FKF-botrány - "szigorúan jogi alapon"

 Jogellenes volt a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Nonprofit Zrt.-nél működő szakszervezet titkárának, valamint a három szakszervezeti koordinátornak a munkaviszonya, ezt szüntették meg egy "szigorúan jogi alapon" meghozott döntéssel - mondta keddi budapesti sajtótájékoztatóján a társaság vezérigazgatója.

Csontos István jelezte: sem a társaság alapító okiratában, sem szervezeti és működési szabályzatában nem szerepel feladataik között "érdekképviseleti tevékenység ellátása", így eleve jogellenes volt, hogy a négy ember főállásban tevékenykedett e területen.

Hangsúlyozta: a vállalatnál a szakszervezet nem szűnt meg, a négy korábbi alkalmazott pedig továbbra is folytathatja érdekképviseleti tevékenységét. A 2012-ben érvénybe lépett munka törvénykönyve szigorú kereteket szab a szakszervezet működésének és a munkaviszonnyal kapcsolatos kereteknek - tette hozzá.

Jogi szakvéleményükből idézve megjegyezte: a négy ember nem végzett ténylegesen munkát a társaság számára, az pedig "eléggé ellentétes" a jogszabállyal, hogy a vállalat által fizetett alkalmazott a munkáltatóval szemben hivatott képviselni a dolgozókat a tulajdonos vagy valamely hatóság előtt.

Csontos István hozzátette: álláspontjuk szerint semmis a négy munkaszerződés, a munkáltatónak pedig ilyen esetben kötelessége haladéktalanul és azonnali hatállyal megszüntetni azt.

Felvetette azt is: ha ők ilyen módon évi harmincmillió forinttal támogatják a szakszervezet működését, akkor az "innentől kezdve már nem tud független lenni", hiszen "mi akadályozza meg azt, hogy ezért a munkáltatónak esetleg kérései is legyenek".

Mint mondta, az is aggályokat vethet fel, hogy az összeget a szakszervezet közbeszerzés nélkül használhatta fel, olyan feladatokra is, amit maga a vállalat is elláthat, majd hosszan sorolta a médiában az ügy kapcsán megjelent téves megállapításokat.

Azokkal a sajtóközlésekkel kapcsolatban, hogy a bértárgyalások közben szüntették meg a négy ember szerződését, Csontos István úgy nyilatkozott: jelenleg nem zajlanak ilyen egyeztetések a cégnél; a szakszervezet ugyan jelezte tárgyalási szándékát, de nem konkretizálta igényét, így az érdemi tárgyalások nem kezdődhettek meg.

Kérdésre válaszolva a vezérigazgató arról beszélt: másodfokon a bíróság elutasította a sztrájkkérelmet, de számolnak újabb ilyen kezdeményezéssel. Tudomásul kell venni, hogy "egy közszolgáltatónál nem lehet csak simán sztrájkolni" - fogalmazott.
Mint mondta, rendszerüket a naponta átlagosan 2520 tonna szemétre optimalizálták, így "ha egy napig nem visszük el a szemetet, másnap nem fogjuk tudni utolérni magunkat".

Csontos István vezérigazgató pénteken tájékoztatta az MTI-t arról, hogy azonnali hatállyal megszüntették az FKF-nél működő szakszervezet titkárának, valamint a három szakszervezeti koordinátornak a munkaviszonyát. A társaság vezetője levelében úgy fogalmazott, elsődleges célkitűzéseinek egyike azon szerződések felülvizsgálata, amelyeket az FKF-re nézve kedvezőtlen feltételekkel kötöttek. Ennek keretében vonta meg az évi 30 millió forintos FKF-es szakszervezeti támogatást, amely összeg felhasználásáról a mai napig nem kapott részletes elszámolást - közölte.

A másik, a szakszervezet "jogsértő működését" felszámoló döntését pénteken hozta meg: megszüntette a főállásban, teljes munkaidőben foglalkoztatott szakszervezeti titkár és a három szakszervezeti koordinátor munkaszerződését. Hangsúlyozta, hogy a munkavállalók bért, cafeteriát és egyéb juttatásokat kaptak az FKF-től, miközben nem végeztek munkát a társaságnak. A cég csak az alapbérükre megközelítőleg 30 millió forintot fordított évente - tette hozzá.

