Középszerű alkotók túlárazva?

Publikálás dátuma
2017.01.21 06:46
Bogdány Jakab: Sárgaszárnyú ara, készült: 18. század eleje FORRÁS: INDEX.HU
Martos Gábor művészeti szakíró szerint enyhén felháborító az, hogy a Miniszterelnökség nettó 282 millió forintot fizet azért az öt romantika korszakából származó festményért, amellyel a budai várba költöző hivatalt fogják díszíteni. Habár vannak rá külföldi példák, itthon az volt a gyakorlat, hogy állami közgyűjteményből választanak képet a hivatalvezetők. Martos úgy látja, a szóban forgó művek nem túl értékesek, Spányi Béla kifejezetten másodvonalú alkotónak számít, azonban a csendéleteiről híres Bogdányi Jakab munkásságát külföldön becsülik.

A két nappal ezelőtt nyilvánosságra került közbeszerzési eljárásról szóló értesítő szerint a Miniszterelnökség öt festményt készül megvásárolni, a hivatalos indoklás szerint azért, hogy díszítsék a budai várba költöző hivatalt, valamint azért, hogy méltón "reprezentálják a XVIII. és XIX. század magyar művészetét."

Ligeti Antal: Rózsahegy (Bodrogközi táj), készült: 1870

Ligeti Antal: Rózsahegy (Bodrogközi táj), készült: 1870

Az Index értesülései szerint a Miniszterelnökség Kalmár Tímeától vásárolja meg képeket, Kalmár pedig a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (Kogart) alapítójának - forrásaink szerint volt - hitvese. A beszerzett alkotások között van az idealisztikus vonulatú tájképfestészet képviselőjeként híres Ligeti Antal két műve, a Rózsahegy (Bodrogközi táj) és A Balaton Szigligetnél című alkotás. Megvásárolni kívánják a jószerivel csendéleteiről híres Bogdány Jakab munkái közül a Sárgaszárnyú ara, valamint a Virágcsendélet című 18. század elején született alkotásokat.

Bogdány Jakab: Virágcsendélet, készült: 1700 körül

Bogdány Jakab: Virágcsendélet, készült: 1700 körül

A Miniszterelnökség kinézte magának Spányi Béla Naplemente a pusztán című 1891-ben készült festményét is.

A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a képekért összesen mintegy nettó 282 millió forintot fizetnek. Martos Gábor művészeti író a Népszava megkeresésére elemezte a képvásárlás ügyét, amely az interneten értetlenséget és dühöt generált néhány Facebook-felhasználónál. A szakértő lapunknak azt mondta, a vásárlás tényét önmagában lehet vitatni és üdvözölni is. "Kérdéses, mennyire kell a Miniszterelnökség irodájának berendezéséhez képeket vásárolni, amikor a bevett szokás eddig hosszú időn keresztül az volt, hogy az állami gyűjtemények kölcsönzési kontingenseiből válogathattak. Csak érdekesség, amikor a Népszava kultúra rovatának voltam a vezetője, Magyar Bálinttal oktatási miniszterré történő kinevezésekor készítettem interjút. Akkor a Nemzeti Galériához tartozó egyik Rippl-Rónai József által festett alkotás alatt beszélgettünk a hivatalában" - emlékeztetett a korábbi példára. Martos elmondta azt is, nem tudja, hogy a mostani vásárlás kinek a tulajdonát gazdagítja, bár számos európai példa van arra, hogy állami intézmények vásárolnak műalkotásokat reprezentációs célokkal. Mint emlékeztetett, Franciaországban az állami vezetők hivatalának közös gyűjteménye van, amelyet egységesen kezelnek, s amelyet időről-időre gyarapítanak. Az amerikai külügyminiszteri tárca is hasonló eljárással dolgozik.

