4-es metró - A kormány feljelentést tesz az OLAF-jelentés nyomán

Publikálás dátuma
2017.01.18. 06:00
FOTÓ: Népszava
A kormány arról döntött, hogy büntetőfeljelentést tesz ismeretlen tettes ellen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése alapján, miután 166 milliárd forintos károkozást tárt fel a 4-es metró beruházásáról készült összefoglalójában az OLAF és az Európai Bizottság.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában elmondta, a kormány szándékai szerint a jelentés hamarosan nyilvánosságra kerül. Csepreghy kiemelte, „a több mint 100 oldalas dokumentumban nagyon pontosan beazonosítható bűncselekményeket soroltak fel. Minden bűncselekmény esetén megnevezték azokat a magánszemélyeket, akik 2010 előtt, vagy a szocialista-liberális városvezetésben vagy az ország vezetésében vettek részt.

Az OLAF nyomozói vizsgálták a megnevezett cégeknek és magánszemélyeknek a magyarországi és nemzetközi pénzmozgásait, és ez alapján megállapították, hogy 166 milliárd forintot loptak el, csaltak el vagy használtak fel jogtalanul.” Csepreghy szerint „egyértelműen látszik, hogy a baloldali politika és egyes nagy európai cégek tekintetében összefonódás van.” A 4-es metró ügyében korrupciógyanúsnak talált szerződések egy részét 2005 előtt kötötték még a szociáldemokrata Gerhard Schroeder kancellársága idején az egyik német vállalattal – ezzel magyarázza "a nemzetközi baloldali összeesküvésre" vonatkozó vádakat a kormány képviselője.

Közszereplőt nem hallgattak ki az Alstom-ügyben – közölte lapunk kérdésére Simon Richárd, a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivője. Kiderült, a 2011. január 3-án elrendelt nyomozást az idén április 3-ig folytatják, „vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt”. Decemberben a Legfőbb Ügyészségre megérkezett az OLAF vizsgálati jelentése, amelyet a Központi Nyomozó Főügyészségre továbbítottak. Ennek alapján azonban nem kellett újabb nyomozást indítani. Az ügynek már vannak gyanúsítottjai, róluk viszont a nyomozás érdekére hivatkozva nem adtak tájékoztatást.

Szolgáltatott-e adatokat az ügyészség a 4-es metró építésével kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatalnak, az OLAF-nak? Hol tart a nyomozás? Tettek-e büntetőfeljelentést, illetve honnan lehet tudni, hogy ha történtek visszaélések, azok csak a 2010 előtti időszakhoz köthetők – fordultunk tegnap a Központi Nyomozó Főügyészséghez. Kérdéseinkre azonban alig kaptunk választ. Az ügyészség csak az Alstom-ügyben adott tájékoztatást. Az például nem derült ki, hogy Orbán Viktor ügyészsége szolgáltatott-e adatokat az OLAF-nak, amely 2012 februárja és 2016 novembere között nyomozott a beruházás kapcsán. Az sem derült ki, hogy a 4-es metrónál történt szabálytalanságok valóban kizárólag a volt MSZP-SZDSZ vezetéshez köthetők, ahogyan azt most a kormány el akarja hitetni. A metrót 2010 után is építették, sőt forrásaink szerint pótszerződéseket kötöttek.

Ujhelyi István, az MSZP alelnöke, EP-képviselő tegnap azt kérte az OLAF-tól, teljes terjedelmében hozza nyilvánosságra a vizsgálat dokumentációját. Nem akarják ugyanis, hogy Orbán és a Fidesz „hazugságokkal, valamint a tények elhallgatásával próbálja manipulálni a közvéleményt” – reagált a kormánypárti nyilatkozatokra Horváth Csaba, a szocialisták fővárosi képviselője. Emlékeztetett, pártja évek óta sürgeti, hogy alakuljon vizsgálóbizottság a 4-es metró ügyében, amit a csaknem hét éve kormányzó Fidesz eddig megakadályozott. Lapunk úgy tudja, hogy Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szintén az OLAF-hoz fordult az ügyben. A kormány az OLAF-jelentést egyelőre csak angol nyelven kapta meg, a hivatalos magyar változat még nem érkezett meg.

Szerző

A gettó felszabadulására emlékeztek a Dohány utcában - Fotók

Publikálás dátuma
2017.01.17. 23:57
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A budapesti gettó felszabadulásának 72. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak kedd este az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és a Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Alapítvány szervezésében.  A KÉPRE KATTINTVA GALÉRIA NYÍLIK!

Az egykor a gettóhoz tartozó VII. kerületi Dohány utcában emelt emlékfalnál Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára Elie Wiesel írót idézve azt mondta: nem akarja, hogy a múltja bárkinek a jövője legyen. Hangsúlyozta, hogy egy ilyen emlékezés mindig személyes jellegű. Az ember belülről érzi át a történéseket, és hordozza magában mindazt a szorongást, kétséget, valamint néha félelmet, amit sorsa adott - tette hozzá. Felidézte, hogy apja munkaszolgálatos volt előbb az Alföldön, később Ukrajnában, anyját pedig gyalogmenetben hajtották koncentrációs táborba, azonban meg tudott szökni útközben.

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija úgy fogalmazott, "a zsidó vallás teli van az emlékezés kötelezettségével". Szinte minden zsidó ünnep erről szól - mondta. Utalt egy híres mondásra, amely szerint egy olyan népnek, amelynek nem fontos a múltja, jövője sem lesz. Úgy vélekedett, hogy ez fordítva legalább ennyire igaz: az a közösség, amely nem gondol a jövőjére, egy idő után a múltját is elveszíti majd.

