Van a szerbiai Vajdaságban egy Budakeszi méretű település, úgy hívják: Topolya. 3 milliárd forintot küld a harmadosztályú focicsapatuknak a magyar kormány futballakadémiára.
Van Magyarországon egy Budakeszi méretű település, úgy hívják: Budakeszi. Nekik nem jut 3 milliárd. Igaz, pár napja Orbán ott avatta föl Nagy Gáspár helyi költő szobrát, s onnan osztotta ki megint kerek e világot.
A kormányfői látogatás hozadéka, hogy – mint olvasom – a helyi polgármester asszony kérésére nagy kegyesen megígérte: tanuszodát építenek 400 millióból. (Kábé egynyolcada ez a topolyainak.) Más kérdés, hogy többet ér egy uszoda, mint akárhány focipálya. De mégis: arányok, ugyebár... Megint más kérdés, hogy három éve még azt ígérte: minden járási központban uszoda épül, kérés nélkül.
Fura persze, hogy egy ország dolgaiba külföldi pénzen beleavatkoznak (lásd: 50 milliárd vajdasági gazdaságfejlesztésre is, stb.), de a szerbeknek azt kívánom, legyen nekik is Rezsiszilárdjuk.
Node: Magyarország 12 milliárd értékben stadiont épít Koszovóban is, ahol azért a magyar kisebbség a nullához konvergál. A pénzt azzal a feltétellel kölcsönözzük, hogy magyar cég építheti a stadiont. (Szijjártó szerint sok vállalatunk van, melyek jó referenciával rendelkeznek a stadionépítésben.)
Már eszembe sem jut az egykori Phare-program, amit a jelenkori hatalmasok annak idején azzal támadtak, hogy a pénzéért cserébe a Nyugat a saját cégeit kívánta helyzetbe hozni – értelemszerűen aljas, kizsákmányoló módon.
Merne csak mindez eszembe jutni...
