén a Tanítanék Mozgalom által szervezett demonstráción! Szeretnénk, ha tudnátok: ez a Civilek Napja Magyarországon. A mi napunk, amikor megmutathatjuk, hogy kik vagyunk, és mi ellen, de legfőképpen hogy miért küzdünk. Most mirajtunk a sor! Mutassuk meg együtt, hogy milyen országban akarunk élni! 

Minden eddiginél súlyosabb veszély fenyegeti a civil szférát, mely az utolsó, ami még betöltheti a fékek és ellensúlyok szerepét. Márpedig fékek és ellensúlyok nélkül nem létezik demokrácia. Egy ilyen kibillent világban, amikor a kormány mindent megtesz azért, hogy felrúgja a játékszabályokat, és eltörölje az elégedetlen hangokat, a civileknek – nekünk, mindenkinek, aki még hisz az igazságban – felértékelődik a szerepe. Mi vagyunk a kontroll, a gát, ezért félnek tőlünk, ezért akarnak a legaljasabb eszközökkel megsemmisíteni minket. 

Történelmi pillanat ez, mert most nincs értelmezhető ellenzék, ami cselekedne, már elvesztettük a sajtót, a nyilvánosság erejét, és ha még elvesztjük a civil szférát is, ami tevékenyen tudott ellenállni, akkor semmi sem állíthatja meg az ország bukását. Nincs hová hátrálni, most kell megmutatnunk, hogy minket nem lehet olyan egyszerűen eltakarítani. De ehhez az kell, hogy együtt mozduljunk. Mi, a civil szféra. Két eset lehetséges: vagy önként sétálunk együtt a vágóhídra, vagy közösen kezdünk harcba. De ehhez meg kell mutatnunk, hogy erőt képviselünk, és azt is, hogy megvédjük egymást. Össze kell zárnunk, össze kell kapaszkodnunk, egyenként ugyanis le fognak minket vadászni. Az országunk, a jövőnk, a gyermekeink jövője a tét, nem kevesebb! - írták.

Szerző

Eötvös Károly Intézet: hogyan reagálnak a civilek a gyűlöletkampányra?

A kormányzat újabb gyűlöletkampánya a kormánykritikus civileket bűnbakként kezeli és ellenük hangolja a közvéleményt. Ezzel el akarja terelni a figyelmet a rossz kormányzásról, az állami korrupcióról, egyúttal szűkíteni igyekszik az elfogadható politikai álláspontok körét - írta az Eötvös Károly Intézet elemzésében.

Mivel az önmaga működését egyre titkosabbá tevő kormányzat legújabb ötletei nem a közélet tisztaságát szolgálják, ezek megvitatásra alkalmatlanok, céljuk a megfélemlítés. A közös ügyeinkben a részvétel, azaz a politizálás a civil szervezetek kifejezett küldetése. A kormánynak valójában kötelessége lenne, hogy az információszabadság érvényesítésével is támogassa a civilek véleményalkotását. A civil szervezetek véleménynyilvánítási szabadsága nagyobb, mint a kormány jogszerű politikai kommunikációs lehetőségei - írták.

A közleményben arra emlékeztetnek, hogy az elmúlt hetekben szintet lépett a kormány intézkedéseit gyakran bíráló jogvédő szervezetek elleni támadás. A kormányfő egyik év végi interjújában arról beszélt, 2017 a Soros György által szimbolizált erők „kiszorításának” éve lesz. Az állampártként viselkedő kormánypárt frakcióvezető-helyettese az idegen ügynökökként ábrázolt szervezetek „eltakarításáról” beszélt. Nyilvánosságra kerültek a tervezett jogalkotásnak azok a részletei, amelyek például a külföldi forrásokból is gazdálkodó szervezetek vezetőit a közhatalmat gyakorló politikusokhoz hasonló vagyonnyilatkozatra köteleznék. A kormányzat szerint az új szabályt a politikai élet átláthatósága indokolja, noha a megtámadott szervezetek működése és finanszírozása a részletekbe menően ma is nyilvánosan hozzáférhető.

A jogvédő szervezetek gazdálkodásának átláthatósága konszolidált viszonyok között ésszerűen megvitatható kérdés. Erre most nincs lehetőség. Annyit azonban le kell szögeznünk, hogy a közhatalom képviselőinek átláthatóbbnak kell lenniük, mint a közügyeket tárgyaló civil szervezeteknek. Az a kormányzat pedig, amely működését egyre titkosabbá tette, kétes erkölcsi alappal kéri másokon számon a transzparenciát. A mostani helyzetben naivitás volna abból kiindulni, hogy a kormánypárt politikusai a közélet tisztaságát akarnák erősíteni. A kormánypárt nem tisztánlátást akar, hanem már a vita megkezdése előtt ítéletet hirdet és támad, a megtámadott védekezési lehetőségeit pedig korlátozza, a közvéleményt megpróbálja ellenük hangolni. Ennek keretében a közélet befolyásolásának a szándékával „vádolja” ezeket a szereplőket—mintha ugyan bűn lenne, hogy magyar állampolgárok azzal a céllal képviselik nyilvánosan erkölcsi meggyőződésüket, hogy polgártársaikat meggyőzzék. Eközben Magyarországon a 21. században(!) a kormányzati kommunikációban a „külföldi” szót immár becsmérlő hangsúllyal használják. Szerintük a kormány népszavazáson elbukott menekültellenes politikájának bírálata magában is egyenértékű az idegen érdekek és hatalmak kiszolgálásával, mintha a megszólalók szóláshoz való joga attól függene, hogy véleményükkel támogatják-e a kormányt.