Még ugyanaznap a szakszervezetek elleni brutális támadásnak minősítette a Magyar Szakszervezetek Szövetsége (MASZSZ), hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. megszüntette négy szakszervezeti vezető munkaviszonyát "a bértárgyalások közepette".

Keddi lapértesülések szerint több százan írták alá az FKF dolgozói közül hétfő estig azt a nyilatkozatot, amelyben követelik, hogy a vállalat vezetése vegye vissza a bérvita miatt pénteken elbocsátott négy szakszervezeti vezetőt.

Szerző

"Gyűlöletből nem lehet építkezni" - Átadták a Wallenberg-díjakat

Publikálás dátuma
2017.01.17. 17:27
Milan Hudák, a szlovákiai Tan Kereke Egyesület képviseletében, Gavallérné Kancsal Ágnes, a Raoul Wallenberg Szakgimnázium és S
Az embermentés, illetve az egymás iránt érzett felelősség fontosságáról beszélt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára a Raoul Wallenberg svéd diplomata eltűnésének 72. évfordulója alkalmából rendezett keddi budapesti megemlékezésen.

Gyűlöletből nem lehet építkezni, ezért fontos, hogy évről évre "összegyűljünk, és az embermentőre emlékezve ünnepeljük" a jelenkor hőseit, akik békeidőben mutatják meg, nem lankadhat a lelkiismeret - mondta Langerné Victor Katalin.

Hangsúlyozta: Magyarországnak, de a világnak is szüksége van a szembenézésre, az emberséges vitákra a múltról, a jelenről, emberségről, embertelenségről. Tanulva a régi és új bűnökből, a szenvedésből és az embertelenség kegyetlenségéből, meg kell alkotni valami újat, amiben az egykori embermentés nyomán az egymás iránt érzett felelősség és alázat egyre többek kiváltsága lehet - tette hozzá.

Hinnünk kell, hogy az ember együttműködésre, megértésre, szeretetre teremtetett, és az emberszeretet soha sem lehet idejétmúlt, hogy minél nagyobb az elesettség, annál nagyobb a szeretet jelentősége, mert az emberszeretetből embermentés lesz - fogalmazott. Mint mondta, demokráciában is szükség van embermentőkre, hogy azok mellett is ki tudjunk állni, "akik vesztesei a mi jólétünknek és kényelmünknek".

A mi felelősségünk az egymás iránti tisztelet és szeretet kultúrájának megőrzése és továbbadása - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója köszöntőjében arról beszélt, fontos, hogy van egy ilyen hősünk, mint Raoul Wallenberg, "a humánumnak egy világszerte ismert lovagja", "akinek az életművébe tudunk kapaszkodni".

Az ünnepségen átadták a Wallenberg-díjakat, amellyel a Raoul Wallenberg Egyesület, a Raoul Wallenberg Alapítvány és az Emmi díjazza azokat, akik tetteikkel, életútjukkal mutatnak példát humanizmusból.

Ebben az évben kitüntették Beer Miklós római katolikus püspököt, akit az indoklás szerint az elesettek érdekében végzett missziói szolgálata, elkötelezettsége, egyházújító tevékenysége és teljes életműve tette érdemessé a díjra. A váci egyházmegye megyés püspöke a méltatás szerint 2014-ben körlevelet adott ki, hangsúlyozva az egyház felelősségét a cigány emberek sorsának javításában.

Békési Róbert tervezőművész-grafikus is díjat kapott a menekülteket segítő tevékenységéért. A most 75 éves művész - aki gyerekként megjárta a strasshofi lágert - immár másfél éve segíti a Magyarországra érkező menekülteket, önkéntesként együttműködött a Migration Aid segélyszervezettel, az Evangéliumi Testvérközösséggel és az Oltalom Alapítvánnyal is - méltatták.

