Bízik magában a Momentum

Publikálás dátuma
2017.01.24. 06:04
Csak gyűlnek, gyűlnek az aláírások - Forrás: Momentum/Facebook
Szerdán eldőlhetnek a lehetséges 2024-es budapesti olimpia lehetséges helyszínei, a javaslatról a Fővárosi Közgyűlés tagjai döntenek. Az előterjesztés szerint a Kincsem Parkban ideiglenes öttusaközpontot alakítanának ki a játékok idejére, ahol a metró közelsége, valamint a nagy tér lehetőséget ad húszezres nézőtér kialakítására.

A területet állami cég tulajdona, ők az üzemeltetők is, ami megkönnyíti az ottani rendezést. A tervezetben az szerepel, hogy a mountainbike-versenyeket az eredetileg is tervezett helyszínen a Testvérhegyen tartsák meg, nem a Hármashatár-hegyen. Előbbi területen ugyanis a dokumentum szerint nagyobb lehetőség nyílik az utóhasznosításra.

Az olimpia rendezési jogáért kiírt pályázat három szakaszból áll – emlékeztet a Fővárosi Közgyűlés elé kerülő anyag. Első körben Budapest az olimpiával kapcsolatos vízióját, a játékok megrendezéséről kialakított koncepcióját és stratégiáját 2016. február 16-án adta be a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB). A 2016. október 6-án benyújtott második kötet tartalmazta rendezéshez szükséges garanciákat, szervezeti, jogi kereteket és a helyszíntervek módosításait. A február 3-ig benyújtandó harmadik kötet témája az olimpiai játékok lebonyolítása, a tapasztalatok és az örökség felsorolása, valamint a végleges helyszíntervek bemutatása.

Eközben a Momentum Mozgalom gyűjti az aláírásokat saját népszavazási kezdeményezéséhez. A kérdés, amelyről népszavazást írnának ki, a következő: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?” Ezt a kérdést korábban más adta be, ám az elvérzett, ezért döntött úgy a mozgalom, hogy megpróbálják elfogadtatni a kezdeményezést, végül zöld utat kaptak a Fővárosi Választási Irodától. Facebook-oldalukon azt üzenték: „Egy olimpia hatalmas kiadást és korrupciós kockázatot jelentene az országnak. Stadionok helyett a közös jövőnket kellene építenünk.”

Hajnal Miklós szerint nem akarták, hogy a kormány beadja a kérdést, majd az aláírásgyűjtés megkezdését elhúzza szeptemberig, amikor a NOB dönt a 2024-es olimpia helyszínéről. Meghekkelve ezzel bármilyen más népszavazási kezdeményezést. A Momentum elnökségi tagja lapunknak nem tagadta, miután a szervezetnek jelenleg 140 tagja van, gondolkodtak azon, szabad-e elindítani az akciót. Öt nap alatt csak ők 40 ezer aláírást gyűjtöttek, ám a NOlimpiához már eddig is sokkal többen csatlakoztak, mert gyűjtenek ellenzéki pártok, közöttük a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, illetve az aktivisták postán is küldenek szignókkal ellátott íveket.

„Bízunk abban, hogy ez a csoda nem három napig, hanem tovább tart” – fogalmazott Hajnal Miklós. A Momentum úgy számol, hogy meg lesz a fővárosi népszavazás kiírásához szükséges 138 ezer aláírás. Ha mégsem, hitük szerint az akcióból a NOB számára akkor is kiderül, hogy Budapesten sokan nem akarnak 2024-ben olimpiát. Szkeptikusak, nem szeretnék, hogy a kormány még többet költsön tanulmányokra, illetve a rendezésre, pedig a pénznek bőven lenne másutt helye. Ha a NOB számára ez világossá válik, most nem a magyar főváros nyeri a pályázatot. A mozgalom vezetői nem estek kétségbe attól, hogy a kormány propagandagépezete beindult ellenük. Annál is inkább, mert ezzel a mozgalom ismertségét növelik.

A Momentum a NOlimpia kampány után országjárásra indul, mert állítják, a programjukra sokan kíváncsiak.

Szerző

Klinika lehet a szuperkórházból

Publikálás dátuma
2017.01.24. 06:03
Két hete adták át a SE Korányi-projektjének új tömbjét FOTÓ: MTI/SZIGETVÁRY ZSOLT
A Dél-Budán megépülő új kórházi centrumba költöztetnék át a Semmelweis Egyetem egyes klinikáit. A tervet még nem fogadta el a kormány, de a hírt sem az egyetem, sem az egészségügyi államtitkárság nem cáfolta. Közben tárgyalások kezdődtek a főváros és Pest megye ellátórendszerének összehangolásáról is.