Martos Gábor lapunknak beszélt arról is, a Miniszterelnökség három - anonimitásban maradt - független szakértővel becsültette fel az öt műalkotást, azonban az így kalkulált nettó 282 milliós árat igencsak túlértékeltnek véli. "Ha finoman fogalmazok, ez az összeg egyszerűen meghökkentő, ha keményebben akarom mondani: vérlázító. Ebből a pénzből túlzással a versailles-i kastélyt is be lehet rendezni. Persze, ha ilyen gazdag ország vagyunk, akkor valóban nem számít" - mondta ironikusan a szakértő. Úgy látja, alapvetően az ízlésvilág volt a döntő szempont a képek válogatásakor, de az megkérdőjelezhető, a romantika korából miért éppen ezeket a műveket választották ki.

Az id. Markó Károly hatása által ihletett Ligeti Antal az 1867-es kiegyezés után a nemzeti értékek, a haladás egyik úttörő alkotója volt, akinek művei időnként fel-felbukkannak licitálásokon. Az utóbbi száz évben szinte a feledés homályába merült Spányi Béla munkássága Martos Gábor szerint az első világháború kitörésének évében elhunyt alkotót a másodvonalú festők sorába helyezi. A jószerivel Angliában élt és alkotott Bogdányi Jakab azért érdekes, mert munkái alapvetően külföldi árveréseken kerülnek kalapács alá. A későbarokk művész egyik nagyméretű festményére hat évvel ezelőtt 566 ezer amerikai dollárt (körülbelül 165-170 millió forintot) adtak. "Lehet azt mondani, hogy ezek a művek reprezentálják a korszakot, de az igazság az, hogy ezek enyhén kérdőjelesek, ha arról van szó, mennyire értékesek" - véli Martos Gábor.

Nem ritka, hogy a romantika korához nyúlnak a politikusok, ha hivataluk berendezéséről van szó. Az államfő rezidenciáját, a Sándor-palota empire termét például egységesen Lotz Károly faliképei díszítik, és Tisza-kori berendezésre hajazó bútorokat gyártatnak.

Fel sem vetődött az ExperiDance megszűnése

Publikálás dátuma
2019.04.18 13:58
Az Experidance művészetéhez hozzátartozik, hogy papíron napi három előadásra is képes
Fotó: MTI/ KOSZTICSÁK SZILÁRD
Nyolc táncos távozott Román Sándor együtteséből, de arról szó sincs, hogy feloszlana a tizenkilenc éves társulat.
A Táncélet (illetve a Corn & Soda) cikke alapján csütörtökön több online lap arról számolt be, hogy tizenkilenc év után megszűnik az ExperiDance Tánctársulat, ám ebből egy szó sem igaz – nyilatkozta a Népszavának a társulat ügyvezető igazgatója, társtulajdonosa, Vona Tibor. – Valóban több előadásunk elmarad, mivel nyolc szólista távozott az együttesből. A színpadi minőségben viszont nem kötünk kompromisszumot: nem tudtuk olyan gyorsan betanítani a helyükre érkezetteket, és nem kívántuk megnyirbálni a produkciókat. Tizenkilenc év és háromezer előadás után egy-két előadást leállítottunk, ebből kerekedett ez az egész. Ez roppant szomorú, elkeserítő. Mint ügyvezető, én nagyon rosszul végezném dolgomat, ha ennyi idő alatt egy tizenkilenc éves, három-négymilliárd forint értékű brandet lerombolnék azzal, hogy néhány előadást nem mutattunk be. Ráadásul az ExperiDance nemcsak tánctársulat, hanem egy nagyobb portfolió, egy cégcsoport - tette hozzá. Tizenötmillió forintot visszafizettünk a nézőknek az elmaradt előadások miatt – mondta Vona Tibor. − Más társulatok is leállnak, hogyha éppen a repertoárt frissíteni vagy betanítani kell, ebben semmi újdonság nincsen. Mi folyamatos műsorszolgáltatók voltunk, most a logisztikát nem sikerült tökéletesen összeraknunk, de csak ennyi történt, semmi extra. A Győri Balett is leállt egy időre, miután az együttes vezetője, Markó Iván távozott, de nem szűnt meg. Vona Tibor cáfolja a az elmaradó tao-pénzekkel kapcsolatos híreket is. Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő visszaigazolta, hogy érvényesnek tartja az EPER-pályázatunkat. (Az előadó-művészeti társaságiadó-támogatás megszüntetését kompenzálandó a kormány az előadó-művészeti szféra közvetlen támogatásának új pályázati rendszerét alakította ki – a szerk.) Most várjuk, hogy mennyi – a taót kiváltó − támogatást kapunk az új kulturális finanszírozási rendszerben - közölte lapunkkaL. 
 Vona Tibort nagyon bosszantja, hogy a rossz hír azonnal felkapott hír lesz, ráadásul úgy, hogy nem is igaz. – A Schwajda György vezette kaposvári színházban, vagy a Jordán Tamás-féle Nemzeti Színházban is előfordult, hogy több hónapot csúszott egy premier, de azokból nem lett ekkora rémhír.  Tizenkilenc éve működünk, nagyon kevés ilyen társulat van Magyarországon. A pályatárs együttesek általában ilyenkorra már megszűnnek, vagy személyi ellentétek, vagy a pénz hiánya, vagy az ötlettelenség miatt. Az ExperiDance – és ezt nem csak az elfogultság mondatja velem – e szempontból is hungarikum – mondta Vona Tibor.

