Skandalum a civilek elleni hadjárat

Civil szervezetek feje fölött, az ő bevonásuk nélkül róluk tárgyalni és döntést hozni - ez a Fidesztől megszokott hatalmi arrogancia. Az MSZP tiszteli annyira a civil társadalmat, hogy nem vesz részt a bevonásuk nélkül meghirdetett ötpárti egyeztetésen – üzente pártja nevében a Jobbiknak tegnap Tóth Bertalan. 

A szocialisták frakcióvezetője világossá tette, az Orbán-kormány civilellenes hadjárata ellen minden lehetséges módon igyekeznek fellépni. Ami az esetleges törvényi szigorítást illeti, az MSZP szerint, ha Orbán Viktort a közpénzek gyanús és átláthatatlan áramlása érdekli, akkor ne a tisztességes civileket zaklassa. Vizsgálni véleményük szerint az olyan gyanús körülmények között működő szervezeteket kell, mint például a nyilvánvalóan kormánypropagandát hirdető CÖF.

A Jobbik múlt héten kezdeményezett ötpárti egyeztetést a kormány kiszivárgott elképzelése kapcsán, miszerint az átláthatóság jegyében vagyonnyilatkozat-tételre köteleznének néhány szervezetet. Olyanokat, amelyek a Fidesz útjában állnak. A tegnapi egyeztetés után, amelyre végül csak az LMP ment el, a jobbikos Staud Gábor a kormánypártiakat arra figyelmeztette, az átláthatóságnak mindenkire vonatkoznia kell, különösen azokra, akik direkt politikai tevékenységet végeznek, így a CÖF-re is.

Nem a civil szervezetek befolyásolják a politikát, hanem a támogatáspolitikán keresztül a pártok a civileket. Ezt már az LMP-s Ikotity István közölte, aki szerint Orbánék alaptalanul keresnek ellenséget, az útjukban álló szervezeteknek pedig joguk van véleményt formálni.

Eközben Iványi Gábor, az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője a Facebookon megköszönte, hogy eddig körülbelül 400 nyugdíjas ajánlotta fel nekik karácsonyi Erzsébet-utalványát. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség lelkésze megosztotta a 24.hu-nak adott interjúját is, amelyben felháborítónak, skandalumnak, penetránsnak nevezte a civilek ellen indított hadjáratot. Iványi szerint ők éppen azokat szolgálják, „akiket a kormány politikája az út szélén hagyott”.

A kormányzat újabb gyűlöletkampánya a kormánykritikus civileket bűnbakként kezeli és ellenük hangolja a közvéleményt. Ezzel el akarja terelni a figyelmet a rossz kormányzásról, az állami korrupcióról, egyúttal szűkíteni igyekszik az elfogadható politikai álláspontok körét – írta tegnapi elemzésében az Eötvös Károly Intézet. Emlékeztettek, a kormányfő egyik év végi interjújában arról beszélt, 2017 a Soros György által szimbolizált erők „kiszorításának” éve lesz.

Az egyik legrégebbi és legnagyobb amerikai civil jogvédő szervezet vezetője szerint a megváltozott nemzetközi környezet valóban alkalmassá válhat a civilszervezetek megzabolázására. Anthony Romero, az 1920 óta működő szervezet vezetője a hvg.hu-nak arról beszélt, Soros és több nonprofit szervezet démonizálása azt jelzi, hogy nyílt, demokratikus tereket zárnak le, amelyek nélkülözhetetlen részei a demokráciánknak.

A Tanítanék mozgalom tüntetést szervez a civilek napján. Február 1-jén délután fél 6-ra a Kossuth térre várják azokat, akik felelősséget éreznek az ország jövőjéért és a demokráciáért. Facebook-oldalukon Balog Zoltán lemondását, önálló oktatási minisztérium felállítását, új oktatási törvény alapjainak lefektetését követelik és ezek teljesítésére január 31-ig adnak határidőt.