Kevesebb aktív kórházi ágyra lenne szükség a fővárosban és Pest megyében is – így reagált a Népszavának Kincses Gyula arra a hírre, hogy a napokban egy egészségügyi konferencián szóba került a budapesti egészségügyi fejlesztések és a közép-magyarországi régió ellátó kapacitásainak összehangolása. A korábbi egészségügyi államtitkár szerint a megyei és a budapesti ellátás közös tervezése már csak azért is fontos lenne, mert hiába alakítanak ki a fővárosban három, majd később négy, a nap 24 órájában és minden szakterületen fogadóképes nagy intézményt, a közép-magyarországi régió valamennyi betegét ezek nem lesznek képesek ellátni, csak a „nehéz” eseteket „viszik majd el”. Az egyszerűbb egészségügyi gondokat azonban kistérségi járóbeteg központokban vagy egynapos sebészeteken kellene ellátni, a megoldás tehát a szakértő szerint Pest megye teljes egészségügyi hálózatának átgondolt fejlesztése lenne.

Erre a következtetésre jutott a kiemelt budapesti fejlesztésekért felelős miniszteri biztos is, aki egy napokban megrendezett szakmai konferencián bejelentette, megkezdik a tárgyalásokat a megye kórházaival, valamint a járóbeteg szakrendelőivel is a feladatmegosztásról. Cserháti Péter azonban hozzátette, az önkormányzati tulajdonú rendelőknél ehhez új kormányhatározatot kell hozni, miközben március végére le kell tenniük a kormány asztalára az Egészséges Budapest Program első szakaszának végleges terveit és már dolgoznak a program második ütemének előkészítésén, aminek már be kell kerülni a jövő évi költségbe, s ennek elfogadását az idén is nyár elejére tervezi a kormány.

A fővárosi egészségügyi tervezés tehát egyre nagyobb kört vonna be a fejlesztési lehetőségekbe, ám eddig nem lehetett pontosan látni, milyen szerepet kaphatnak az elképzelésekben a Semmelweis Egyetem (SE) klinikái. Az intézményből kiszivárgott hírek alapján az InfoRádió arról számolt be, hogy napokon belül aláírhatják a megállapodást, amely szerint a Dél-budai szuperkórháznak a tavaly október végi kormányhatározat értelmében az újbudai Dobogó területén megépülő tömbjét megkapja az egyetem és azt saját osztályaival töltheti fel. Szóba került a belgyógyászat, sebészet, kardiológia átköltöztetése, amihez a Merényi Kórház traumatológiája is társulna. Állítólag azonban az eredeti elképzelésekkel szemben nem ezer, hanem csak 6-700 ágynak lesz helye az intézményben.

A budapesti fejlesztéseket össze kell hangolni az SE nemrég elkészült Semmelweis 21 című stratégiai tervével, amely önmagában 150 milliárd forintot igényelne és központi eleme a gyakorlati képzés fejlesztése. Lapunk érdeklődésére ennél többet nem árultak el az intézmény munkatársai, mondván, hogy a tervről még nem született meg a kormány döntése, bár első olvasatban már tárgyalták, ahogy előtte a stratégiai kabinet is. Annyit viszont megtudtunk, hogy napi vendég lett az egyetemen Palkovics László oktatási államtitkár, aki vélhetően a tervek összehangolásáról egyeztet.

Két hete, amikor hosszú halogatások után hivatalosan is átadták az egyetem külső klinikai tömbjében (az Üllői úton) megvalósult Korányi projekt új épületét - ahol az ortopédia és a radiológia mellett helyet kapott az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika is -, az oktatási államtitkár arról beszélt, hogy a Semmelweis 21 terv az elméleti és a gyakorlati kutatások és képzések fejlesztését, az egyetem Vas utcai karának megújítását, a Fogorvostudományi Kar laboratóriumának bővítését, és az idegsebészet, a sürgősségi ellátás, valamint a krónikus ellátás fejlesztését tartalmazza. Az orvosképzés továbbfejlesztését szolgáló elképzelések között szerepel ezen felül egy Budai Anya- és Gyermekegészségügyi Központ, klinika és egyetemi kórház létrehozása, a Városmajori Klinika és a Kútvölgyi Klinika fejlesztése is. Az pedig, hogy az egyeztetéseket nagyobbrészt nem az egészségügyi államtitkársághoz tartozó miniszteri biztos csapata végzi, egyben arról is árulkodik, hogy egyes klinikai részlegeknek a dél-budai szuperkórházba költöztetése nem az ő tervük, sokkal inkább az oktatási államtitkárságé.