Gavallérné Kancsal Ágnest, a Raoul Wallenberg Szakgimnázium és Szakközépiskola igazgatóját azért tüntették ki, mert hetedik éve segíti szervezőként a Raoul Wallenberg Egyesület vetélkedő-sorozatát, amely magyarországi és határon túli középiskolásokkal ismerteti meg a zsidó-magyar együttélést, az embermentés, a II. világháború és a holokauszt történetét.

A 63 éves Hofher József jezsuita szerzetes a méltatás szerint az elesettekért végzett missziói szolgálatával és teljes életművével érdemelte ki a díjat. A szerzetes cigánymissziót először a Miskolc-Sajó menti térségben, majd Kispesten, azután Csobánkán végzett, 2005 óta a Jezsuita Párbeszéd Házában cigány-pasztorációs műhelyt vezet.

Díjat kapott Járóka Lívia szociál-antropológus, aki 2004-ben a Fidesz listáján szerzett európai parlamenti (EP) mandátumot, és ő lett az első roma származású nő az EP-ben. Majd a politikai pályát elhagyva 2014-ben megalapította a Járóka Lívia Tehetségmentő Egyesületet, amely a családok minden tagjának bevonásával próbál segíteni a szegénységgel küzdő gyerekeken - hangzott el. Járóka Lívia betegség miatt nem tudta személyesen átvenni a díjat.

Elismerést kapott továbbá a Tan Kereke Egyesület (Cakra ucenia) felvidéki civil szervezet is, amelynek tagjai a szepsi cigánytelepen dolgoznak. Az egyesület a jogvédelem, a tanulás, a művészet, a sport eszközeivel mutat kiutat a cigánytelepen élőknek.

Sebes József, a Raoul Wallenberg Egyesület soros elnöke a rendezvényen jelezte: készülnek egy kiadvánnyal, amelyben megörökítik az eddigi díjazottakat, mert - mint mondta - az a cél, hogy mintát mutassanak a fiataloknak.

Az ünnepségen részt vett Niclas Trouvé svéd nagykövet is, aki közreműködött a díjak átadásában is.

Az 1912 augusztus 4-én született Raoul Wallenberg 1944-ben a budapesti Svéd Nagykövetség titkáraként több ezer, egyes források szerint húszezer ember életét mentette meg azzal, hogy svéd úti okmányokkal látta el vagy védett házakba menekítette őket. A Vörös Hadsereg 1945 januárjában letartóztatta, a szovjet hatóságok állítása szerint 1947-ben börtönben halt meg, de egyes források tudni vélik, hogy még évekkel később is fogolyként élt. Utoljára 1945. január 17-én látták élve Budapesten. A svéd hatóságok 2016. októberében hivatalosan halottá nyilvánították Raoul Wallenberget.

Szerző

Orbán Viktor gyászolja Placid atyát

Megrendülését és együttérzését fejezte ki Orbán Viktor miniszterelnök abban a levélben, melyet Olofsson Placid atya halála kapcsán írt Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapátnak, illetve a gyászoló közösségnek - tájékoztatott Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke kedden.

"Megrendülten értesültem arról, hogy a magyar szabadság és az európai keresztény kultúra igaz tanúságtevője távozott közülünk. Életének száz esztendeje bátor bizonyságtétel volt arról, hogy ahol az Úr Lelke, ott van a szabadság: templomban és tanteremben éppúgy, mint börtönben és kényszermunkatáborban" - fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: "tőle tanulhattuk meg a túlélés négy alapszabályát, és hogy a hívő ember Istenbe vetett bizalmát még a legsötétebb diktatúrák sem vehetik el". "Hálásak vagyunk, hogy magával ragadó, derűs személyiségével bátorságot, hitet és lelki gyógyulást hozott az őt hallgatók életébe, hűségből és hazaszeretetből pedig minden magyar ember számára példát mutatott" - zárta emlékező sorait Orbán Viktor.

Olofsson Károly, szerzetesi nevén Olofsson Placid bencés szerzetes vasárnap este, életének 101. évében hunyt el.

Szerző