Szerző

Külvárosba mentek a Várból a kutatók

Publikálás dátuma
2017.01.18. 06:05
A Humán Tudományok Kutatóháza FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Kiemelkedően sikeres év volt 2016 a magyar tudósok és az akadémiai kutatóhálózat számára – jelentette ki Lovász László a frissen átadott Humán Tudományok Kutatóházában. Az MTA elnöke lapunknak árnyalta a képet: levonták a megfelelő következtetéseket, miután tavaly huszonnyolc akadémikus arra szólította fel, hogy az akadémia foglalkozzon a magyar demokrácia gyengülésével is.

A politika egybites válaszokat szeretne hallani a társadalmi kérdésekre, ez azonban nem ilyen egyszerű – fogalmazott a Népszavának Lovász László. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökét a frissen átadott Humán Tudományok Kutatóházában tartott sajtótájékoztató után kérdeztük arról: milyen év várhat az MTA-ra azok után, hogy a 2016 végén huszonnyolc akadémikus nyílt levélben arra kérte az elnököt, az Akadémia foglalkozzék a magyar demokrácia gyengülésével. Lovász akkor úgy fogalmazott: tanulmányozni fogja a levélben foglaltakat. „A nyílt levelet nem tartottam szerencsés választásnak, mert bármikor eljöhettek volna hozzám személyesen tárgyalni.

Az Akadémián továbbra sem kívánunk politikai vitákat folytatni” – közölte Lovász. Az MTA elnöke hozzátette: a levél aláíróinak természetesen van lehetőségük arra, hogy szalont, klubot vagy egyesületet alapítsanak, és ha ennek kapcsán olyan kérdéseket vagy javaslatokat tudnak megfogalmazni, ami az Akadémia számára kutatási feladatként értelmezhető, akkor azt meghallgatja. „Sok jó barátom van az aláírok között, így személyes összetűzésről szó sem volt, ebben megegyeztünk” – mondta Lovász. Az elnök felidézte azt is, hogy az Akadémia Társadalomtudományi Kutatóintézete már folytatott és folytat olyan kutatásokat, amelyek a pártpolitikai eszmecserékben is visszaköszönnek. „Néhány cím: Magyarország helye és szerepe a globális migrációban, Választási ígéretek és kormányzati teljesítés Magyarországon 1990-től 2014-ig, A magyar politikai rendszer negyedszázad után, A magyar jogrendszer állapota 2016-ban”. Az elnök szerint levonták a megfelelő következtetéseket: igényes és gondos megfogalmazásban kell a jövőben kommunikálni.

A kabinet 6,8 milliárd forinttal támogatta a Humán Tudományok Kutatóháza felépítését a főváros IX. kerületében, a Tóth Kálmán utcában. A négy részből álló, több mint 21 ezer négyzetméteres épületben mintegy 750 szakember dolgozhat, a dolgozószobák mellett könyvtárat, konferenciatermet, régészeti laboratóriumokat, tárgyalókat, közösségi tereket, teakonyhákat és éttermet is kialakítottak - mondta el Török Ádám, az MTA főtitkára, aki szerint az új épület korszerű követelményeket biztosít az akadémiai kutatók számára.

A Humán Tudományok Kutatóházába az eddig a budai Várban működő kutatóközpontok, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA BTK) egyes intézetei és az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont (MTA TK) költöznek. Emellett az új épületben kap helyet az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja (MTA KRTK), valamint az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjteménye is. Török újságírói kérdésre kitért arra is: a költözést a közbeszerzési eljárások visszás szabályozása nehezítette meg, ezért egyelőre még nem állnak rendelkezésre az épületbe szánt új bútorok. A csúszás miatt az MTA KRTK várhatóan a nyáron költözik be az új tömbbe.