Ha a javaslatot elfogadja a kormány, Cserháti Péter csapata nem először szorul háttérbe az orvostársadalom által egyébként egyre jobbnak ítélt szakmai javaslataival. A dél-budai centrum elhelyezésére ők a Szent Imre Kórház bővítését gondolták a legalkalmasabbnak, de a kormány végül a majdnem tucatnyi lehetséges terület közül a lakatlan, infrastruktúra és közlekedési lehetőségek nélküli, részben természeti védelem alatt álló Dobogót választotta, indoklást azóta sem hallottunk, miért.

A tervezett három budapesti centrum ellátási struktúrája már körvonalazódik, jelentette ki a miniszteri biztos a már említett egészségügyi konferencián, ahol a feladat nagyságát érzékeltetve sorolta, hogy az agyi katasztrófák ellátásának megszervezésétől a régi, nagy kórtermek megszüntetésén át a munkatársakat nővérszállók és bölcsődék építésével és felújításával csábító fejlesztésekig egy szerteágazó program megvalósításán dolgoznak. Az orvosegyetemet nem hozta szóba, de az ágazatban nem csodálkoznának, ha a politika megint átírná a korábbi szakmai terveket.

"Nem működik semmi, őskáosz van" - Rugalmasabb nyugdíjrendszer kell

Publikálás dátuma
2017.01.24. 06:02

Sokasodnak a nyugdíjrendszer körüli gondok, de a kormány még tárgyalni sem akar a kérdésről. Összefoglalónkban áttekintjük, és szakértő segítségével értékeljük a feszültségeket és az eddig felszínre került megoldási ötleteket.
Népszava fotó/Vajda József

Népszava fotó/Vajda József

A nyugdíjasok megélhetési nehézségei, a nyugdíjminimum elviselhetetlenül alacsony összege, az alapnyugdíj bevezetésének lehetőségei, a nyugdíjba készülőkre váró rugalmatlan rendszer szükségszerű átalakítása, a „Nők 40” visszásságai, a fiatalabb korosztályok hézagos öngondoskodása, a nyugdíjemelés mértéke, egy másfajta emelési módszerre való áttérés vagy inkább visszatérés lehetőségei, a béremelkedésből következően hosszabb távon a régebbi nyugdíjak leszakadása, a nyugdíjrendszer finanszírozhatósága és ráadásként az Erzsébet-utalvány alaposan elfuserált kiosztása, továbbá az ügyviteli rendszerek követhetetlen felszabdalása – ennyi minden került felszínre az utóbbi hetek nyugdíjvitáiban. Ideje lenne lépni, különben növekvő feszültséggóccal haladunk a választás felé.

Ügyintézési őskáosz

A Népszavához sorra érkeznek a panaszok, hogy a nyugdíjbiztosítási ügyek intézése lelassult az utóbbi hetekben, mert a kiemelt járási hivatalokhoz telepített feladatokra még nem készültek fel az ügyintézők, ráadásul sok helyen a munkavégzés minimális feltételei sem adottak. Nem működik itt semmi, őskáosz van – jelentette ki lehangoltan egyik fővárosi telefonálónk. Elmondása szerint áprilistól decemberig nem hozták meg a határozatot az őt megillető nyugdíj összegéről, s a mai napig nem kapott egy fillér előleget sem, holott január végén járunk. Ügyének intézője a sokadik telefonra is csak azzal nyugtatta, több százan várnak hozzá hasonlóan, mert nem egyszerű az átállás a járási szintű ügyintézésre. Sok helyen nem kapnak a nyugdíjigénylők időben határozatot, így pénzt sem, ezért az utazási kedvezményt sem vehetik még igénybe.

