A kórházaktól független járóbeteg-szakellátókat tömörítő Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség (Medicina 2000) ugyanakkor tegnap nyilvánosságra hozott közleményében – elismerve a várólisták rendbetételének fontosságát -, nem ezt nevezte a terület legnagyobb gondjának. A szervezet csalódottságát fejezte ki, mert az Egészségbiztosítási Alap tavaly év végi maradványából a magasabb összegről szóló kormányzati ígéretek ellenére csak az egy évvel korábbi keret ötödét kapták meg. 2015-ben még 4,7 milliárd jutott nekik, míg az idén csak egymilliárd. A Medicina 2000 ezért a kormányhoz fordult, hogy más formában, de hozzájussanak a rendelők a hiányzó pénzhez.
Hiába szerepel ugyanis kiemelt helyen a kormány terveiben a járóbeteg alap- és szakellátás fejlesztése, ha az anyagi források hiánya a gyógyítás színvonalának további romlásához vezet – értékelte a helyzetet a napokban egy szakmai konferencián a szövetség elnöke. Lehoczky Péter hangsúlyozta, hogy hiába kap évi tízmilliárdokat az alapellátás, ha a szakrendelők fejlesztésének elmaradása miatt nem tudják időben fogadni a hozzájuk küldött betegeket. Az elnök emlékeztetett arra is, hogy közben egyre több pénzre lenne szükségük, mert folyamatosan nő a vendégorvosok (hivatalosan a közreműködő orvosok) száma, akik az alkalmazásban állókhoz hasonló munkadíj-emelést követelnek.
Az országban 92 önálló önkormányzati szakrendelő van, s a kórházakhoz tartozó rendelőkkel együtt ez a terület foglalkoztatja a praktizáló orvosok 80 százalékát. A Medicina 2000 egy közelmúltban elvégzett felmérése azt igazolta, hogy a betegek 80 százaléka nem akar befeküdni kórházba, ha a kivizsgálása, diagnosztizálása és kezelése megoldható a járóbeteg-szakellátás keretében.
A szakrendelőket tömörítő szervezet számtalan fejlesztési javaslatot fogalmazott meg, ezeket eljuttatták az egészségügyi államtitkárságra, egyes kérdésekről már tárgyaltak is. A Medicina 2000 biztos benne, hogy a járóbeteg-ellátás fejlesztése nélkül nem lehet gazdaságosabbá tenni az egészségügyi ellátó rendszer működését.
