Lefizetik a magyar rabokat, hogy ne pereljenek Strasbourgban

Publikálás dátuma
2017.01.20. 06:15
A speciális egység tagjai kizárólag az intézet területén kívüli feladatok végrehajtása során viselhetnek maszkot FOTÓK: TÓTH GER
Összegyűjtötte a Magyar Helsinki Bizottság, milyen eredményeket ért el ügyfelei és a magyar jogállam védelme, az emberi jogok érvényesülése érdekében az elmúlt esztendőben. A szervezet beszámolójából kiderül: a társadalomnak minden korábbinál nagyobb szüksége van a civil jogvédelemre. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint viszont a civilek csak hazudják az „emberek” képviseletét.

Huszonöt pontban foglalta össze a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) az elmúlt évben elért eredményeit a jogbiztonság érdekében. A kormányzat által „kilövési listára” tett szervezet az érdekeit legkevésbé képviselni képes réteg védelmét karolja fel.

Beszédes, hogy a rendőri intézkedéssel és bántalmazással, valamint fogvatartotti jogokkal kapcsolatos ügyekben 832 ügyfélnek adtak jogi tanácsot. 2800 menekülőnek nyújtottak ingyenes jogi segítséget menedékjogi eljárásban. Ügyfeleik mások mellett kínzás áldozatai, kísérő nélküli kiskorúak, egyedülálló nők és a világ legborzalmasabb háborúi elől menekülők.

Pardavi Márta, a bizottság társelnöke szerint menekültkérdésben, illetve a fogvatartottak ügyében sikerült a legtöbbet tenniük.

Közérdekű adatok

Európai jelentőségű perben az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) Nagykamarája előtt vívták ki a közérdekű adatokhoz való jog európai védelmét. A Nagykamara kimondta: Strasbourghoz lehet fordulni, ha az állami szervek megtagadják a közérdekű adatok kiadását. Az EJEB ugyanis rögzítette: a magyar állam megsértette az MHB véleménynyilvánításhoz fűződő jogát, amikor a rendőrség megtagadta a kirendelt védők nevének és az általuk vitt ügyek számának kiadását a szervezet számára. Az ítélet jelentősége messze túlmutat a magyar eseten: ezzel ismerte el először a 17 főből álló testület, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye védi a közérdekű adatok megismerésének jogát.

A kamara választ ügyvédet

Az MHB azt szerette volna bizonyítani: elterjedt gyakorlat, hogy a rendőrség ugyanazon néhány ügyvédet rendeli ki védőként, ami veszélyezteti a terheltek hatékony védelmét. Elérték, hogy a jövőben ne a rendőrség válasszon ügyvédet a gyanúsítottaknak, hanem az ügyvédi kamara.

Vége a hajléktalanok vegzálásának

Eddig példátlan módon sikerült egyezséget kötniük a rendőrséggel is, hogy indokolatlanul ne igazoltathassák, vegzálhassák a hajléktalanokat. Budapest rendőrfőkapitánya körlevelet bocsátott ki, amely egyebek mellett felhívja a figyelmet, hogy ételosztáskor, valamint egyéb szolgáltatások igénybevételekor a rossz szociális helyzetű személyekkel szemben az „általános” igazoltatás különösen sérelmes az egyenlő bánásmód szempontjából. Igazoltatásnak az ilyen helyzetekben csak nyomatékosan indokolt, konkrét okból lehet helye.

Szijjártó szerint hazugok a civilek
A külügyminiszter egy csütörtöki sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy soha nem volt még olyan szavazás, ahol a civil szervezetek közül választhattak volna, ezért hazugság azt állítani, hogy ezek képviselik az embereket – adta hírül a 444.
„Az embereket az emberek által megválasztott parlamenti képviselők és az ennek alapján létrejött kormányok képviselik. És minden ezzel szembeni beállítás, az hazugság. Mert vannak civil szervezetek, amik létrejönnek különböző kezdeményezések alapján, és bizonyos témákban elmondják a véleményüket, ami egy nagyon fontos és nagyon hasznos dolog. De úgy beállítani a dolgot, hogy innentől kezdve ők mondják meg, hogy mit akar a társadalom, ez azt hiszem, túl van minden határon.”
Korábban Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese úgy nyilatkozott: megengedhetetlen, hogy egyes civil szervezetek támadják a magyar kormányzati álláspontot, ezért ezeket a szervezeteket „minden eszközzel vissza kell szorítani”, és Magyarországról „el kell takarítani”. Bele akarnak szólni a politikába, mégpedig mindenféle „legitimációs részvétel” nélkül. A Helsinki Bizottság viszont felhívta a figyelmet, hogy a politikába mindenkinek joga van beleszólni, nem csak a szavazóknak négyévente és nem csak a választásokon induló pártoknak. Ezt, illetve az egyesülési jogot a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya is tartalmazza.