A képlet pedig kormányzati felülnézetből nagyon egyszerű: feltételezik, hogy az illetőnek biztosan van otthon internete, ott kikeresheti, hogy mondjuk az egyszerű nevű Szolnoki Járási Hivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály Adategyeztetési és Nyugdíjbiztosítási Osztályát kell felkeresnie, ha történetesen Szajolban, Tiszasülyön, Tószegen vagy Zagyvarékason lakik és nyugdíjba készül. Az már tudomány, vajon a járási hivatalhoz tartozó 29 osztály közül épp ezt az egyet melyik telephelyen találja. S ha mégis célba ér valahogy, kezdődik a fent említett ügyintézési hercehurca. A sarkított példa végeredménye országos szinten az, hogy a közigazgatás, benne a nyugdíj igazgatás átszervezése nem tudni meddig, megakasztotta az ügyintézés megszokott és hosszú évekig jól működő rendszerét.

A panaszok az ügyintézés évek óta tartó lejtmenetének újabb állomását jelzik. Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt főigazgatója már hónapokkal ezelőtt úgy fogalmazott: az ügyvitelt óriási feszültségek és hátralékok terhelik, ezt majd az ügyfelek előbb-utóbb érezni is fogják. Véleménye szerint 2010 után az Orbán-kormány előbb a különböző feladatok szakmaiságot nélkülöző összevonásával, majd az átgondolatlan decentralizációval, olyan helyzetet hozott létre, amelyben törvényszerű az ügyintézés szakmai színvonalának gyengülése, s ennek elszenvedői az ügyfelek. A 2016 végén elfogadott közigazgatási salátatörvény és végrehajtási rendeletei tele vannak hiányosságokkal és ellentmondásokkal, nem biztosítják a korrekt jogalkalmazást. Ez is előre látható volt – állítja a szakember, aki szerint nem lenne meglepetés egy újabb módosító csomag.

A 0,9 százalékos idei nyugdíjemelés miatt felháborodott nyugdíjas társadalom elégedetlenségét érdekvédelmi szervezeteik mellett az ellenzék is felkarolta, s a folyton a gazdaság sikereit harsogó kormány sem mondhatta tovább, hogy ennyit bír el az ország. Az azonban a mai napig nem tisztázott, miért éppen 0,7 százalékkal növelve a 2017-es költségvetési törvényben található mértéket, 1,6 százalékos emelést javasolt a miniszterelnök. Ugyanis ezt semmilyen megalapozott számítás nem támasztotta alá – érvelt lapunknak Barát Gábor. Hová jut a jogbiztonság és nyugdíjrendszer stabilitása, ha bármikor és bármilyen számot bedobhatnak, ami alapján emelik a nyugdíjakat – tette fel a kérdést.

A volt főigazgató emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltást követően – nem mindig átgondoltan, vagy gazdasági kényszerhelyzetre hivatkozva – többször változott a nyugdíj-indexálás módszere. Jelenleg az inflációt követő nyugdíjemelési szisztéma érvényesül, amely a gazdaság javuló teljesítményéből kizárja a már nyugdíjazottakat. Az emelkedő bérek, illetve az ez alapján megállapított új nyugdíjak, valamint a régebben nyugdíjba vonulók között egyre nagyobb lesz a különbség, a korábban megállapított nyugdíjak fokozatosan leértékelődnek. Ezért kompromisszumos megoldásként reális lenne a korábban alkalmazott vegyes (a béremelkedés és az infláció meghatározott százalékát is figyelembe vevő) nyugdíjemelési módszerre visszatérni – javasolta Barát Gábor. Ezt szorgalmazzák a nyugdíjas szervezetek is.

Hegyesiné Orsós Éva, az Életet az Éveknek Országos Szövetség elnöke a Népszavának nyilatkozva úgy számolt, hogy havi 6 ezer forinttal kapnának többet az idősek, ha a svájci számítási módot alkalmazná a kormány a nyugdíjak éves emelésekor. Elmondása szerint az idősek szervezetei tárgyalást kezdeményeztek a kabinettel a kérdésről, és ha az ország vezetői elzárkóznak a megegyezéstől, készek utcára vinni a nyugdíjasokat, hogy megállítsák az időskori ellátások elértéktelenedését.