Az MTA várbeli épületeinek - Országház utca 28-32. és az Úri utca 49-51. szám alatti ingatlannak - az értékesítését 2016 decemberében hagyta jóvá a köztestület elnöksége 9,4 milliárd forintos áron az állam részére. (A tervek szerint az MTA intézeteinek azért kell elköltözniük, mert a helyükre hurcolkodik a Belügyminisztérium.) Az összeget az MTA székházának felújítására fordítanák.) A felújítás részeként a székházat egybenyitnák az MTA Könyvtár és Információs Központnak helyet adó, mögötte álló épülettel és új kiállítótereket alakítanának ki az akadémia irodalmi és művészeti kincseinek bemutatására - mondta el a sajtótájékoztatón Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese. Mindezek mellett 6 milliárd forinttal támogatja az állam a martonvásári kastélyparkban felépülő Agrár-innovációs Centrum létrehozását, új műszerekre további 3 milliárdot költhet az MTA. Ezenfelül 800 millió forint áll rendelkezésre az agrárkutatás céljait és eredményeit modern tudománykommunikációs eszközökkel bemutató új látogatóközpont megvalósítására és a környezetében lévő Brunszvik-kert rekonstrukciójára - közölte Barnabás Beáta.

Az új centrum fogadja be az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának (MTA ATK) jelenleg több telephelyen működő intézeteit, így a Mezőgazdasági Intézet mellé költözik a Növényvédelmi Intézet és a Talajtani és Agrokémiai Intézet is. Barnabás Beáta kiemelte: a világszínvonalú műszerpark és a különböző területeken dolgozó kutatók egy helyszínre költözése kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a globális klímaváltozással együtt járó extrém időjárási körülményekhez alkalmazkodni képes gabonafajták nemesítésének lehetőségeit kutassák.

Kiemelkedően sikeres év volt 2016 a magyar tudósok és az akadémiai kutatóhálózat számára - hangsúlyozta Lovász, hozzátéve: az akadémia létrehozott egy elnöki egészségügyi bizottságot, amely megvitatja egy önálló, egészségügyet érintő kutatási program kidolgozásának szükségességét. Az MTA elnöke szerint a tudós testület feladata, hogy hiteles tájékoztatást adjon az egészségügynek a társadalom egészét érintő problémáiról és feltáró elemző kutatásokat végezzen az orvostudomány mellett több társtudományi terület bevonásával is.

Szerző

Külvárosba mentek a Várból a kutatók

Publikálás dátuma
2017.01.18. 06:05
A Humán Tudományok Kutatóháza FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Kiemelkedően sikeres év volt 2016 a magyar tudósok és az akadémiai kutatóhálózat számára – jelentette ki Lovász László a frissen átadott Humán Tudományok Kutatóházában. Az MTA elnöke lapunknak árnyalta a képet: levonták a megfelelő következtetéseket, miután tavaly huszonnyolc akadémikus arra szólította fel, hogy az akadémia foglalkozzon a magyar demokrácia gyengülésével is.

A politika egybites válaszokat szeretne hallani a társadalmi kérdésekre, ez azonban nem ilyen egyszerű – fogalmazott a Népszavának Lovász László. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökét a frissen átadott Humán Tudományok Kutatóházában tartott sajtótájékoztató után kérdeztük arról: milyen év várhat az MTA-ra azok után, hogy a 2016 végén huszonnyolc akadémikus nyílt levélben arra kérte az elnököt, az Akadémia foglalkozzék a magyar demokrácia gyengülésével. Lovász akkor úgy fogalmazott: tanulmányozni fogja a levélben foglaltakat. „A nyílt levelet nem tartottam szerencsés választásnak, mert bármikor eljöhettek volna hozzám személyesen tárgyalni.

Az Akadémián továbbra sem kívánunk politikai vitákat folytatni” – közölte Lovász. Az MTA elnöke hozzátette: a levél aláíróinak természetesen van lehetőségük arra, hogy szalont, klubot vagy egyesületet alapítsanak, és ha ennek kapcsán olyan kérdéseket vagy javaslatokat tudnak megfogalmazni, ami az Akadémia számára kutatási feladatként értelmezhető, akkor azt meghallgatja. „Sok jó barátom van az aláírok között, így személyes összetűzésről szó sem volt, ebben megegyeztünk” – mondta Lovász. Az elnök felidézte azt is, hogy az Akadémia Társadalomtudományi Kutatóintézete már folytatott és folytat olyan kutatásokat, amelyek a pártpolitikai eszmecserékben is visszaköszönnek. „Néhány cím: Magyarország helye és szerepe a globális migrációban, Választási ígéretek és kormányzati teljesítés Magyarországon 1990-től 2014-ig, A magyar politikai rendszer negyedszázad után, A magyar jogrendszer állapota 2016-ban”. Az elnök szerint levonták a megfelelő következtetéseket: igényes és gondos megfogalmazásban kell a jövőben kommunikálni.

