Amerika méltóságáért demonstráltak

Publikálás dátuma
2017.01.23. 06:32
Hatalmas tömegek hirdették: „Trump nem a mi elnökünk” FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MARIO TAMA
Több mint egymillióan tüntettek az Egyesült Államok nagyvárosaiban, s világszerte számos metropolisban tartottak megmozdulásokat Donald Trump hivatalba lépésének másnapján, a demokrácia, a sokszínűség, a nők, a kisebbségek védelmében, tiltakozásul a milliárdos politikája ellen. A 45. elnök beiktatási beszédének nem volt jó sajtóvisszhangja, sem külföldön, sem Amerikában, a megbékélés helyett a megosztó, populista kampányígéretei megismétlésére, a konfrontációra helyezte a hangsúlyt.

Amerikai elnök beiktatásának másnapján még nem volt példa hasonló méretű tömeges megmozdulásokra. Washingtonban és szerte Amerikában százezrek vonultak utcára, „Trump nem az én elnököm!” „Mi vagyunk Amerika, nem Trump!” – ilyen és hasonló feliratokkal transzparenseiken. A szociális médiában szervezett megmozdulások minden várakozást meghaladtak, az amerikai fővárosban 200 ezer emberre kértek engedélyt, de becslések szerint több mint hatszázezren érkeztek, jóval többen voltak, mint a beiktatási ceremónián.

A „Women’s March”, a nők menete résztvevői rózsaszín sapkát viseltek, a menetben nők és férfiak, demokraták és republikánusok, idősek és fiatalok, fehérek és színesbőrűek is felvonultak. Órákig kellet várni a metróra, s végül gondot okozott a menet megszervezése is, mivel tömött sorokban állt a tömeg, egészen a Fehér Házig. Chicagóban 150 ezren gyűltek össze, ott sem maradt hely a vonulásra. New Yorkban, Miamiban, Denverben, Seattle-ben, Los Angelesben is nagy tömegek tüntettek. Több mint hatszáz amerikai megmozduláson a helyi hatóságok becsléseit alapul véve több mint egymillióan voltak, a washingtoni felvonulást nem számítva, jelentette a CNN. Világszerte hetven országban tartottak Trump-ellenes, a demokratikus értékek mellett kiálló megmozdulásokat, Londonban legalább százezres tömeg vonult utcára, Melbourne, Párizs és Barcelona is csatlakozott a tiltakozáshoz.

Hillary Clinton, a tavaly novemberi elnökválasztás nagy vesztese nem vonult fel, de Twitteren üdvözölte a résztvevőket. „Köszönet a kiállásért, a beszédekért, a közös értékeink melletti felvonulásért. Hiszem, hogy együtt erősebbek vagyunk” – írta Hillary. A 82 éves Gloria Steinem volt az egyik első felszólaló Washingtonban. „Hosszú életem folyamán nem láttam a demokrácia ilyen áradatát” – mondta. Beszélt a filmrendező, Michael Moore, aki arra biztatta a résztvevőket, hogy induljanak választott hivatalért. Meglepetésre még Madonna is megjelent. A New York-i felvonuláson Whoopy Goldberg is részt vett.

Bostonban a massachusetts-i demokrata szenátornő, Elizabeth Warren mondott gyújtó hangvételű beszédét, felsorolva mindazokat az értékeket, amelyeket Trump elnöksége sért és veszélyeztethet. „Az emberek aggódnak, mivel Trump kampánya támadás volt a nők, az afrikai-amerikaiak, a latinók, a vallási csoportok, a bevándorlók ellen. A Trump-Pence tandem legfelsőbb bírósága visszaállíthatja az abortusz tilalmát, szétválaszthatja a melegházasságot kötött párokat. A republikánus kongresszus alig várja, hogy milliókat megfoszthasson az egészségbiztosítástól” – mondta a többi között a szenátor, a demokrata balszárny egyik vezéralakja. „Felvesszük a harcot! Nem fogunk hallgatni, harcolunk azért, amiben hiszünk!” – ígérte Warren.

