Az elnök az elmúlt időszakot értékelő beszámolójában kiemelte: miközben a magyar sport összességében a riói olimpián némileg visszaesett Londonhoz képest, addig az atlétika folyamatosan emelkedő pályán volt a legutóbbi négy évben. Hozzátette: London óta nőtt a versenyzők, a tagszervezetek, az edzők száma, és eredményességben is előrelépett a sportág.
Gyulai Miklós azt is hangsúlyozta, hogy 1964 és 1968 után most fordult elő először, hogy két egymást követő olimpián érmet tudott nyerni a magyar atlétika, a Rióban bronzérmes súlylökő, Márton Anita révén pedig 1968 után állhatott fel újra női atléta az olimpiai dobogóra. Rióban négy versenyzőnk végzett az első nyolcban, további kettő pedig az első tizenhat között, ami a nemzetközi atlétika erőviszonyai között komoly eredménynek számít" - jelentette ki az elnök, aki arra is büszke, hogy Márton Anita révén újra van fedett pályás Európa-bajnoka és világbajnoki érmese, Eszes Dánielnek (110 gát) köszönhetően pedig szabadtéri ifjúsági Európa-bajnoka a magyar atlétikának.
A sportvezető beszámolója szerint több mint fél tucat atlétikai létesítmény készült el vagy újult meg a közelmúltban, de azt is elismerte, hogy a fedett pályás edzéslehetőségeket tekintve egyáltalán nem áll jól a sportág. Az elnök úgy látja, legalább három budapesti fedett futófolyosóra mindenképpen szükség lenne ahhoz, hogy a téli időszakban is megfelelő körülmények között tudjanak készülni a versenyzők. A közeljövőt illetően megemlítette még, hogy 2018-ban U18-as ifjúsági atlétikai Európa-bajnokságot rendezhet Magyarország.
A MASZ két alelnökének ismét Németh Zsoltot és Szalma Lászlót választotta meg a közgyűlés, az elnökségbe a korábbi tagok, Kiss László, Knipl István, Szabóné Molnár Krisztina és Oroszi Zsuzsanna jutottak be, mellettük a testületbe - nemzetközi tisztség viselőjeként - bekerült Gyulai Márton főtitkár is, aki az Európai Atlétikai Szövetség tanácsának tagja.
