A kormány megpróbálkozott azzal, hogy elvonja az OAH egyes engedélyezési jogköreit, és helyette - esetleg a szakhatóság véleményét is figyelmen kívül hagyva - kormányhatározattal hagyatja jóvá a nukleáris létesítmények, köztük a Paks2 engedélyezését is. Azonban úgy tűnik, hogy az OAH-ban emberére talált. Mint szerdai sajtótájékoztatóján Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója elmondta a hatáskör-csökkentési elképzelés ellenkezik az 1996-ban elfogadott atomtörvénnyel, amely kimondja, hogy "az atomenergiafelügyeleti szerv döntéseit felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet." Ezt az elvet megerősíti a 2004-as közigazgatási eljárási törvény is, ahol azt olvashatjuk, hogy "a hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el." Sőt egy a nukleáris létesítmények biztonságának követelményeiről és a hatósági tevékenységről szóló, 2011-ben kihirdetett kormányrendelet szerint - emlékeztetett az OAH főigazgatója -, "az engedélyt megalapozó, a nukleáris biztonságnál tárolt dokumentációban foglaltaktól eltérni, amennyiben az eltérés engedélyezési kötelezettség alá tartozik, csak a nukleáris biztonsági hatóság engedélye alapján lehet." Ennek figyelembe vételével az OAH átadta a részletes szabályokra vonatkozó kormányrendelet módosítási javaslatát a fejlesztési tárcának, s a válaszra várnak.
Most annyiban más a helyzet, mint a kormány által kezdeményezett egyéb jogkörelvonásoknál, hogy Magyarországnak be kell tartani a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség döntéseit, és emellett kötelesek figyelembe venni az Európai Unió Energetikai Főigazgatóságának véleményét is - mondta a Népszava érdeklődésére Koritár Zsuzsanna. Az Energiaklub energiapolitikai szakérője emlékeztetett arra, hogy ha ezektől az irányelvektől eltérünk, akkor a kormányzat magyarázkodásra kényszerül. A nukleáris területen "önállósodni" korántsem olyan egyszerű - érvelt a szakértő.
Nyilvánvaló, hogy az OAH-val kapcsolatos hatáskör-elvonási szándék mögött az húzódik meg, hogy a kormányzat - akár biztonság kockáztatása árán - is szívesen megkerülné a szakhatósági utat. Itt azonban nemcsak a paksi atomerőmű bővítésének hatósági kontrolljáról van szó, hanem engedélyezési eljárás folyik az OAH-nál a meglévő reaktor négyes számú blokkjánál is, amelynek üzemidejét 20 esztendővel szándékoznak meghosszabbítani. (A többi három blokk már megkapta a szükséges engedélyt, a negyediknél pedig előreláthatóan ez év végéig befejeződhet a szükséges eljárás.)
Az új atomerőművi blokkok környezetvédelmi engedélyezése első fokon tavaly szeptemberben a Baranya Megyei Kormányhivatalnál nem emelkedett jogerőre, ugyanis az Energiaklub és a Greenpeace megfellebbezte a döntést. Ennek okáról Koritár Zsuzsanna elmondta, hogy a kiadott engedély alapjául szolgáló környezeti hatástanulmány több ponton hiányos. Nem ad választ arra, mi történne súlyos baleset esetén, hol tárolnák véglegesen a kiégett fűtőelemeket, illetve hogyan hatna az erőmű hőterhelése a Duna élővilágára. A szervezetek álláspontja szerint felelőtlenség egy ennyire megalapozatlan környezeti hatásvizsgálat alapján kiadni a környezetvédelmi engedélyt. Paks2 helyett a tiszta és helyi erőforrásokon alapuló megújulóenergia-rendszerek fejlesztése és elterjesztése szolgálná az ország érdekeit - tette hozzá Koritár.
A szakértő elmondta, hogy az új erőmű létesítésével kapcsolatos környezetvédelmi követelmények sok esetben nem számonkérhetőek, és nem tisztázzák egyértelműen a kérelmező – azaz az MVM Paks II Zrt. – feladatait, még radioaktív kibocsátás esetében sem. A másodfokon eljáró Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségnek a napokban kell a jogerős döntést meghoznia.
A környezetvédelmi engedélytől függetlenül elkészülhet a telephelyengedély, várhatóan még az első félévben. Ezt követően a Paks2 Zrt. hatásköre annak eldöntése, hogy mikor kezdődik meg a tényleges építkezés - mondta Fichtinger Gyula.
