Előfizetés

Megvertek egy ligetvédőt - Őt keresi a rendőrség (Fotó!)

Egy ismeretlen férfi bántalmazta a Ligetvédők egyik aktivistáját péntek hajnalban - közölte a szervezet Facebook-oldalán, ahol  fotót is közöltek a támadóról. Az érintett feljelentést tett, a férfit keresi a rendőrség.

A tájékoztatás szerint hajnali négy óra előtt egy kapucnis férfi jelent meg a Ligetvédők városligeti táborában, és egyik társukat olyan súlyosan bántalmazta, hogy kórházi ellátásra szorult. A bántalmazásnak semmilyen előzménye nem volt, a ligetvédők semmilyen okot nem adtak a támadásra - írták. Az érintett feljelentést tett a rendőrségen.

A szervezet Facebook-oldalán közzétette a támadó férfiról készült fényképet.

A Ligetvédők kérik, hogy aki felismeri a férfit, jelentkezzen a rendőrségen. 

A Városliget átépítését magában foglaló Liget Budapest beruházás tavaly márciusban indult, amely ellen csaknem a kezdete óta tiltakozik a Ligetvédő közösség, tagjaik egy része a helyszínen táborozik.

"Sáros a Fidesz is" - Az OLAF cáfolja Lázárékat

Publikálás dátuma
2017.01.20. 12:32
FOTÓ: Népszava
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) álláspontja szerint nem igaz, hogy súlyos szabálytalanságok kizárólag 2010 előtt voltak. Bár a korrupciógyanús ügyek jelentős része valószínűleg tényleg az MSZP-SZDSZ időszakhoz köthető, de a számok és a vizsgálatot végző hivatal a Magyar Narancsnak küldött válasza arra utal, hogy a Fidesz is sáros lehet.

A lap felidézi, hogy a Politico már december végén idézett az OLAF jelentéséből, megemlítve, hogy csalást és korrupció-gyanús ügyeket tárt fel a négyes metró beruházása során. Ezután a kormány kampány-üzemmódba kapcsolva azt hangsúlyozta, hogy ez Magyarország 13 éves európai uniós történetének legnagyobb fejlesztése és legnagyobb korrupciós ügye, és az előző fővárosi vezetéshez köthető. A sort Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese kezdte, aki azt mondta, hogy a 453 milliárdos beruházásból több mint 167 milliárd forintot elcsaltak, ezt az összeget az Uniónak, illetve a magyar kormánynak vissza kell követelnie. 

Ezek után Lázár János kancelláriaminiszter következett, aki azt hangoztatta, hogy büntetőfeljelentést tesz az OLAF-jelentés kapcsán, kiemelve, hogy nemzetközi baloldali bűncselekményről van szó. A miniszter azt is mondta, hogy Magyarországnak várhatóan 76,5 milliárd forintos bírságot kell fizetnie.

Az OLAF azonban valójában azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy 228 millió eurót kérjen vissza a kormánytól, 55 millió pedig az Európai Beruházási Banknak járna vissza a fővárostól. Ez összesen 70 + 17 milliárd forint, ezért nem érthető hogyan jött ki Lázáréknak a 76 milliárd forint - írta a Magyar Narancs, akinek az érdeklődésére a hivatal azt is cáfolta, hogy csak a 2010 előtti időszakban történtek volna szabálytalanságok. Azt válaszolták: "a beruházás összes szakaszában komoly szabálytalanságokat – csalás és korrupció gyanúja – tártak fel.” Az OLAF álláspontját a számok is megerősítik.

A négyes metrót eredetileg mintegy 120 milliárd forintból tervezték megvalósítani, még 1996-ban, de ezek az összegek egyre feljebb csúsztak. A kormányváltás idejére, 2010-re 370 milliárdnál tartottak – ami inflációval korrigálva is óriási növekedés – ám a következő években egyre jobban nőtt a számláló: a végösszeg 452 milliárd forint lett.