A kabinet 6,8 milliárd forinttal támogatta a Humán Tudományok Kutatóháza felépítését a főváros IX. kerületében, a Tóth Kálmán utcában. A négy részből álló, több mint 21 ezer négyzetméteres épületben mintegy 750 szakember dolgozhat, a dolgozószobák mellett könyvtárat, konferenciatermet, régészeti laboratóriumokat, tárgyalókat, közösségi tereket, teakonyhákat és éttermet is kialakítottak - mondta el Török Ádám, az MTA főtitkára, aki szerint az új épület korszerű követelményeket biztosít az akadémiai kutatók számára.

A Humán Tudományok Kutatóházába az eddig a budai Várban működő kutatóközpontok, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA BTK) egyes intézetei és az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont (MTA TK) költöznek. Emellett az új épületben kap helyet az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja (MTA KRTK), valamint az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjteménye is. Török újságírói kérdésre kitért arra is: a költözést a közbeszerzési eljárások visszás szabályozása nehezítette meg, ezért egyelőre még nem állnak rendelkezésre az épületbe szánt új bútorok. A csúszás miatt az MTA KRTK várhatóan a nyáron költözik be az új tömbbe.

Az MTA várbeli épületeinek - Országház utca 28-32. és az Úri utca 49-51. szám alatti ingatlannak - az értékesítését 2016 decemberében hagyta jóvá a köztestület elnöksége 9,4 milliárd forintos áron az állam részére. (A tervek szerint az MTA intézeteinek azért kell elköltözniük, mert a helyükre hurcolkodik a Belügyminisztérium.) Az összeget az MTA székházának felújítására fordítanák.) A felújítás részeként a székházat egybenyitnák az MTA Könyvtár és Információs Központnak helyet adó, mögötte álló épülettel és új kiállítótereket alakítanának ki az akadémia irodalmi és művészeti kincseinek bemutatására - mondta el a sajtótájékoztatón Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese. Mindezek mellett 6 milliárd forinttal támogatja az állam a martonvásári kastélyparkban felépülő Agrár-innovációs Centrum létrehozását, új műszerekre további 3 milliárdot költhet az MTA. Ezenfelül 800 millió forint áll rendelkezésre az agrárkutatás céljait és eredményeit modern tudománykommunikációs eszközökkel bemutató új látogatóközpont megvalósítására és a környezetében lévő Brunszvik-kert rekonstrukciójára - közölte Barnabás Beáta.

Az új centrum fogadja be az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának (MTA ATK) jelenleg több telephelyen működő intézeteit, így a Mezőgazdasági Intézet mellé költözik a Növényvédelmi Intézet és a Talajtani és Agrokémiai Intézet is. Barnabás Beáta kiemelte: a világszínvonalú műszerpark és a különböző területeken dolgozó kutatók egy helyszínre költözése kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a globális klímaváltozással együtt járó extrém időjárási körülményekhez alkalmazkodni képes gabonafajták nemesítésének lehetőségeit kutassák.

Kiemelkedően sikeres év volt 2016 a magyar tudósok és az akadémiai kutatóhálózat számára - hangsúlyozta Lovász, hozzátéve: az akadémia létrehozott egy elnöki egészségügyi bizottságot, amely megvitatja egy önálló, egészségügyet érintő kutatási program kidolgozásának szükségességét. Az MTA elnöke szerint a tudós testület feladata, hogy hiteles tájékoztatást adjon az egészségügynek a társadalom egészét érintő problémáiról és feltáró elemző kutatásokat végezzen az orvostudomány mellett több társtudományi terület bevonásával is.

Szerző