Az Il Sole 24 Ore című olasz gazdasági napilap elemzésében kifejtette, hogy miközben Jarosław Kaczynski, a lengyel jobboldali kormányzó Jog és Igazságosság párt elnöke és Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Egyesült Királyság kilépését lehetőségnek tartja egy új Európa megteremtésére, a Brexit majdnem 1-1 százalékponttal csökkentheti Lengyelország és Magyarország gazdasági növekedését.
A lap számításai szerint a Brexit módosíthatja a Nagy-Britanniában élő 80 ezer magyar által hazautalt pénzek mennyiségét, negatív hatással lehet a magyar-brit cserekereskedelemre, de ennél is jelentősebb, hogy Nagy-Britannia nélkül a jövőben csökkenhet a Magyarországnak is juttatott uniós források aránya. A "kemény" Brexit azonban annyiban lehetőség Kaczynski és Orbán számára, hogy nehézséget okoz az uniónak - állapította meg az olasz lap.
Jean-Claude Juncker, az EB elnöke úgy reagált Theresa May "kemény Brexitről" szóló bejelentésére, hogy az erről folytatott tárgyalások alatt arra törekszik majd, hogy jó eredményeket hozó megállapodást tudjanak kötni a szigetországgal. "Mindent megteszek annak érdekében, hogy a tárgyalások végén kiegyensúlyozott megoldást találjunk Nagy-Britanniával az uniós szabályok teljes tiszteletben tartása mellett" - fogalmazott a brüsszeli testület elnöke.
Juncker nagyra értékelte a "pontosításokat" a brit miniszterelnök keddi beszédében, amelyben Theresa May a Brexit tervezett folyamatát ismertette. A bizottsági elnök ugyanakkor megjegyezte, a beszédek nem vezetnek a kilépési folyamat megindításához. Kétéves, példa nélküli tárgyalási folyamat veszi kezdetét, amely jelentős következményekkel jár majd Nagy-Britanniára, 27 partnerére és az unió egészére nézve - tette hozzá a bizottság elnöke, majd kijelentette: tévednek azok, akik azt hiszik, hogy eljött az Európai Unió lebontásának és darabokra szedésének ideje - Juncker ezzel a jobboldali európai vezetők nyilatkozataira célozhatott, akik szerint az unió idejét múlt, és a nemzeti érdekeket kell erősíteni - különösen a menekültügyben, amit a populisták - elsősorban Orbán Viktor - szerint rosszul kezel Brüsszel. A magyar miniszterelnök nem egyszer "hadat üzent" már az uniónak, legutóbb múlt heti rádiónyilatkozatában, amiben azt mondta, hogy az EU nemzetei fellázadnak az ellen a brüsszeli politika ellen, amely folyamatosan, "hol nyíltan, hol suttyomban", hatásköröket akar elvonni a nemzetállamoktól.
Szijjártó Péter külügyminiszter is reagált May nyilatkozatára, miszerint minél előbb megállapodás kell arról, hogy megvédjük a Nagy-Britannia területén dolgozó uniós állampolgárok jogait, és korrekt felvetés, hogy ezért cserébe az unió területén dolgozó britek jogait is garantálni kell, ez jó tárgyalási alap - mondta. A külügyminiszter kifejtette: egész Európa és Magyarország számára rossz hír Nagy-Britannia kilépése, hiszen az EU második és a világ ötödik legnagyobb gazdasága hagyja el az uniót. Ugyanakkor kudarc is kifejezetten Brüsszel szempontjából, hogy a britek így döntöttek, viszont a személyi konzekvenciák levonása csak Londonban történt meg, Brüsszelben nem - fújta Orbán rigmusait Szijjártó, hozzátéve: világossá vált, hogy "a korábban dicsőített modellek megbuktak", és köddé váltak a korábban megdönthetetlennek hitt dogmák. Az eddiginél sokkal patriótább amerikai külpolitika és gazdaságpolitika bontakozik ki, Nagy-Britannia elhagyja az EU-t, a brüsszeli csökönyösség miatt egyre mélyül a válság az unió és Oroszország kapcsolatrendszerében, Kína pedig radikális expanziót folytat - sorolta. Szerinte mindebből az következik, hogy Európának nem szabad még egyet hibáznia, mert az végzetes következményekkel járna, és akkor Európa behozhatatlanul lemarad.
Theresa May kedden ismertette kormánya tárgyalási stratégiáját a Brexit ügyében. Az előzetesen kiszivárogtatott információkat megerősítve May leszögezte, az Egyesült Királyság nem maradhat tagja az EU egységes piacának, ebben az esetben ugyanis el kellene fogadnia az EU bíróságának illetékességét, akárcsak a négy uniós szabadságot, köztük a munkaerő szabad áramlását. A Brexit-pártiak egyik fő célja márpedig éppen az volt, hogy London korlátot szabhasson az uniós tagállamokból érkező munkavállalók bevándorlása elé (a már Nagy-Britanniában dolgozó, becslések szerint mintegy százezer magyart ez nem érintené, csupán az újonnan a szigetországba készülőket).