A kormány azt állítja, hogy az OLAF-jelentés összesen 57 szerződés kapcsán tárt fel szabálytalanságokat és ebből öt szerződéshez kapcsolódik az okozott kár 96 százaléka. A legnagyobb értékű szerződéseket valóban 2006-ban kötötték, és a legnagyobb, csalásban érintett tétel valószínűleg a (2-es vonalon is futó) Alstom szerelvények beszerzéséhez kötődik. A brit korrupcióellenes hivatal (SFO) szerint az Alstom vezetői kétmilliárd forinttal vesztegették meg a magyar döntéshozókat. De 2010 után is jelentős tételek jelentek meg a négyes metró költségvetésében. Ilyen például, hogy a különböző építtetők késedelemre hivatkozva próbálták meg feljebb tornászni a korábban kialkudott összegeket, és erre több tízmilliárd forint ment el - írja a Magyar Narancs.

4-es metró - Tarlós: 76 milliárdnál kevesebb lehet az OLAF-bírság

Publikálás dátuma
2017.01.20. 12:09
FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
Tarlós István szerint 59 milliárd forintnyi lehet majd az az esetleges európai uniós büntetés, amelyet kiszabhatnak Magyarországra a 4-es metró beruházásának - az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt - szabálytalanságai miatt.

A főpolgármester pénteki budapesti sajtótájékoztatón kiemelte, a főváros teljes mellszélességgel a kormány mellett áll, és részt vesz "bármilyen legális jogi akcióban az esetleges visszafizetés mérséklésére".

Az ügyben az Európai Bizottság még nem hozott határozatot - jegyezte meg. Elmondta, a kormány által közölt 76,6 milliárd forintos büntetés "egy szélső érték, (...) nem valószínű, hogy realizálódna". Ez "valójában inkább 59 milliárd" - tette hozzá a főpolgármester.

Közölte azt is: a BKV-nak és a DBR Projekt Igazgatóságnak vannak érvei arra, hogy a 76,6 milliárdos összeget csökkenteni lehessen. Ezt a lehetőséget nem szabad kihagyni, vitatni kell az összeget, bármekkora is legyen - hangsúlyozta Tarlós István.
Jelezte, a 76,6 és az 59 milliárd közötti különbség abból adódik, hogy a DBR Projekt Igazgatóságnak az információi szerint ezt a különbözetet meg tudják védeni.

Elmondta, hogy az OLAF-jelentés nincs a birtokában, de a kedvezményezett jogutódjaként vannak hiteles információi, és eszerint az OLAF a jelentésében körülbelül nyolcvan súlyos megállapítást tett, ebből egyetlen egy kivételével valamennyi "egyértelműen és megkérdőjelezhetetlenül" a 2010 előtti időszakot érinti.

A főpolgármester kifejtette, arról az egyről, ami a 2010 utáni időszakot érinti, az OLAF azt írja, hogy közbeszerzési szabálytalanság történt. A lényege az, hogy az ellenőrző mérnök "személyét" megváltoztatták, mert a korábbi mérnök esetében hosszú időn keresztül, a figyelmeztetések ellenére összeférhetetlenség volt és komoly szabálytalanságok sorát követte el.

Amikor 2010 után a BKV megpályáztatta ezt a pozíciót, akkor "betámadták" a tendereket, és lehetetlen volt új mérnököt kijelölni. Ezt követően közbeszerzési eljáráson kívül kormányhatározat alapján új mérnököt jelöltek ki - mondta, hozzátéve: az OLAF arra is rámutatott, hogy az új mérnök kijelölésével megszüntették a súlyos szabálytalanságot.

Tarlós István szólt arról is, hogy az OLAF szerint a 2007 és 2009 közötti tanácsadói szerződések "gyakorlatilag" mindegyike szabálytalan és csalás gyanúját vetik fel. Ezek a szerződések a BKV-nál születtek, a Fővárosi Közgyűlés elé soha nem kerültek - közölte.