A kormánypárt vezetőinek mondatai egyértelművé teszik, retorikai rohamaik valódi célja a „legitim” politikai álláspontok körének korlátozása, a jogvédő szervezetekkel szemben ellenséges társadalmi légkör kialakítása, a potenciális támogatók és együttműködő partnerek elriasztása, és ezáltal az anyagi és emberi utánpótlási lehetőségek elapasztása. Függetlenül attól, hogy a jogvédő szervezetekkel szemben milyen ésszerű átláthatósági követelmények támaszthatók, a mostani támadások nem ezekről, hanem a magyar közélet néhány markáns véleményt képviselő szereplőjének ellehetetlenítéséről szólnak, és ennek megfelelően kell hozzájuk viszonyulni. Vagyis úgy, mint az egykor volt magyar demokrácia nyomokban még fellelhető elemeit és szellemét képviselő szereplők elleni támadásról. Amikor a kormánypárt illetékese a kritikus szervezetek eltakarításáról beszél, valójában a demokratikus köztársaság maradványait akarja eltüntetni - fogalmaznak az elemzésben.

Az Eötvös Károly Intézet teljes elemzését ide kattintva olvashatja végig!

Szerző

Kitüntették Colleen Bellt - Fotók!

Publikálás dátuma
2017.01.17. 12:44
FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét adta át Colleen Bell távozó budapesti amerikai nagykövetnek Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.

A tárcavezető beszédében kiemelte: Colleen Bell olyan időszakban érkezett Budapestre két évvel ezelőtt, amely nem a kétoldalú politikai együttműködés legjobb korszaka volt, de mára a helyzet nagy mértékben megváltozott, most már lehetőség van arra, hogy hosszú távon tervezzenek és fejlesszék a magyar-amerikai kapcsolatokat.

Szijjártó Péter kifejtette: az amerikai nagykövet jó barátja Magyarországnak. Amikor először találkozott vele csaknem két éve, a megbeszélés után Colleen Bell azt mondta: "letekerjük a hangerőt", és valóban ezt lehetett a tevékenysége mottójának tekinteni - idézte fel a külügyminiszter. Hozzátette: most már fejleszthetik az együttműködést, ahelyett, hogy mélypontról beszéljenek, ahogyan azt két évvel ezelőtt tették.

A tárcavezető szerint az együttműködés újjáépítéséhez feltétlenül szükséges volt Colleen Bell elkötelezettsége, és az amerikai diplomata feltétel nélküli tiszteletet mutatott Magyarország iránt. Magyarország is mindenkinek megadja és mindenkitől elvárja a tiszteletet - fogalmazott.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a sikerekhez nincs másra szükség, mint kölcsönös tiszteletre és folyamatos párbeszédre. Colleen Bell a kitüntetést átvéve arról beszélt, hogy jelenleg kétségtelenül sok kihívással néz szembe a transzatlanti közösség, ami felhívja a figyelmet arra, milyen fontos a szövetség, a közös munka és a kiállás azon értékek mellett, amelyeket fontosnak tartanak.

Emlékeztetett: amikor annak idején Barack Obama amerikai elnök felkérte a posztra, elmondta, hogy bejárja Magyarországot, felkeres minden megyét és nemzeti parkot, kisebb és nagyobb településeket. Ezt azért tette, hogy még több kapcsolatot építsen ki a magyar és az amerikai nép között - magyarázta.

A távozó nagykövet beszédében köszönetet mondott az együttműködésért a külügyminiszternek, a tárcának, valamint az amerikai nagykövetség munkatársainak. Az amerikai nagykövet január elején a nagykövetség Facebook-oldalán jelentette be, hogy megbízatása végeztével, január 20-án távozik posztjáról. A The New York Times azt írta, hogy több amerikai nagyköveti poszt megüresedik rövid időn belül, még Donald Trump megválasztott amerikai elnök január 20-ai beiktatása előtt. Az amerikai napilap azt közölte, hogy az amerikai külügyminisztérium decemberben küldött egy erről szóló táviratot az átmenetet intéző Trump-csapat nevében. A dokumentum szerint a lépés a tengerentúli politikai kinevezetteket érinti, vagyis azokat a kiküldötteket, akiket az elnökkel való szoros kapcsolatuk miatt állítottak egy-egy külföldi nagykövetség élére.

FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava

FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava

Colleen Bellt Barack Obama amerikai elnök jelölte ki az Egyesült Államok magyarországi nagyköveti posztjára, a kinevezést 2014 végén hagyta jóvá az amerikai szenátus, és a diplomata 2015. januárjában adta át megbízólevelét Áder János köztársasági elnöknek. Diplomáciai külszolgálatát megelőzően Colleen Bell egy díjnyertes produkciós cég üzleti vezetőjeként dolgozott.

Szerző
Frissítve: 2017.01.17. 14:31