A szereptévesztett

Internetszerte folyik a – gyakran acsargó - polémia arról, hogy a péntek éjjeli szörnyű tragédia után egyesek miért keverik/nem keverik az eseményekbe a politikát. Szó se róla, némely orgánumok valóban bicskanyitogató módon, hatásvadászul, kegyelettelenül vadászták a kattintásokat. Ráadásul az információhiány a sajtóban is találgatásokat szül, ami pedig végképpen nem vezet jóra.

Mégsem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy sajnos az az igazság: elsősorban a politika keverte bele magát abba, amit nagy ívben el kellett volna kerülnie, ha szorult bele egy csöpp jóérzés.

Balog Zoltánba nem szorult. Pedig egy miniszternek, aki ráadásul lelkipásztor is, tudnia kellene megválogatni a szavait. Már bocsánat a profán példáért, de egy iskolás gyerek is ismeri a szólásmondást, hogy akasztott ember házában kötelet emlegetni azt jelenti, hogy beletiporni valakinek az érzékenységébe. Magyarul faragatlanul, bunkó, cinikus módon viselkedni.

Ezért nehezen hiszem, hogy az új mentőigazgató versus a buszban bennégettek kapcsán a „tűzkeresztség” lett volna az egyetlen helyes formula, amit az önelégült arcú Balog miniszter sajtótájékoztatón használhatott. (Más kérdés, hogy a mentőszolgálatnál tartott tájékoztatón az égvilágon semmi keresnivalója nem volt azon kívül, hogy oda-vissza megdicsérték egymást.)

Viszont, ha már ott volt, felhasználta az alkalmat, hogy burkoltan bár, de kitűnően érthetően máris igyekezzen a gimnázium irányába terelni a katasztrófa felelősségét. Amennyiben arról beszélt, hogy felül kell vizsgálni az iskolán kívüli programok szervezésének szabályozását, bár ő nem tudhatja, hogy a Szinyei házirendje erről miképpen szól. Tehát tájékozatlan, de már gyanúba kever. És egyáltalán, mégis mire gondolhatott? Hogy az iskolaigazgató bármiképpen is felelőssé tehető ezért a borzalomért? És tényleg a legmélyebb gyász óráiban kell e tévképzettel előhozakodnia?

Balog a tökéletesen szereptévesztett ember. Azt még csak lenyeltük volna neki, hogy a gyertyagyújtó gyászoló közösséghez már az elején odafurakodott és államtitkárai sem bírták kihagyni, hogy ott mutogassák magukat. De amikor helyettese, Rétvári Bence a KDNP képviselője a miniszter ronda szóviccét az ellenzék ármánykodásának igyekezett beállítani az ATV-n, akkor arra nehéz lenne úriember módjára reagálni. Mert szerinte csúnya dolog szavakba belekötni… Rétvári pedig tovább szőtte a gonosz pókfonalat és ő is úgy véli, hogy jogszabályváltozásra, kiküszöbölésre, műszaki paraméterekre, miegymásra van szükség. Ezt ő, onnan a humántárcától jól tudja.

A legembertelenebb félmondatot mégis Csató Gábor mentőigazgatótól hallhattuk. Az áldozatok és a válságos állapotú túlélők azonosításáról szólván arról beszélt: „ki az, aki elhunyt és ki az, aki még nem”.