A főpolgármester kitért arra is, hogy 2010 után a Siemens- és a Swietelsky-szerződéseket újratárgyalták, és így több tízmilliárd forintot szereztek vissza a fővárosnak. "Tehát nem egészen arról van szó, hogy mi semmit nem vettük észre" - fogalmazott.
Tarlós István hangsúlyozta azt is: maximálisan az OLAF-jelentés lehető leggyorsabb nyilvánosságra hozatala mellett van.
A 3-as metró felújítása kapcsán elmondta, a napokban érkezett meg a hivatalos értesítés arról, hogy a felújított szerelvények megkapták a típusengedélyt. "Ez év tavasszal már felújított szerelvények fognak futni" - fogalmazott. Hozzátette: az infrastrukturális felújítás tendereztetése is folyamatban van.

Tarlós István Bíró Endrének, a Metróért Egyesület elnökének a bejárást követő tájékoztatóját is idézte: "összességében elmondható, hogy a pályán és annak környezetében a közlekedés biztonságát veszélyeztető meghibásodás nem tapasztalható. (...) a vonal legnagyobb kockázati tényezője az elöregedett, rossz állapotban levő járműpark. Reméljük, hogy a járműcserék az ütemezésnek megfelelően megvalósulnak, és ezzel a kockázati tényező hosszú évekre megszűnik".

Mindezek kapcsán a főpolgármester megjegyezte, szerinte mindez minősíti azt, hogy mennyire aktuális a péntekre, a 3-as metró felújításával kapcsolatban az MSZP által szervezett tüntetés. Mi értelme van azok részéről a tüntetésnek, akik évtizedekig "egy szalmaszálat nem tettek keresztbe" a 3-as metró érdekében? - vetette fel.

A sajtótájékoztatón részt vett Révész Máriusz, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztosa, aki elmondta, hogy néhány éven belül létrejöhet az a rendszer, amelynek köszönhetően kijelölt kerékpárúton bejárható lesz Magyarország.

Bejelentette, a fővárosban 8,4 milliárd forintból lesznek fontos fejlesztések az elkövetkező időszakban. Olyan mértékű kerékpáros fejlesztések, mint amilyenek az elkövetkező néhány évben Budapesten várhatóak, soha nem történtek még ilyen rövid időn belül - mondta.

Révész Máriusz emlékeztetett arra, a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott célkitűzés, hogy 2030-ra a kerékpáros közlekedés részarányát a mostani 2,9 százalékról 10 százalékra növeljék. Közölte, Tarlós Istvánnal megállapodtak arról, hogy mire az országos kerékpáros fejlesztések elérnek Budapest határára, addigra ezek az utak folytatódnak majd a főváros centruma felé.

Kérdésekre válaszolva Tarlós István a síkosságmentesítés kapcsán elmondta, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. mindent megtesz erejéhez és forrásaihoz mérten. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a járdák esetében az épülettulajdonosoknak is vannak bizonyos feladataik.

A budapesti olimpiát ellenző helyi népszavazási kezdeményezésre vonatkozó kérdés kapcsán Tarlós István azt kérte a fővárosiaktól, hogy aki szereti a várost, ne írja alá az aláírásgyűjtő ívet, mert az olimpiával Budapest jól járna. Kiemelte, az esemény sportértéke óriási, a magyar sportolók megérdemelnék, hogy Budapesten legyen olimpia, továbbá, ha a főváros megkapná a rendezés jogát, akkor "Budapestről kevésbé tudják elvinni a pénzeket", és sokkal több olyan beruházás történne, amely csak sokkal később vagy soha nem valósulna meg.