,,Dühöngőzárka"

A mindenféle okból „dühöngő” zárkába zárt márianosztrai elítéltek ügyében elérték, hogy Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága utasította a börtönparancsnokot a „dühöngő” zárkának csak kivételesen indokolt esetben történő használatára. A rabok arra is panaszkodtak, hogy az intézetben folyamatosan jelenlévő speciális egység kámzsát viselő tagjai (börtönszlengben: „nindzsák”) – azonosíthatatlanul - megfélemlítő hatást gyakorolnak a fogvatartottakra, nem ritkán verik is őket. Az MHB elérte: a műveleti csoport tagjai kizárólag az intézet területén kívül, előállítási, szállítási, illetve egyéb fokozott biztonsági kockázatú feladatok végrehajtása során viselhetnek maszkot.

Eredmények még...
  • Az egyik amerikai unitárius szervezet és egy német jezsuita szervezet pénzadományainak köszönhetően 14 menekültet segítettek abban, hogy családtagjaikat kimenekítsék a származási országukból és Magyarországra hozhassák. 2016-ban az itteni menekülteknek összesen 29 családtagja tudott Magyarországra érkezni biztonságosan, viszonylag gyorsan és jogszerűen.
  • Magyar bíróságok több általunk perben is kimondták, hogy sérti az emberi méltóságot, ha egy menedékkérő szexuális irányultságáról orvosi pszichológiai tesztekre hagyatkozva akarnak megbizonyosodni. Mintha ez betegség lenne.
  • Több civil szervezettel elérték, hogy ne fű alatt jelöljön új bírót a magyar kormány a strasbourgi bíróságra, hanem nyílt pályázatot írjon ki a pozícióra.
  • FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JACK TAYLOR

    FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JACK TAYLOR

    A bevándorlási hivatal futószalagszerűen utasít el menedékkérőket azzal érvelve, hogy Szerbiában megfelelő védelemben részesülhettek volna. Ügyvédeik számos esetben elérték, hogy a hazai bíróságok jogsértőnek mondják ki ezeket a döntéseket, mivel Szerbia nem számít biztonságos harmadik országnak.
  • A strasbourgi bíróság beadványuk nyomán két esetben is azonnal leállította menedékkérők Magyarországról Görögországba történő visszaküldését. Az ideiglenes intézkedéseket az indokolta, hogy a görög menekültügyi rendszer továbbra is katasztrofális állapotban van.
  • Megalázó rendőri intézkedésbe és bántalmazásba torkollt közlekedési ellenőrzés miatt félmillió forintos kártérítést ítélt meg ügyfelüknek a Győri Ítélőtábla.
 

Fizet a magyar állam a raboknak az elhelyezés körülményei miatt

Havonta átlagosan 40 ezer forintot – naponta 1200-1600 közötti „előzetes kártérítést” - kaphatnak azok a fogvatartottak, akiknek elhelyezési körülményei nem felelnek meg az alapvető előírásoknak, és várható, hogy emiatt az államot – ahogyan szinte automatikusan teszi - jóvátételre kötelezné a strasbourgi bíróság.

A problémát úgy oldotta meg a jogalkotó, hogy a panaszosnak levelet kell írnia az intézet parancsnokához, akinek az orvoslásról 15 napon belül kell döntenie. Ha nem javulnak a körülmények – mert mitől is javulnának? –, vagy nem sikerül a rabot áthelyezni egy komfortosabb intézetbe, egy újabb levélben kérheti a pénzt a büntetés-végrehajtási bírón keresztül. Ezzel viszont lemond minden további kártérítési igényéről.

A büntetés-végrehajtás parancsnoksága a Népszava kérdésére csütörtökön azt közölte: a jogszabály hatályba lépése - január 1. - óta 115-en éltek e kérelem jogával.

Szerző
Frissítve: 2017.01.20. 09:26

Matolcsy Gyöngyi - Feleség és stróman egyszerre

Publikálás dátuma
2017.01.19. 19:41
FOTÓ: Tóth Gergő
Becsülhető áránál jóval olcsóbban, 40 millió forintért privatizált Matolcsy György egy céget 2000-ben a felesége nevére, 2004-es házassági szerződésükben viszont Matolcsy Gyöngyi elismerte, hogy a cégben megszerzett részesedés valójában a férjéé volt – derül ki a Magyar Narancs csütörtöki számából. A cikket az Index szemlézte.