Arra figyelmeztetett Barát Gábor is, hogy ha hosszabb ideig marad az 1-2 százalék körüli inflációt követő emelés, miközben az átlagos béremelkedés majdnem 10 százalékos, akkor erőteljes igényként fogalmazódik meg a régebben megállapított nyugdíjak korrekciós emelése, ami azonban drágább és bonyolultabb megoldás lenne, mint az említett vegyes indexálás fokozatos bevezetése,

A Policy Agenda a múlt héten közölt nyugdíjelemzésében mutatott rá, hogy 2008 és 2015 között a nettó béremelkedés és a nyugdíjak emelése szinte azonosan mozgott, vagyis a nyugdíjak reálértékét valóban sikerült szinten tartani, de az idén és jövőre a leszakadás már érezhető lesz. Ez a helyzet pedig a választás előtt azt üzeni az időseknek, hogy ők nem olyan fontosak, mint az aktív korúak – figyelmeztettek a politikai elemzők.

Rugalmas nyugdíjba vonulás

Régóta mondják a hazai nyugdíjszakértők, hogy a nyugdíjba vonulás szabályainak 2011 utáni végletes szigorítása társadalmi feszültségekhez vezet, amit nem kezel, csak tetéz a nők korhatár előtt, 40 évi munkaviszony után igénybe vehető korkedvezménye.

„Egy tökéletesen rugalmas nyugdíjrendszerben nincsenek se nyertesek, se vesztesek: mindenki méltányos eljárásban részesül. A valóság azonban ennél bonyolultabb, a reális cél csak az lehet, hogy a nyertesek ne nyerjenek túl sokat, a vesztesek pedig ne veszítsenek ugyanannyit.” Így kezdődik négy akadémiai társadalomkutató elemzése, amely a mostani merev rendszer helyett a rugalmas nyugdíjba vonulás mellett szóló érveket veszi sorra. Czeglédi Tibor–Simonovits András–Szabó Endre–Tir Melinda „Nyugdíjba vonulási szabályok Magyarországon – nyertesek és vesztesek” címen a Közgazdasági Szemle tavalyi utolsó számban megjelent tanulmánya szerint a korábbi nyugdíjrendszernek nem voltak nagy nyertesei és vesztesei. Ez bomlott meg 2012-től, amikor a Nők 40 nyertesei mellett mindenkit kizártak az előrehozott nyugdíj lehetőségéből. A nagy vesztesek azok a 62 éves korukra 39 éves jogviszonyt összegyűjtő nők és férfiak, akik pár hónap miatt nem mehetnek nyugdíjba. Nemzetközi elemzésekre is utalnak az akadémiai tanulmány készítői, amikor kifejtik, hogy a nyugdíjkorhatár emelése megköveteli a rugalmasság fokozását is.

Nyugdíjszakmai szempontból és társadalmi hatását is nézve kirívóan elhibázottnak nevezte a rokkantsági (baleseti rokkantsági nyugdíj), de a csökkentett előrehozott öregségi nyugdíj lehetőségének megszüntetését is Barát Gábor. Az ONYF korábbi főigazgatója a Népszavának úgy fogalmazott, a finanszírozás terén 2030-ig várható „kedvező helyzet” nem teheti okafogyottá a nyugdíjrendszer belső igazságtalanságainak mielőbbi rendezését. Az akadémiai nyugdíjtanulmány készítőivel együtt ő is úgy gondolja, a „Nők 40 program” helyett ki kell dolgozni a számításokkal alátámasztott, szigorú, de vállalható nyugdíjcsökkentéssel járó előrehozott öregségi nyugdíj intézményét. Minél tovább húzza a kormányzat ennek meglépését, annál nagyobb egyéni és társadalmi feszültségek keletkeznek – figyelmeztetett.

Választási okok

A minimálbéren foglalkoztatott tömegek alacsony kezdő nyugdíja már előre vetíti a nyugdíjas társadalom általános elszegényedését, miközben a már ellátottak körében is sokan vannak, akik méltatlanul kis pénzt kapnak. A Policy Agenda már idézett múlt heti elemzése szerint a 2013-2015 között nyugdíjba mentek harmada az időskorúakra számított létminimum alatti összeget kapott indulásként, ráadásul 9 éve nem emeltek a 28 500 forintos nyugdíjminimum összegén, ami számtalan további szociális ellátás mértékének is számítási alapja. Nem véletlen, hogy sorra jelennek meg azok a tervek, amelyek ezt a gondot nyugdíjminimum meghatározásával vagy egy alapnyugdíj bevezetésével akarnák orvosolni. A nyugdíjjogi helyzet azért is ellentmondásos, mert elsősorban a nyugdíjjárulék plafon 2012 utáni kiiktatásával egyre több kiugróan magas, esetenként többmilliós összegű nyugdíjat is megállapítanak. Az MSZP 2015-ben javasolta először, hogy a nyugdíjminimumot emeljék fel 50 ezer forintra, tavaly a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nyugdíjasai követelték ugyanezt, az idén pedig az LMP is ezt tűzte zászlajára.

