"Tudta?-féle" reklámok - Nem indít eljárást az NMHH

Publikálás dátuma
2017.01.20. 15:14
FOTÓ: Népszava
Nem indít eljárást a médiatanács egy internetes újságban kiskorú ellen elkövetett bűncselekményt bemutató cikk, valamint a kényszerbetelepítés elleni népszavazással összefüggő televíziós bejátszások miatt - közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pénteken. A magyar kormány megbízásából készült "Tudta?" és "Megüzentük Brüsszelnek" kezdetű szpotokat szintén nem tartották jogsértőnek, mert szerintük azok "nem minősülnek politikai reklámnak."

A közlemény szerint a médiatanács a január 17-i ülésén tárgyalta az Eger Hírek című internetes újságban tavaly év végén megjelent cikket kifogásoló beadványt. Az írás egy a kortársai által elkövetett szexuális zaklatás és erőszak áldozatává vált gyermekkel készített televíziós riport egyes részleteit, illetve a bűncselekmény utóéletét mutatta be szöveges és képes formában, a cikkhez kapcsolt linken keresztül pedig elérhető volt a fiúval készített beszélgetés felvétele is. A cikkben a riporter kérdéseire válaszolva a gyermek részletesen beszámolt az átélt traumáról.  

Jelezték, a médiahatóság korábban már számos alkalommal állapította meg az emberi méltóság megsértését kiszolgáltatott helyzetbe kerülő gyermekek bemutatásával, ezek a tartalmak ugyanis súlyosan sértenek olyan alapvető társadalmi normákat és érdekeket, mint a közösségi szolidaritás és a kiskorúak egészséges fejlődéséhez fűződő joga.

A hatályos jogi környezetben a médiatanács nyomtatott és internetes sajtótermékekkel szemben nem végezhet vizsgálatot, jogköre csak a médiaszolgáltatások emberi méltóságot sértő cselekményei esetén van. Az Eger Hírekben megjelent médiatartalom ennek a szempontoknak azonban nem felelt meg, így - habár a cikk rendkívül aggályosnak tekinthető - a médiatanács hatáskör hiányában nem indíthatott hatósági eljárást. A panaszolt újságcikkben érintettek személyiségi jogi pert kezdeményezhetnek, amelyek kizárólag polgári bíróságokon indíthatók - olvasató a közleményben.

AZ NMHH egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a fiatalkorúak és gyermekek médiabeli szerepeltetése során, valamint a gyermekekkel történő riport készítésekor alapos körültekintéssel kell eljárni. A műsorkészítőknek kellő érzékenységgel kell bemutatniuk a gyerekeket, tiszteletben kell tartaniuk emberi méltóságukat és más jogaikat, valamint a gyermek érdekeinek a védelmét, és ügyelniük kell arra is, hogy a riport elkészítése, illetve annak közzététele ne okozzon lelki fájdalmat a kiskorúnak. Különösen nagy gondossággal kell eljárni azokban az esetekben, amikor a gyermekkel valamely általa átélt tragédiáról beszélgetnek. 

A gyermekek zavartalan fejlődése olyan alkotmányos cél és társadalmi érdek, amely az egyént közvetlenül érő jogsértés hiányában indokolhatja az emberi méltóság jogának társadalmi célú intézményes védelmét, és így a médiahatósági fellépést - emelték ki.

Az NMHH közölte azt is, hogy a magyar kormány megbízásából készült, a közszolgálati csatornákon, illetve az ATV-n és a TV2-n kormányinformációként közzétett "Tudta (.)?" és "Megüzentük Brüsszelnek (.)" kezdetű bejátszásokkal összefüggésben a Mérték Médiaelemző Műhely fordult beadvánnyal a médiatanácshoz. A beadvány szerint ezek politikai reklámoknak minősültek, amelyeket választási kampányidőszakon kívül csak már elrendelt népszavazással összefüggésben lehetett volna közölni. A médiatanács azonban megállapította, hogy nem merült fel jogsértés, a szpotok ugyanis nem minősülnek politikai reklámnak, mivel a bevándorlásról, illetve a népszavazás eredményéről tényközléssel tájékoztattak.

Szintén nem indít eljárást a médiatanács a Magyar Liberális Párttól érkezett bejelentés miatt, amely kampánynak minősítve kifogásolta az ATV-n, a Fem3-on, az M4-en és a Pro4-en közzétett, a kényszerbetelepítéseket ellenző hirdetéseket. A médiatanács az esetek kivizsgálása alapján megállapította, hogy a szpotokat a 2016. május 10-én elrendelt népszavazással összefüggésben tették közzé május 20-ától, tehát nem sérült a politikai reklámok korlátozásáról szóló rendelkezés. A bejelentés utcai kampányplakátokat és internetes hirdetéseket is kifogásolt a témában, ezek azonban nem tartoznak a médiatanács hatáskörébe.

