Elfogták az FBI által körözött hackert

Letartóztatták Barcelonában Sztanyiszlav Liszov orosz hackert, aki az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) szerint társaival egy számítógépes program segítségével több millió banki adatot szerzett meg, és mintegy ötmillió dollárt lopott el magánszemélyektől és pénzintézetektől - közölte a spanyol csendőrség pénteken.

 A spanyol hatóság csak most számolt be a 32 éves férfi múlt heti elfogásáról. Liszovot a katalán főváros repülőterén vették őrizetbe, amikor feleségével elhagyni készült a dél-európai országot. A hacker ellen az Egyesült Államok adott ki nemzetközi körözést, és 2014 óta nyomoznak utána az amerikai hatóságok.

Az orosz férfit egy számítógépes bűnözői hálózat vezetőjének tartják, amely hálózat a NeverQuest nevű rosszindulatú szoftver kifejlesztése, terjesztése, és használata révén jutott a titkos adatokhoz. A nyomozás során a Liszov által üzemeltetett német és francia szervereken több millió banki felhasználói nevet, jelszót, biztonsági kérdést és választ találtak a hatóságok. Az orosz férfi előzetes letartóztatásáról csütörtökön döntött a spanyol bíróság, az Egyesült Államok kérheti kiadatását.

Szerző
2017.01.20 14:45

Minden sejtben ott lapul egy rákgyilkos kód

Publikálás dátuma
2018.11.15 12:45
Fotó: Thinkstock
Fotó: /
A chicagói Northwestern Egyetem Rákkutató Központjának kutatásai szerint a daganatokat maguk a sejtek képesek likvidálni.
Minden sejtben kódolva van egy önpusztító program, amelynek feladata megölni magát a sejtet, ha rákossá válik. Amikor a sejt belső testőrei jelzik, rákos mutálódás történt, bekapcsolják a gyilkoló kódot is, hogy likvidálják a sejtet. A kód a ribonukleinsavban és kis ribonukleinsavban - mikro-RNS - helyezkedik el, ezek bonyolult egyszálú fehérjelánc molekulák. A mikro-RNS azért is hatásos, mert a rák nem tud adaptálódni, vagy rezisztenssé válni ellene, és így leküzdhetetlen ellenfél lehet, ha a kezeléshez sikerül a kódot szintetikusan előállítani. „Most, hogy megismertük a gyilkos kódot, kemoterápia nélkül be tudjuk kapcsolni, és nem kell belenyúlnunk a genomba, az az a szervezet génkészletébe. A mikro-RNS-eket közvetlenül bejuttathatjuk a sejtekbe, hogy elfordítsák a pusztítás kapcsolóját” - mondta Marcus Peter, a felfedezésről szóló tanulmány vezető szerzője. A mikro-RNS molekulákat – amelyek 800 millió éve alakultak ki a rákos sejtek eltüntetése érdekében - kemoterápiával már eddig is működésre késztették, de mint ismert, a kezelésnek számos, súlyos mellékhatása van, másodlagos rákot is tud okozni, mert megtámadja és megváltoztatja a genomot. Egy 2017-ben közzétett tanulmányban Peter bemutatta, hogy a rákos sejtek elhalnak, ha bizonyos mikro-RNS mulekulákat juttat beléjük. Azt is felfedezte, a sejtek sohasem válnak rezisztensé az RNS molekulákkal szemben, mert azok azokat a géneket is eltüntetik, amelyekre a túlélésükhöz lenne szükségük. „Olyan, mint ha egy öngyilkos mérget venne be, szíven szúrná magát és leugrana a tizedikről” - jellemezte a helyeztet a tudós, aki nem új mesterséges mérget akart alkotni, hanem a természet által kifejlesztett mechanizmust hasznosítani. Tanulmányozták a mikro-RNS-ek molekuláris felépítését, és most már tudnak olyanokat is tervezni, amelyek sokkal hatékonyabbak, mint azok, amelyeket maga a természet állított elő. A következő lépés, hogy a megszerzett tudásukat egy újfajta terápiává fejlesszék, de ez még évekig tarthat. 