May lesz az első külföldi vendég
Londonban szombaton bejelentették, hogy Theresa May e héten Washingtonba látogat, s így ő lesz az első külföldi vezető, aki Trumppal tárgyalhat az Ovális Irodában. A Fehér Ház szóvivője megerősítette, hogy pénteken kerül sor Trump és May találkozójára. May közleményben gratulált az új amerikai elnöknek beiktatásához, s azt nyilatkozta, „őszinte” megbeszélésekre számít Washingtonban. Trump felhívta a mexikói elnököt és a kanadai kormányfőt telefonon. Enrique Pena Nieto várhatóan január 31-én látogat a Fehér Házba.
Három bálban táncolt az új elnöki pár
A beiktatásból egyetlen momentumot, az új First Lady, Melania Trump eleganciáját dícsérte a média. A milliárdos felesége a beiktatáson Ralph Lauren egyik modelljét viselte, a stílusát Jackie Kennedyéhez hasonlították. A bálokra a 46 éves, szlovéniai születésű Melania egy francia tervező, Hervé Pierre vajszínű estélyijét választotta. Michelle Obama többnyire fiatal amerikai divattervezők ruháit részesítette előnyben, de gyakran hordott olcsó konfekcióruhát, s ezzel teremtett megfizethető divatot.

A 45. amerikai elnök hétvégén mégsem vehetett ki szabadnapot. A Trump- és a Pence-család szombaton a hagyományoknak megfelelően ökumenikus istentiszteleten vett részt a Washingtoni Nemzeti Katedrálisban. Randolph Marshall Hollerith, a katedrális esperese a gyűlölet és az arrogancia ellen, a falak lebontásáért, minden nemzet és faj harmóniájáért fohászkodott. Görög ortodox, mormon, zsidó, muzulmán, szikh és buddhista imák is elhangzottak.

Trump délután ellátogatott a CIA-hoz, de még nem iktathatta be választottját a Központi Hírszerző Ügynökség élére, Mike Pompeo képviselő ugyanis még nem kapta meg a szenátusi jóváhagyást. A milliárdos a megválasztása óta eltelt hetekben harcban állt a hírszerzéssel, sokáig megkérdőjelezve a CIA, az FBI és az NSA orosz hackertámadásokról készített közös jelentésének hitelességét. Valószínűleg azért ment Langley-be, hogy javítsa a megromlott kapcsolatokat a hírszerzéssel.

Az eseményt a CIA mártírjainak emlékfala előtt szervezték, s Trump ugyan tisztelgett az ügynökök áldozatvállalása előtt, de rövid beszédében végül megint csak magát dicsérte, s a „hazug” médiát bírálta, amely „hamis képeket” mutatott a beiktatásról. Trump szerint „legalább másfél millióan” voltak az eskütételén. Nem vesztegetett szót a Fehér Ház előtt zajló, hatalmas tiltakozó megmozdulásra. Az új fehér házi szóvivő, Sean Spicer is azt állította, hogy minden korábbinál nagyobb nézősereg követte főnöke eskütételét. Ez sem a helyszínen, sem a képernyők előtt ülőket tekintve nem fedte a valóságot, Obama és még Reagan eskütételének is magasabbak voltak a nézettségi mutatói.

Előző nap, a beiktatás után Trump – a már saját képére formált, arany függönyökkel és szőnyegekkel dekorált Ovális Irodában – aláírt néhány elnöki rendeletet. Elsőként az Obamacare egészségbiztosítási reform lebontásához látott hozzá, ahogy korábban ígérte. Engedélyezte, hogy a kormányzati ügynökségek ne kényszerítsék az államokat, vállalatokat, személyeket olyan szabályozás életbe léptetésére, amely „túlzott terhet” ró rájuk. Az NPR amerikai közszolgálati rádió szerint olyan tágan értelmezhető a rendelkezés, hogy a reformot felszámolhatják anélkül, hogy helyébe másik rendszert állítanának. Visszavonatott egy jelzálogkönnyítést, amelyet Obama nemrég hirdetett meg, s évi 500 dollár megtakarítást jelentett volna a rászoruló családoknak, de a republikánusok ellenezték. A Fehér Ház honlapját azonnal átalakították, a klímaváltozás, a melegjogok, az egészségügyi reform terveit törölték, felkerültek viszont az „America First!” program prioritásai.