Január 10-én a MASZSZ elnöke továbblépett, már 80 ezer forintos alapnyugdíjról beszélt, amiről társadalmi vitát kellene tartani. Ebbe a napokban Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára már bele is kezdett, amikor lapunk hasábjain fejtette ki, hogy a kérés indokolt, de félő, hogy az 50 és 100 ezer forint közötti nyugdíjakból élők elemi felháborodását váltaná ki, hiszen ők sok évtizedig dolgoztak a pénzükért, míg az alapnyugdíj vagy nyugdíjminimum azoknak is járna, akik alig tudnak felmutatni szolgálati időt. A 80 ezres alapellátásnál pedig már a mai átlagnyugdíjasok, a 120 ezer forint körüliek is tiltakoznának, márpedig a nyugdíjrendszerben már bent lévők pénzét nem lehet egyszerre megemelni. A VOSZ vezetője ezért a nyugdíjszakértőkhöz hasonlóan átfogó nyugdíjreform kidolgozásának a megkezdését javasolja.

Barát Gábor emlékeztetett arra, hogy az alacsony összegű kezdő nyugdíjak mögött jellemzően kevés biztosítási teljesítmény, illetve a minimálbéren foglalkoztatott tömegeknek a nyugdíjrendszerbe történő belépése áll. Ezt a helyzetet azonban egy keresetet követő nyugdíjbiztosítási rendszer nem orvosolhatja, ez szociális és foglalkoztatáspolitikai kérdés. Megjegyezte, hogy a hosszú évek óta nem emelt nyugdíjminimum rendkívül méltánytalan.

A kormány a sokasodó nyugdíj-kérdésekre és gondokra egyelőre nem reagál, nem folytat róluk párbeszédet. Félő azonban, hogy a választás előtt egyszer csak előáll egy senkivel nem egyeztetett ötlettel, ahogyan azt tette a béremelési tárgyalások közepén a minimálbérek emelésének bejelentésével. Lehet, hogy első pillantásra az is csábító lesz, elegendő a szavazásra induló idősek befolyásolására, a hatásaival meg majd elbíbelődik az a kormány, amelyik 2030 után lesz hatalmon.

Bözsi kabaré
A nyugdíjasoknak és számos más ellátásban részesülőnek adott év végi „ajándék”, az Erzsébet utalvány körül a mai napig nem csitulnak a viták. Barát Gábor szerint maga az utalvány ötlete is erősen vitatható, mert lett volna egyszerűbb és célszerűbb megoldás. Úgy látja, az előkészítés megmosolyogtató volt, ahogyan a kézbesítési ötletek is. Az utalványok kihordása, legújabban pedig az „ajándékra” vonatkozó jogszabály téves értelmezése is jogosan borzolja a kedélyeket. A témában feltett országgyűlési képviselői kérdésre a humántárca minisztere, illetve államtitkára azt válaszolta, csak azok jogosultak utalványra, akik már szerepeltek a postai kézbesítésre átadott, a 2016 októberi állapotot tükröző nyugdíjfolyósítási adatbázisban, tehát akik akkor már nyugdíjasok voltak. Továbbá azok – és csak külön kérelemre –, akiknek október után bírálták el a nyugdíj-igényét, de decemberben nyugdíjat is utaltak a részükre. Barát Gábor szerint ez téves értelmezés, ellentétes a hatályos kormányrendelettel. Annak szövege szerint ugyanis az jogosult utalványra, akinek 2016 decemberére nyugdíjat folyósítanak. Vagyis hivatalból kell (kellene) intézkedni minden olyan esetben, amikor a nyugdíjra jogosultság kezdő napját 2017. előtti időpontban állapítják meg, függetlenül attól, hogy mikor született az erről szóló határozat, illetve mikor utalták a 2016. decemberére járó nyugdíjat. Az ettől eltérő jogértelmezés tarthatatlan és önkényes, sok ezer ügyfelet érint negatívan. A volt főigazgató abban bízik, hogy a rendkívül szűk és jogszabálynak nem megfelelő értelmezést megváltoztatja a kormányzat és így minden a jogszabály szerint arra jogosult hivatalból hozzájut az utalványhoz.