Feljelentést tesz a kormány

Tegnap Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be a heti Kormányinfóján, hogy büntetőfeljelentést tesz az OLAF-jelentés kapcsán. Ismét nemzetközi baloldali bűncselekményről beszélt, majd közölte, „Magyarországnak várhatóan 76,5 milliárd forintos bírságot kell fizetnie, ennyibe fog kerülni az, amit "a korábbi szocialista-liberális városvezetés művelt Budapest élén". A kancelláriaminiszter szerint a pénzt nem lesz nehéz visszaszerezni, mert az OLAF megnevezte, "mely cégek, hogyan lopták el az európai polgárok pénzét. Sok cég van benne, a Siemens is például". Nemcsak szabálytalanságok történtek a beruházás során, hanem bűncselekmények is, "a legmohóbb, a legkapzsibb összejátszás nyomai fedezhetők fel" - fogalmazott. Árulkodó jelnek nevezte, hogy a projektnek nem volt fővállalkozója, amivel 65 milliárdos kár keletkezett. Állította, a nyomozati jelentést, ami a fideszes állításokat igazolná, az OLAF-nak kell nyilvánosságra hoznia, ezt a kormány nem teheti meg.

Korábban írtuk: Mellébeszélt a Miniszterelnökség, amikor e-mailben azt kérdeztük, kik szolgáltattak adatot az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a 4-es metrót érintő vizsgálathoz. Ez azért érdekes, mert a hivatal 2012 februárja és 2016 novembere között, vagyis az Orbán-kormány idején nyomozott az ügyben, így az adatokat a Fideszt szolgáló hatóságok küldték el az Unió központjába. Lapunk azután fordult a kancelláriához, hogy Csepreghy Nándor miniszterhelyettes kijelentette, Brüsszel elkészítette a szocialista és szabad demokrata kormányok, illetve a szocialista és szabad demokrata budapesti városvezetés mérlegét, és eszerint a 4-es metró beruházása Magyarország 13 éves európai uniós történetének legnagyobb korrupciós ügye volt.

Sejtették, hogy nincs minden rendben

A Miniszterelnökség válaszában vélhetően az OLAF szabályzatából idézett, amiből csupán az derült ki, hogy uniós pénzből megvalósuló beruházást bármikor ellenőrizhetnek és a hivatal kérésére ehhez az érintett tagállam hatósága minden segítséget megad. Az adatot szolgáltatók pedig nem tudnak egymásról.

Lázár János minisztériuma szerint a 2010-es kormányváltáskor sejtették ugyan, hogy a 4-es metró beruházásával nincs minden rendben, ennek ellenére nem állították le az építkezést, hanem befejezték. Állítólag azért, hogy minél előbb elkezdődhessen az ügyben a nyomozás. Lapunk úgy tudja, hogy 2010 után a fideszes városvezetés pótmunkákat rendelt. A kancellária szerint viszont ezeket nem a főváros, hanem a vállalkozók kérték, élve a szerződésükben meghatározott lehetőségekkel.

Cáfolta Lázárékat az OLAF
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) álláspontja szerint nem igaz, hogy súlyos szabálytalanságok kizárólag 2010 előtt voltak. Bár a korrupciógyanús ügyek jelentős része valószínűleg tényleg az MSZP-SZDSZ időszakhoz köthető, de a számok és a vizsgálatot végző hivatal a Magyar Narancsnak küldött válasza arra utal, hogy a Fidesz is sáros lehet. Lázár János tegnap azt mondta, Magyarországnak várhatóan 76,5 milliárd forintos bírságot kell fizetnie. Az OLAF azonban valójában azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy 228 millió eurót kérjen vissza a kormánytól, 55 millió pedig az Európai Beruházási Banknak járna vissza a fővárostól. Ez összesen 70 + 17 milliárd forint, ezért nem érthető hogyan jött ki Lázáréknak a 76 milliárd forint - írta a Magyar Narancs, akinek a hivatal azt válaszolta, hogy a beruházás összes szakaszában komoly szabálytalanságokat – csalás és korrupció gyanúja – tártak fel, amit számok is megerősítenek.