Vélemények Trump beszédéről
New Yorker
Sötét hangulatúra sikeredett a beiktatás, harmadannyian sem voltak, mint Obama első beiktatásán, s a 25 ezer dolláros báli belépőket a végén ingyen osztogatták. Trump népszerűségét még a FoxNews felmérése is csak 42 százalékra teszi. „Az elnök egy népszerűtlen populista, aki szakítani akar a múlttal, de vajon ezt akarják-e az amerikaiak?” – tette fel a kérdést a hetilap publicistája, Benjamin Wallace-Wells.
Der Spiegel
Soha amerikai elnök nem mondott még radikálisabb és keményebb beszédet. Trump ultranacionalista vezetőként mutatkozott be, aki teljes engedelmességet kér az országtól, utálja a politikai elitet, s a győzzön az erősebb elvét vallja. Az agresszivitás, a megfélemlítés, az eszkaláció élteti Trumpot. Ahelyett, hogy néhány jó szót szólt volna, Amerika bosszújáról szónokolt, s a világ sokkos állapotban hallgatta. Egyetlen beszédben temette el ellenségeit és barátait.
The Observer
Donald Trump hátat fordított a méltóságnak, a jómodornak, a józan észnek, a sebek begyógyítása és a konszenzuskeresés helyett a megosztottságot választotta – értékelte beszédét szerkesztőségi cikkében a brit vasárnapi lap. Amerika új vezetője az emberi természet sötét oldalára apellál, félelmet, sovinizmust, diszkriminációt, etnikai, faji, erkölcsi felsőbbrendűséget hirdet. Nem túlzás azt mondani, hogy az „America First!” kijelentései a „Sieg Heil!” kiáltásokra emlékeztettek, egy másik, még nem feledett brutális, nacionalista triumfalizmus időszakát idézték fel.

Trump vasárnap fehér házi stábjának tagjait nevezte ki, s fogadást adott a beiktatását biztosító rendfenntartóknak. A 45. elnök két miniszterrel lát munkához, a védelmi és belbiztonsági tárcavezető kinevezését pénteken megszavazta a teljes szenátus, a többiek meghallgatása azonban húzódik. Nyolc évig a republikánusok obstruálták a demokrata elnök kinevezéseit, a demokraták most némiképp törleszthetnek, de erre nem is kell ürügyet találniuk, annyi összeférhetetlenségi probléma merül fel Trump milliárdos miniszterjelöltjeivel.

Ferenc pápa egyelőre kivár
Józanságra szólított fel Ferenc pápa Donald Trump elnöksége kapcsán az El País című spanyol lapnak adott interjújában. A katolikus egyházfő úgy véli, senki sem riadhat meg, vagy örülhet annak, ami történni fog. „Meglátjuk, mit tesz majd, ennek alapján alakítom ki a róla alkotott véleményemet” – fejtette ki. Arra a kérdésre, amit eddig hallott Trumptól, nem tölti-e el aggodalommal, Ferenc pápa ezt válaszolta: „Kivárok”. Az interjút pénteken készítette a spanyol lap a katolikus egyház fejével, Trump beiktatásának ideje alatt.
Ferenc pápa ugyanakkor élesen kikelt a populizmus minden formája ellen. Utalt arra, hogy válságos időkben az egyes nemzetek gyakran „megmentőket” keresnek, akik „falakkal, drótkerítésekkel védik magukat más népektől”, akik „elvehetik az identitásunkat”. A pápa azonban rámutatott, ez „nagyon rossz”. Mint mondta, ez a hozzáállás az 1933-as év Németországára volt jellemző. Németország identitásválságba került, ami után „jött egy karizmatikus vezető, aki új identitást ígért”, ám „ez hamis identitás volt, s tudjuk mi történt ezután”. Óvva intett a harmincas évek nácizmusától. „Hitler magához ragadta a hatalmat, saját népe választotta meg, amit tönkretett”.
Utalt arra, az jelenti a legnagyobb veszélyt, hogy válsághelyzetben eltűnik az ítélőképesség. „Ezért annyira fontos ebben a helyzetben a párbeszéd” – fejtette ki. Ferenc pápa szerint minden országnak joga van ellenőrizni határait, azoknak pedig „még több”, amelyek a terrorizmus ellen védekeznek. „Ám egyetlen országnak sem áll jogában az, hogy polgáraitól megtagadja a párbeszédet a szomszédokkal”.
A pápa felszólította az európai országokat arra, tegyenek többet a menekültek integrálásáért. Mint mondta, Olaszország és Görögország mintaszerűen viselkedett, hiszen tömegesen vett fel menekülteket. De olyan programokat kell indítani, amelyek elősegítik társadalomba való integrációjukat.
Szerző