Támadásban az immunsejtek

Az idei Nobel-díjasok is molekuláris szinten közelítettek a rákos sejtek elpusztításához. A két díjazott arra koncentrált, hogy egyes fékek feloldásával az immunrendszer sejtjei képesek megtámadni a rákos sejteket. Egyikük, James Allison a CTLA-4 nevű fehérjemolekulát tanulmányozta és megfigyelte, hogy az fékezi az immunsejteket azért, hogy ne támadják meg a szervezet egészséges sejtjeit. Megalkotott egy antitestet, amely képes volt gátolni a CTLA-4 működését. Kollégáival látványos eredményeket értek el: egereknél gyógyítani tudták a rákot az antitest segítségével. 2010-ben egy klinikai kísérletben embereknél is jó eredményeket értek el előrehaladott melanomás - bőrrákos – betegeknél, több résztvevőnél is eltűntek a rák tünetei. Hondzso Taszuku, a Kiotói Egyetem kutatója 1992-ben fedezte fel a PD-1 nevű fehérjemolekulát, amely szintén az immunsejteken (T-sejteken) fejeződik ki. Rájött, hogy a PD-1 is fékként működik, mechanizmusa azonban eltérő. Klinikai kísérleteket követően 2012-ben egy tanulmány igazolta a japán tudós által kifejlesztett terápia hatékonyságát a rák különböző fajtáiban szenvedőknél, olyanoknál is, akiknek betegségét korábban gyógyíthatatlannak tartották.   

Szerző
2018.11.15 12:45
Frissítve: 2018.11.15 12:46

Navalnijt két év alatt hétszer vették jogtalanul őrizetbe, egy vagyon kártérítést kaphat

Publikálás dátuma
2018.11.15 12:34
Alekszej Navalnij
Fotó: AFP/ Mladen ANTONOV
Elmarasztalta Oroszországot csütörtökön a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), amiért csak 2012 és 2014 között 7 alkalommal is jogsértő módon, az ellenzékiség elnyomásának céljával vették őrizetbe és ítélték el Alekszej Navalnij ellenzéki politikust.
Az orosz ellenzéki vezető és korrupcióellenes aktivista kis híján részt sem vehetett az ítélethirdetésen, miután először feltartóztatták a moszkvai repülőtéren.
Az EJEB tavaly februárban első fokon már kimondta, hogy a hatóságok több ponton is megsértették Navalnij jogait, az ítélet ellen azonban mindkét fél fellebbezett, az ügyet így a másodfokú fórumként működő nagykamara elé utalták. A fellebbviteli testület csütörtöki jogerős ítéletében egyhangúlag megállapította, hogy
a "politikailag motivált" oroszországi eljárás során megsérült az Emberi Jogok Európai Egyezményének a szabadsághoz és biztonsághoz való jogról, a tisztességes tárgyalás jogáról, a gyülekezési szabadságról és a jogkorlátozás alkalmazásának megszorításáról szóló cikke.
Rámutattak, hogy az őrizetbe vétel célja több esetben is a "politikai pluralizmus elnyomása" volt. A strasbourgi bírák ezért mintegy 64 ezer euró - körülbelül 20 millió forint - kártérítést és perköltséget ítéltek meg a panaszosnak.
A szóban forgó letartóztatások után öt esetben pénzbírságot szabtak ki Navalnijra, kétszer pedig elzárásra ítélték, hét, illetve tizenöt napra.
Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel. Az EJEB jogerős határozatai kötelezőek mind a 47 részes állam, köztük Oroszország számára.
A bíróság csak a 2012 és 2014 közötti őrizetbevételeket vizsgálta. Az azóta eltelt négy év számtalan alkalmával kapcsolatban, mikor Navalnijt őrizetbe vették, megbüntették és elítélték, az EJEB most nem foglalhatott állást.
2018.11.15 12:34