A rabbi a jelenlévők kötelességének nevezte "a láng meggyújtását", biztosítva, hogy "soha többé ne történjen meg ez a borzalom". A sötétség ellen a fénnyel kell küzdeni az életben, így biztosítható a jövő - fűzte hozzá.

Köves Slomó arról is beszélt, hogy az emlékfal egy pár éve nyílt zsidó iskola közvetlen szomszédságában található, ami szimbolikus, az ember ugyanis akkor tud felkelni, "ha újra életet épít a hamvakon".

Nemes Jeles László, az Oscar-díjas Saul fia című film rendezője megköszönte, hogy vannak még, akik emlékeznek, és ezért hajlandóak eljönni egy ilyen eseményre a hideg januárban. Úgy vélekedett, hogy kötelesség fejben tartani és átérezni azok szenvedését, akiket a gettóba zártak. Ők vagy meghaltak, vagy lelkükben nyomorodtak meg örökre - mondta. A rendező arról is beszélt, hogy jelenleg következő filmjét készíti elő, és sok képet nézeget "a zsidó civilizáció fénykoráról", az 1910-es évekről Budapesten.

Az esemény végén a résztvevők imádkoztak és gyertyákat gyújtottak az emlékfalnál.

A budapesti "nagy" gettó határait megszabó belügyminiszteri rendelet 1944. november 29-én jelent meg, a Dohány utca, Nagyatádi Szabó (ma Kertész) utca, Király utca, Csányi utca, Rumbach Sebestyén utca, Madách Imre út, Madách Imre tér és a Károly körút által határolt területet december 10-én zárták le. A mintegy 4500 lakásban összezsúfolt emberek száma a következő év elején elérte a 70-80 ezret. A gettó 1945. január 18-i felszabadulásakor csak a Klauzál téren több mint háromezer temetetlen holttestet találtak.

Szerző
Frissítve: 2017.01.18. 09:23

Tarlós: az OLAF-észrevételek egy kivétellel 2005-2009 közöttre vonatkoznak

Mintegy nyolcvan észrevételt tett a 4-es metró beruházásáról szóló jelentésében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), egy kivételével valamennyi a 2005-2009 közötti időszakra vonatkozik - közölte Budapest főpolgármestere kedden az ATV Egyenes beszéd című műsorában.

Tarlós István elmondta, hogy az OLAF-jelentés nincs a birtokában, de a kedvezményezett jogutódaként vannak hiteles információi. Eszerint az OLAF csaknem nyolcvan "komolynak mondható észrevételt" tett, amelyeknek egy része - feltételezések szerint - büntetőjogi relevanciával bír - fogalmazott. Az a helyzet, hogy a mintegy nyolcvanból a 2010 utáni időszakot összesen egy érinti - tette hozzá.

Mint kifejtette, az OLAF a 2010 utánról azt a megállapítást tette, hogy elmaradt az ellenőrző mérnökre vonatkozó közbeszerzési eljárás. A BKV két tendert írt ki egymás után, de ezeket "valamilyen okból betámadták", és ennek az lett az eredménye, hogy addig maradt a régi mérnök. "Ez tarthatatlan állapot volt", és ezért közbeszerzésen kívül, kormányhatározat alapján megbízták a Budapest Közutat, hogy nevezzen ki mérnököt - mondta Tarlós István. Az OLAF egyébként azt is megállapította, hogy akik addig az ellenőrző mérnök szerepkörében dolgoztak, súlyos szabálytalanságokat vétettek és összeférhetetlenség is fennállt, amelyet évekig nem szüntettek meg, majd a kinevezéstől kezdve a szabálytalanságok megszüntek - fűzte hozzá.

Tarlós István emlékeztetett, "első kellemetlen kötelességük" az volt, hogy a 4-es metró ügyében kellett feljelentést tenniük. Amikor 2010-ben átvették a főváros irányítását, még éveket kellett dolgozni a 4-es metrón, de nagyon sok mindenen már túl voltak, a 2005-2010 közötti időszak történéseinek egy nagyon jelentős részével "már direkt módon nem találkoztak" - mondta a főpolgármester, megjegyezve: szerinte a fentiek miatt Horváth Csaba (MSZP) és Gy. Németh Erzsébet (DK) fővárosi képviselőknek "óvatosabban" kellene nyilatkozniuk az ügyben.

Tarlós István szólt arról is, hogy a Demszky Gábor volt szabaddemokrata főpolgármester által az ügyben említettek "egy árva szóval nem szerepelnek" az OLAF-jelentésben.

Kitért arra is, el tudja képzelni, hogy Demszky Gábor "háta mögött megcsinálhattak, meg elronthattak dolgokat". Továbbá megfelelhet az igazságnak, hogy ilyen sok szerződésről nem tudott semmit, de akkor "súlyos alkalmassági probléma vetődik fel" - mondta.

A főpolgármester reményét fejezte ki, hogy a jelentést megismerheti majd mindenki.

A 3-as metró állapota kapcsán a főpolgármester Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnökének a bejárást követő tájékoztatóját idézte: "összességében elmondható, hogy a pályán és annak környezetében a közlekedés biztonságát veszélyeztető meghibásodás nem tapasztalható".

Tarlós István annak kapcsán, hogy az MSZP tüntetést szervez a 3-as metró felújításának gyorsítására, azt mondta: nem egészen érti, hogy olyan emberek, akik éveken keresztül semmit nem tettek a metróért, most "mire szervezkednek".

Szerző