Az ExperiDance

2000-ben alakult Magyarország első magántánctársulataként. Alapítója Román Sándor koreográfus, táncművész és Vona Tibor producer. Az ExperiDance a RaM Colosseum rezidens művészeti együttese annak megnyitása, 2011 tavasza óta. Eddig mintegy két tucat produkció kötődik az együttes nevéhez, művészeti hitvallása, hogy „a tüzes magyar táncokat népszerű nemzetközi és modern irányzatokkal” szelídítse meg, fokozza a végletekig. Tagjai magasan képzett táncosok. Látványos show-it eddig több mint 2,5 millióan látták. A tao támogatási rendszer – amely a jegyárbevétel 80 százalékáig adhatott kompenzációt − egyik legnagyobb nyertese volt a társulat.

A társulat közleménye

Az ExperiDance menedzsmentje a honlapján is cáfolta a társulat megszűnéséről szóló hírt, amit alább közlünk. >>„A társulat tulajdonosai nem döntöttek a társulat felbomlása mellett, erre vonatkozóan tulajdonosok között semmilyen belső tárgyalás nem történt.   A repertoár bemutatása időszakosan lett csak leállítva, melynek oka nyolc kiváló, tapasztalt táncművész rövid időn belüli távozása, akiknek többsége fajsúlyos, többnyire szólista szerepeket töltött be a darabjainkban. A színpadi minőség tekintetében a művek megnyirbálásával, csak félig felkészült szereplőkkel nem kívánunk színpadra állni, ebben nem kívánunk kompromisszumot kötni magunkkal, hiszen ezzel azonnal becsapnánk a leghitelesebb véleményformálóinkat, a nézőinket! A főszerepek visszapótlása az ExperiDance székházának professzionális próbatermi körülményei között jelenleg is zajlik. A társulat aktivitását napi szinten szervező szakmai és értékesítő menedzsmentnek nincs tudomása arról, hogy Román Sándornak lenne egy „újonnan szerződött” tánctársulata. Román Sándor ugyanazokkal a táncművészekkel dolgozott az elmúlt héten, időszakban is, akikkel az elmúlt egy évben is dolgozott. A társulat minden erejével és tudásával arra törekszik, hogy számtalan szerződéses kötelezettségének eleget téve mielőbb újra színpadra lépjen, olyan minőségben, mely minőség alapján anno kiérdemelte nézőitől a „Ritmus Ünnepe” kitüntető jelzőt!<<

