Veress Jenő;
emberi jogok;Magyar Helsinki Bizottság;25 pont;civil jogvédelem;
2017-01-20 06:15:00
Huszonöt pontban foglalta össze a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) az elmúlt évben elért eredményeit a jogbiztonság érdekében. A kormányzat által „kilövési listára” tett szervezet az érdekeit legkevésbé képviselni képes réteg védelmét karolja fel.
Beszédes, hogy a rendőri intézkedéssel és bántalmazással, valamint fogvatartotti jogokkal kapcsolatos ügyekben 832 ügyfélnek adtak jogi tanácsot. 2800 menekülőnek nyújtottak ingyenes jogi segítséget menedékjogi eljárásban. Ügyfeleik mások mellett kínzás áldozatai, kísérő nélküli kiskorúak, egyedülálló nők és a világ legborzalmasabb háborúi elől menekülők.
Pardavi Márta, a bizottság társelnöke szerint menekültkérdésben, illetve a fogvatartottak ügyében sikerült a legtöbbet tenniük.
Közérdekű adatok
Európai jelentőségű perben az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) Nagykamarája előtt vívták ki a közérdekű adatokhoz való jog európai védelmét. A Nagykamara kimondta: Strasbourghoz lehet fordulni, ha az állami szervek megtagadják a közérdekű adatok kiadását. Az EJEB ugyanis rögzítette: a magyar állam megsértette az MHB véleménynyilvánításhoz fűződő jogát, amikor a rendőrség megtagadta a kirendelt védők nevének és az általuk vitt ügyek számának kiadását a szervezet számára. Az ítélet jelentősége messze túlmutat a magyar eseten: ezzel ismerte el először a 17 főből álló testület, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye védi a közérdekű adatok megismerésének jogát.
A kamara választ ügyvédet
Az MHB azt szerette volna bizonyítani: elterjedt gyakorlat, hogy a rendőrség ugyanazon néhány ügyvédet rendeli ki védőként, ami veszélyezteti a terheltek hatékony védelmét. Elérték, hogy a jövőben ne a rendőrség válasszon ügyvédet a gyanúsítottaknak, hanem az ügyvédi kamara.
Vége a hajléktalanok vegzálásának
Eddig példátlan módon sikerült egyezséget kötniük a rendőrséggel is, hogy indokolatlanul ne igazoltathassák, vegzálhassák a hajléktalanokat. Budapest rendőrfőkapitánya körlevelet bocsátott ki, amely egyebek mellett felhívja a figyelmet, hogy ételosztáskor, valamint egyéb szolgáltatások igénybevételekor a rossz szociális helyzetű személyekkel szemben az „általános” igazoltatás különösen sérelmes az egyenlő bánásmód szempontjából. Igazoltatásnak az ilyen helyzetekben csak nyomatékosan indokolt, konkrét okból lehet helye.
,,Dühöngőzárka"
A mindenféle okból „dühöngő” zárkába zárt márianosztrai elítéltek ügyében elérték, hogy Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága utasította a börtönparancsnokot a „dühöngő” zárkának csak kivételesen indokolt esetben történő használatára. A rabok arra is panaszkodtak, hogy az intézetben folyamatosan jelenlévő speciális egység kámzsát viselő tagjai (börtönszlengben: „nindzsák”) – azonosíthatatlanul - megfélemlítő hatást gyakorolnak a fogvatartottakra, nem ritkán verik is őket. Az MHB elérte: a műveleti csoport tagjai kizárólag az intézet területén kívül, előállítási, szállítási, illetve egyéb fokozott biztonsági kockázatú feladatok végrehajtása során viselhetnek maszkot.
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JACK TAYLOR
Fizet a magyar állam a raboknak az elhelyezés körülményei miatt
Havonta átlagosan 40 ezer forintot – naponta 1200-1600 közötti „előzetes kártérítést” - kaphatnak azok a fogvatartottak, akiknek elhelyezési körülményei nem felelnek meg az alapvető előírásoknak, és várható, hogy emiatt az államot – ahogyan szinte automatikusan teszi - jóvátételre kötelezné a strasbourgi bíróság.
A problémát úgy oldotta meg a jogalkotó, hogy a panaszosnak levelet kell írnia az intézet parancsnokához, akinek az orvoslásról 15 napon belül kell döntenie. Ha nem javulnak a körülmények – mert mitől is javulnának? –, vagy nem sikerül a rabot áthelyezni egy komfortosabb intézetbe, egy újabb levélben kérheti a pénzt a büntetés-végrehajtási bírón keresztül. Ezzel viszont lemond minden további kártérítési igényéről.
A büntetés-végrehajtás parancsnoksága a Népszava kérdésére csütörtökön azt közölte: a jogszabály hatályba lépése - január 1. - óta 115-en éltek e kérelem jogával.