Szerző

"Elég a rágalmazásból" - Az MSZP az OLAF-bírságról

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 4-es metró ügyében készített jelentésének azonnali nyilvánosságra hozatalát követelte a Miniszterelnökséget vezető minisztertől Horváth Csaba, az MSZP fővárosi képviselője és Nyakó István, a szocialisták sajtófőnöke pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.

Horváth Csaba a Magyar Narancs cikkére hivatkozva azt mondta: az OLAF cáfolta azt a kormányzati állítást, hogy a jelentés nem, vagy szinte alig érinti Tarlós István főpolgármesteri időszakát, mert "kiderült, hogy a beruházás összes szakaszában komoly szabálytalanságokat tártak fel".

A főpolgármester sajtótájékoztatójára reagálva hozzátette: Tarlós István arról elfeledkezik, hogy 2010-ben még 370 milliárd forint volt a 4-es metró beruházása, és ebből úgy lett 452 milliárd forint a Fidesz kormányzása és Tarlós városvezetése alatt, hogy közben "levágták a kettes szakaszt". "Elég a hazudozásból, a mellébeszélésből, a vádaskodásból és a rágalmazásból" - fogalmazott a politikus, aki szerint azonnali hatállyal nyilvánosságra kell hozni az OLAF-jelentést.

Nyakó István, az MSZP sajtófőnöke szintén az OLAF-jelentés nyilvánosságra hozatalát követelte. Hozzátette: ha a magyar bíróság jogerősen ítéletet mond az ügyben, akkor az érintettek párthovatartozástól függetlenül "fizessék vissza a dohányt és csücsüljenek". 

Horváth Csaba a hó- és a jégmentesítésről azt mondta: bő egy hete esett hó Budapesten, mégis számos buszmegálló és járda használhatatlan ma is, mert nem volt jégmentesítés, holott ezt a szolgáltatást a budapestiek adóban megfizetik. Szerinte Tarlós Istvánnak arra is magyarázatot kellene adnia: miként lehet, hogy míg 2010-ben 120 munkagép, ma csak 75 tud kimenni hómentesítésre a fővárosban.

Szerző
Témák
4-es metró OLAF

"Elég a rágalmazásból" - Az MSZP az OLAF-bírságról

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 4-es metró ügyében készített jelentésének azonnali nyilvánosságra hozatalát követelte a Miniszterelnökséget vezető minisztertől Horváth Csaba, az MSZP fővárosi képviselője és Nyakó István, a szocialisták sajtófőnöke pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.

Horváth Csaba a Magyar Narancs cikkére hivatkozva azt mondta: az OLAF cáfolta azt a kormányzati állítást, hogy a jelentés nem, vagy szinte alig érinti Tarlós István főpolgármesteri időszakát, mert "kiderült, hogy a beruházás összes szakaszában komoly szabálytalanságokat tártak fel".

A főpolgármester sajtótájékoztatójára reagálva hozzátette: Tarlós István arról elfeledkezik, hogy 2010-ben még 370 milliárd forint volt a 4-es metró beruházása, és ebből úgy lett 452 milliárd forint a Fidesz kormányzása és Tarlós városvezetése alatt, hogy közben "levágták a kettes szakaszt". "Elég a hazudozásból, a mellébeszélésből, a vádaskodásból és a rágalmazásból" - fogalmazott a politikus, aki szerint azonnali hatállyal nyilvánosságra kell hozni az OLAF-jelentést.

Nyakó István, az MSZP sajtófőnöke szintén az OLAF-jelentés nyilvánosságra hozatalát követelte. Hozzátette: ha a magyar bíróság jogerősen ítéletet mond az ügyben, akkor az érintettek párthovatartozástól függetlenül "fizessék vissza a dohányt és csücsüljenek". 

Horváth Csaba a hó- és a jégmentesítésről azt mondta: bő egy hete esett hó Budapesten, mégis számos buszmegálló és járda használhatatlan ma is, mert nem volt jégmentesítés, holott ezt a szolgáltatást a budapestiek adóban megfizetik. Szerinte Tarlós Istvánnak arra is magyarázatot kellene adnia: miként lehet, hogy míg 2010-ben 120 munkagép, ma csak 75 tud kimenni hómentesítésre a fővárosban.

Szerző
Témák
4-es metró OLAF