Erdogan mindent bevet

Publikálás dátuma
2017.01.23. 06:31
Devlet Bahceli nacionalista vezető alelnök lehet az új alkotmány támogatásáért cserébe FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ CARSTEN KOA
Közös kampányra készülhet a török kormánypárt, az AKP és a nacionalista MHP azon referendum előtt, amelyen a választók az elnöki köztársaság bevezetéséről döntenek. A népszavazást április elején rendezhetik meg, ezt követően iszlamista-nacionalista kormány alakulhat.

Kemény politikai árat követelhetett a nacionalista MHP azért, hogy a szombat hajnalban megrendezett végszavazásnál is támogatta Recep Tayyip Erdogan pártja, az AKP előterjesztését az elnöki köztársaság bevezetéséről. A nacionalisták elnöke, Devlet Bahceli már előzőleg kilátásba helyezte, hogy pártja miniszteri tárcákat kap majd az új kormányban, illetve szóbeszédek szerint ő maga alelnök lesz. Nem sok jót sejtet mindenesetre, hogy az iszlamisták és nacionalisták alakítanak kormányt, s uralják majd az országot. Törökország teljes külpolitikai irányvonala megváltozhat, s még inkább Oroszország felé próbál közelíteni. Igaz, Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépésével a török diplomácia is kivár. Amint Binali Yildirim török miniszterelnök közölte, azt várják az új amerikai adminisztrációtól, hogy kiadja a Pennsylvaniában élő hitszónokot, Fethullah Gülent.

A parlamenti szavazáson 339 képviselő voksolt az elnöki köztársaság bevezetése mellett. Kemal Kilicdaroglu, az ellenzéki, szociáldemokrata CHP elnöke azt közölte, hogy a török választóknak lehetőségük lesz arra, helyrehozzák azt, amit a parlament a választás során elrontott. Egyben előrehozott választás megtartására szólított fel. A referendumot 60 napon belül azt követően rendezhetik meg, hogy a végszavazás eredményét közzéteszik a hivatalos közlönyben.

A referendumon nincs meghatározva a részvételi arány, elég egyszerű többség is. Egyelőre megjósolhatatlan a referendum végkimenetele. December eleje óta öt közvélemény-kutatást hoztak nyilvánosságra, ebből kettőt az ORC iroda tett közzé, egyet-egyet pedig a Sonar, a KHAS és a Gezici. Ez utóbbi még december első napjaiban nagy fölényben látta az alkotmánymódosítás elutasítóit: 58-42-re vezettek, Egészen más adatokat közölt viszont az ORC, amely december közepén 61 százalékot jósolt az igeneknek, január 11-én pedig ennél egy százalékkal többet, 62-t, az elnöki köztársaság elutasítóit pedig csak 38 százalékon látta. Az iroda 2340 fő megkérdezése alapján végezte felmérését. a KHAS szintén december közepén végezte felmérését, itt a nemek álltak jobban 42,2-36,9 arányban. A Sonar december 25-én közölt felmérésénél szintén a parlamentáris köztársaság hívei voltak kis, 44,6-42,3 százalékos fölényben. Ezt a felmérést idézte nemrégiben a Frankfurter Allgemeine Zeitung is, s talán azért ezt tartják a leghitelesebbnek, mert a legnagyobb, ötezres minta alapján készült. E felmérés arra is rámutat, hogy a bizonytalanok aránya 13,1 százalék. Azért lehet nagy eltérés az egyes irodák felmérései között, mert Anatóliában, az AKP fellegvárában magas lehet a támogatók aránya, városokban pedig az elutasítóké.