A Privatizációs Kutató Kft.-t 1997-ben alapította Kopátsy Sándor, Horváthné Harczi Marianna és Matolcsy György. A név 1998 augusztusában, az első Orbán-kormány hatalomra jutása után változott Növekedéskutató Intézet Kft.-re. A cégnek kezdetben elég jól ment, 1999-ben és 2000-ben 20, majd 24 millió forintos nyereséggel zárták az évet. A tulajdonosok 2000-ben döntöttek a cég eladása mellett: a becsült árnál jóval olcsóbban, 40 millió forintért ekkora vette meg a cég 75 százalékát László Gyöngyi, aki később Matolcsy felesége lett. 

A cég alig pár héttel később már egész busás osztalékot fizetett, így a tulajok egyből 13,6 millió forinthoz jutottak, de 2001-ben és 2002-ben is 12,6, illetve 16 millió forintnyi osztalékot vehettek ki.

A Magyar Narancs Matolcsyék 2004-es házassági szerződése alapján állítja, hogy Matolcsy Gyöngyi üzletrésze valójában Matolcsy Györgyé volt. A szerződés alapján Matolcsy Gyöngyi elismerte, hogy „a cégnyilvántartás szerint tulajdonát képező üzletrész ténylegesen a társaságot alapító férj, Matolcsy György tulajdonát és különvagyonát képezte”, tehát ő csak papíron volt tulajdonos. 

A lap felveti, hogy miért nem vette Matolcsy György már eleinte is a saját nevére a céget. A Magyar Narancs megkereste a Miniszterelnökséget, hogy kiderüljön, Matolcsy vagyonnyilatkozatában benne van-e a cég, de a Miniszterelnökség közölte: már visszaadták a nyilatkozatot Matolcsynak. Maga a jegybankelnök pedig egyáltalán nem válaszolt a Magyar Narancsnak a céggel kapcsolatos kérdésekre.

Szerző

Matolcsy Gyöngyi - Feleség és stróman egyszerre

Publikálás dátuma
2017.01.19. 19:41
FOTÓ: Tóth Gergő
Becsülhető áránál jóval olcsóbban, 40 millió forintért privatizált Matolcsy György egy céget 2000-ben a felesége nevére, 2004-es házassági szerződésükben viszont Matolcsy Gyöngyi elismerte, hogy a cégben megszerzett részesedés valójában a férjéé volt – derül ki a Magyar Narancs csütörtöki számából. A cikket az Index szemlézte.

A Privatizációs Kutató Kft.-t 1997-ben alapította Kopátsy Sándor, Horváthné Harczi Marianna és Matolcsy György. A név 1998 augusztusában, az első Orbán-kormány hatalomra jutása után változott Növekedéskutató Intézet Kft.-re. A cégnek kezdetben elég jól ment, 1999-ben és 2000-ben 20, majd 24 millió forintos nyereséggel zárták az évet. A tulajdonosok 2000-ben döntöttek a cég eladása mellett: a becsült árnál jóval olcsóbban, 40 millió forintért ekkora vette meg a cég 75 százalékát László Gyöngyi, aki később Matolcsy felesége lett. 

A cég alig pár héttel később már egész busás osztalékot fizetett, így a tulajok egyből 13,6 millió forinthoz jutottak, de 2001-ben és 2002-ben is 12,6, illetve 16 millió forintnyi osztalékot vehettek ki.

A Magyar Narancs Matolcsyék 2004-es házassági szerződése alapján állítja, hogy Matolcsy Gyöngyi üzletrésze valójában Matolcsy Györgyé volt. A szerződés alapján Matolcsy Gyöngyi elismerte, hogy „a cégnyilvántartás szerint tulajdonát képező üzletrész ténylegesen a társaságot alapító férj, Matolcsy György tulajdonát és különvagyonát képezte”, tehát ő csak papíron volt tulajdonos. 

A lap felveti, hogy miért nem vette Matolcsy György már eleinte is a saját nevére a céget. A Magyar Narancs megkereste a Miniszterelnökséget, hogy kiderüljön, Matolcsy vagyonnyilatkozatában benne van-e a cég, de a Miniszterelnökség közölte: már visszaadták a nyilatkozatot Matolcsynak. Maga a jegybankelnök pedig egyáltalán nem válaszolt a Magyar Narancsnak a céggel kapcsolatos kérdésekre.

Szerző