Frissítve: 2019.04.18 14:06

Egy hiteles ember – Film a pápáról, aki nem akart pápa lenni

Publikálás dátuma
2019.04.18 12:00

A türelem egyházfője, aki friss levegőt akar engedni az egyházba: új oldaláról ismerhetjük meg Ferenc pápát Wim Wenders filmjéből.
Ferenc pápának sokféle arcát ismerjük. Az egyszerű emberét, aki 2003-as megválasztása után bongiornóval köszöntötte a Szent Péter téren összegyűlt tízezreket, s lemondott az Apostoli Palota pompájáról. A jóságos atyáét, Szent Ferenc követőjéét, aki felhívja, felkeresi a bajba jutottakat, a gyászolókat, a betegeket, az emberi méltóságukban megsértetteket, a bebörtönzötteket, hogy erőt adjon nekik. A forradalmárét, aki a társadalom peremére jutottakat, a szegényeket, a menekülteket, a munkanélkülieket karolja fel. A szigorú főpásztorét, aki keményen inti a fiatalokat arra: legyenek bátrak, vállaljanak nagyobb szerepet a társadalomban. De egyre többször találkozhatunk azzal a pápával, aki a testvériség, a párbeszéd üzenetét hirdeti a világban. Aki elmegy a muzulmán országokba, gesztusokat tesz a zsidóknak, a pravoszlávoknak, hogy arra emlékeztesse őket: a vallások nagy része egy tőről fakad, s azt keressék, ami összeköti, s nem azt, ami szétválasztja őket.
Azt gondolhatnánk, mindent tudunk már a pápáról. Wim Wenders Ferenc pápa – Egy hiteles ember című filmjének azonban éppen az a legnagyobb értéke, hogy egy eddig ismeretlen arcát is bemutatja. A „türelem pápáját” ismerjük meg, aki nem fukarkodik paptársainak bírálatával. Úgy véli, sokan az egyházból „süketek”, nem hallják meg, mit mondanak az emberek. A pápa megértette, amit már a II. vatikáni zsinat pápája, XXIII. János is felismert: „friss levegőt” kell engedni az egyházba. Próbál is haladni az által kijelölt úton, ám időnként bizony ő is megakad, lelassul, túl nagy az ellenszél. Ezzel előre is számolt. „Sosem akartam pápa lenni” – árulta el egy gyermeknek.
Wim Wenders munkáját a Vatikán is segítette, több mint két évig kísérhette a pápát, aki minden kérdésre őszintén válaszolt. Ám nemcsak az egyházfő személyiségét ismerhetjük meg jobban, kiviláglik az is, milyen egyházat is szeretne. A szegények, az odafigyelés, a nyitottság egyházát képzeli el. „Nem lehet két urat szolgálni, vagy az Urat, vagy a pénzt szolgáljuk. Az Evangélium középpontjában is a szegények állnak” – figyelmeztet. „Nemet mondunk az egyenlőtlenséget szolgáló gazdaságpolitikára” – mondja latin-amerikaiak előtt az egyik bejátszás szerint. Tudja, hogy megannyi, ahogy fogalmaz, járvány fenyegeti az egyházat. Hírnevét csorbítják azok a papok, akik szexuális bűncselekményeket követtek el. „Ez az egyik legsúlyosabb bűn” – hangsúlyozza, ezért polgári bíróság előtt kell felelniük tettükért.
A filmben egy sor archív felvétel tűnik fel, amelyek egyértelműen bizonyítják: Ferenc személyiségét nem változtatta meg a pápaság, mindig, még Buenos Aires érsekeként ugyanazt a programot próbálta megvalósítani. A szeretet programját. Ez azonban csak akkor győzedelmeskedhet, ha leomlanak lelki falaink. A belső és külső falak csak a megosztást szolgálják. Meg kell védenünk a Földet – figyelmeztet 2015 júniusában megjelent Laudatio si enciklikájában. „Párbeszédet kell folytatni a tudományos élet képviselőivel” – magyarázza a filmben -, hogy megőrizzük a Teremtés csodáit, természeti értékeinket. S ami a legfontosabb: a megbocsátás egyházára van szükség. Éppen az vétkezik, aki mást vádol bűnnel – mutat rá. Wim Wenders filmjéből egy olyan személyiséget ismerhetünk meg, aki valóban jobbá, igazságosabbá akarja tenni a világot és senki sem térítheti le erről az útról. Hogy célba ér-e? Ehhez – mint mondja – a hívők imáira is szüksége van. Ám a film arra a következtetésre jut, hogy a pápa már eddig is nagyon nagy utat tett meg.

INFÓ

Ferenc pápa – Egy hiteles ember Bemutatja a Pannonia Entertainment

Frissítve: 2019.04.18 12:00