A referendum előtt azonban két szempontot mindenképpen figyelembe kell venni. Egyrészt nem mellékes, hogy Törökországban továbbra is rendkívüli állapot van érvényben, ami nyilvánvalóan befolyásolja a választási kampányt. Másrészt nem mellékes az sem, hogy a kormánypárt óriási médiafölényben van, így két hónap alatt az igenek javára fordíthatja a versenyt.

Szerző

Erdogan mindent bevet

Publikálás dátuma
2017.01.23. 06:31
Devlet Bahceli nacionalista vezető alelnök lehet az új alkotmány támogatásáért cserébe FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ CARSTEN KOA
Közös kampányra készülhet a török kormánypárt, az AKP és a nacionalista MHP azon referendum előtt, amelyen a választók az elnöki köztársaság bevezetéséről döntenek. A népszavazást április elején rendezhetik meg, ezt követően iszlamista-nacionalista kormány alakulhat.

Kemény politikai árat követelhetett a nacionalista MHP azért, hogy a szombat hajnalban megrendezett végszavazásnál is támogatta Recep Tayyip Erdogan pártja, az AKP előterjesztését az elnöki köztársaság bevezetéséről. A nacionalisták elnöke, Devlet Bahceli már előzőleg kilátásba helyezte, hogy pártja miniszteri tárcákat kap majd az új kormányban, illetve szóbeszédek szerint ő maga alelnök lesz. Nem sok jót sejtet mindenesetre, hogy az iszlamisták és nacionalisták alakítanak kormányt, s uralják majd az országot. Törökország teljes külpolitikai irányvonala megváltozhat, s még inkább Oroszország felé próbál közelíteni. Igaz, Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépésével a török diplomácia is kivár. Amint Binali Yildirim török miniszterelnök közölte, azt várják az új amerikai adminisztrációtól, hogy kiadja a Pennsylvaniában élő hitszónokot, Fethullah Gülent.

A parlamenti szavazáson 339 képviselő voksolt az elnöki köztársaság bevezetése mellett. Kemal Kilicdaroglu, az ellenzéki, szociáldemokrata CHP elnöke azt közölte, hogy a török választóknak lehetőségük lesz arra, helyrehozzák azt, amit a parlament a választás során elrontott. Egyben előrehozott választás megtartására szólított fel. A referendumot 60 napon belül azt követően rendezhetik meg, hogy a végszavazás eredményét közzéteszik a hivatalos közlönyben.

A referendumon nincs meghatározva a részvételi arány, elég egyszerű többség is. Egyelőre megjósolhatatlan a referendum végkimenetele. December eleje óta öt közvélemény-kutatást hoztak nyilvánosságra, ebből kettőt az ORC iroda tett közzé, egyet-egyet pedig a Sonar, a KHAS és a Gezici. Ez utóbbi még december első napjaiban nagy fölényben látta az alkotmánymódosítás elutasítóit: 58-42-re vezettek, Egészen más adatokat közölt viszont az ORC, amely december közepén 61 százalékot jósolt az igeneknek, január 11-én pedig ennél egy százalékkal többet, 62-t, az elnöki köztársaság elutasítóit pedig csak 38 százalékon látta. Az iroda 2340 fő megkérdezése alapján végezte felmérését. a KHAS szintén december közepén végezte felmérését, itt a nemek álltak jobban 42,2-36,9 arányban. A Sonar december 25-én közölt felmérésénél szintén a parlamentáris köztársaság hívei voltak kis, 44,6-42,3 százalékos fölényben. Ezt a felmérést idézte nemrégiben a Frankfurter Allgemeine Zeitung is, s talán azért ezt tartják a leghitelesebbnek, mert a legnagyobb, ötezres minta alapján készült. E felmérés arra is rámutat, hogy a bizonytalanok aránya 13,1 százalék. Azért lehet nagy eltérés az egyes irodák felmérései között, mert Anatóliában, az AKP fellegvárában magas lehet a támogatók aránya, városokban pedig az elutasítóké.

A referendum előtt azonban két szempontot mindenképpen figyelembe kell venni. Egyrészt nem mellékes, hogy Törökországban továbbra is rendkívüli állapot van érvényben, ami nyilvánvalóan befolyásolja a választási kampányt. Másrészt nem mellékes az sem, hogy a kormánypárt óriási médiafölényben van, így két hónap alatt az igenek javára fordíthatja a versenyt.

Szerző