A beszélgetés kezdetben teljesen közömbösnek tűnt. Kedvenc rádiómban egy életmód-szakértő arról beszélt, hogy kövérek, túlsúlyosak vagyunk, ez a hazai mortalitás egyik oka. Ha élni akarunk, fogynunk kellene. Aztán sorra jöttek a betelefonálók, ki-ki elmesélte, hogyan fogyott 10 kilót, csak mert száműzte a konyhájából a kenyeret, egy hölgy arról beszélt, milyen kemény diétát tartott, amerikai fogyasztószert rendelt és lám, 20 kilóval már könnyebb.
Aztán megszólalt egy idősebb hangú asszony. Ő is lefogyott 20 kilót. A szakértő helyeslően szólt, kérdezgette, milyen módszert alkalmazott? A néni kicsit zavarba jött, elmondta, reggel mindig eszik egy kis pirítóst, mert reggeli nélkül nem szabad elkezdeni a napot, délben nem szokott enni, délután, estefelé főz egy kis krumplit, vagy rántott levest. De azt nem minden nap. Kicsi a nyugdíja, negyvenezer forintba kerülnek a gyógyszerei, a rezsi mellett nem sok marad ennivalóra. Pedig most már nem szeretne tovább fogyni…
Itt nálunk, a Népszavában, arról értekezett a VOSZ főtitkára, hogy felháborítóan alacsonyak a nyugdíjak, de szerinte az sem volna járható út, ha most egy csapásra felemelnék a legalacsonyabb ellátások összegét, mondjuk a kétszeresére, mert egy sor igazságtalanságot generálna. És ebben az áldatlan állapotban az sem vezet sehová, ha a pártok és az érdekvédelmi szervezetek pusztán politikai megfontolásból, egymásra licitálva emelik a „téteket”. Jól látja Dávid Ferenc, emögött semmi más nincs, mint a közelgő választások előtti helyezkedés.
Még szinte idő sem maradt végiggondolni az okfejtését, amikor berobbant a köztudatba a hír: megalakul az Idesz. Idős Demokraták Szövetségét takarja a betűszó, amely nem azonos a Fidesz rövidítésével, bár az egykori fiatal demokraták ma már közel járnak a hatvanhoz és nem annyira demokraták, mint amilyennek egykor hirdették magukat.
Az új párt nevében kettős csavart sejtek. Az idősek megbízható szavazók, tekintélyes hányaduk baloldali érzelmű, jön a választás napja, odatipeg az urnához az idős szavazó, előveszi az okuláréját, elkezdi böngészni a listán szereplő szervezetek neveit, aztán elé kerül a Fidesz, kicsit odébb az Idesz. Megvakarja az üstökét, „nyomdahiba”, ugyanaz, gondolja, és behúzza az ikszet.
A másik csavar is valami ilyesmi átverést sejtet. A Fidesz ügyesen megbütykölte a választási rendszert, minél többfelé osztódnak a leadott szavazatok, annál kisebb a kormánypárt bukásának esélye. Szervezkedhetnek, szövetkezhetnek „azok” ott a másik oldalon, mindig lesz egy-egy újabb játékos a pályán, akit nem sikerül majd a csapatba integrálni. Mindig lesz egy idős „erdősilászlóné”, aki - emlékszünk - a "boltnyitási" népszavazásnál csinált úgy, mintha csinálni akarna bármit is, de esze ágában sem volt. Csak egy „küldetése” volt, meghekkelni a másik akcióját.
Megszólalt a már fent említett rádióban a kormányhoz „bekötött” Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnöke is, aki pontosan sorolta, milyen programmal vág neki a választásoknak jövőre az Idesz. Mert azt, hogy mit kellene csinálni, elméletben a Fidesz is tudja, jobban is, mint a nyugdíjas párt vezetői. Felsorolt minden szépet és jót, ígért nyugdíjemelést, érdekvédelmet. Csak egyet nem: ebédet és vacsorát a „fogyókúrázó” néninek. Bár neki senki nem ígér már régen semmit.
