Előfizetés

Juhász mondhat véleményt Rogánról

"A bíróság száz százalékban utasította el Rogán Antal ellenem beadott keresetét, ez azért fontos, mert minden a propagandaminiszterrel kapcsolatos állításomat ezzel tényszerűnek minősítették, kimondhatom, Rogánnak kapcsolata volt Portik Tamás köreivel, üzletelt vele, hasznot szerzett" - számolt be lapunknak Juhász Péter, aki ellen azért indított személyiségi jogi pert a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, mert az Együtt-alelnök a V. kerületi ingatlaneladások kapcsán bűnözőnek nevezte Rogánt, akiről azt is állította, hogy bűnözőkkel üzletel.

 "Kimondták, a politikusi véleményem tényeken alapuló, álláspontomat erre építve alakítottam ki" - mondta Juhász, akit a bíróság meg is erősített munkájában, "abban, hogy egy politikusnak nem csak lehetősége, hanem kötelessége bírálni egy másik politikust. Ennek során a tudomására jutott információk alapján kérdéseket tehet fel, provokatív kijelentésekkel válaszadásra késztetheti politikai ellenfelét". Az indoklásban a bírónő azt is megállapította: Juhász kijelentései nem voltak öncélúak, nem a személyiség lejáratására irányultak, hanem a Rogán által vezetett V. kerület ingatlanértékesítési gyakorlatát bírálták, megengedhető, nem jogsértő módon. A miniszter képviselői nem nyilatkoztak arról, fellebbeznek-e az ítélet ellen, erre egyébként 15 napjuk van. "Lehet itt jogászkodni, de a bíróság most kimondta, hogy erősen korlátozza a szólásszabadságot, ha egy politikusi vélemény miatt pert indítanak" - mondta ezzel kapcsolatban Juhász. A bíróság egy alkotmánybírósági határozatot is felidézett, amikor kimondta, a testület a politikai véleménynyilvánítás fokozott védelme érdekében foglalt állást.

Magyar György lapunk megkeresésére elmondta, személyiségi jog megsértésének megállapítása iránt indított perben az eljáró bíróság elsősorban arról dönt, hogy a per felperesének - aki jelen esetben közszereplő - sérültek-e a személyiségi jogai. A jogász szerint jelen ítéletből csupán csak arra lehet következtetni, hogy Juhász - aki szintén közszereplő és politikus - a közügyek gyakorlása során, más ügyben felmerült információk alapján élt véleménynyilvánítási jogával, és mindezt oly módon tette, hogy nem lépte át a jogellenesség határát. Ezzel kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv úgy rendelkezik: "a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja".

A két éve húzódó ügy azzal is botrányt kavart, hogy a Prisztás-gyilkosság kapcsán 15 év fegyházra ítélt Portik Tamás júniusban azt vallotta: ismerte a V. kerületi ingatlanügyeket, azok kapcsán egyszer tízmillió forintnyi euró kenőpénzt vitt Rogánnak egy belvárosi Fidesz-irodába, és azt is állította, az ingatlan-bizniszben Habony Árpád is szerepet játszott. Rogán mindezt tagadta, és hamis tanúzásért feljelentette Portikot, az eljárás meg is indult. A perben zárt ajtók mögött vallott Pápa Marianne, aki azt is tagadta, hogy ő Portik korábbi élettársa, holott ez egyébként közismert. A bíró most hangsúlyozta: arról nem foglalt állást a bíróság, hogy Portik és Pápa élettársak voltak-e.

Maga Rogán egyetlen tárgyaláson sem jelent meg, tavaly nyáron például "halaszthatatlan közfeladata" támadt: Németországba kellett utaznia egy interjúra - ez egy pársoros írás lett végül. Októberben pedig a tárgyalás előtt sajtótájékoztatót tartott, ott mondta el, nem akar "Portik szócsövével" egy légtérben tartózkodni. Ugyanis a kormánymédia, illetve Rogánék is azt állították: Portik a börtönből irányítja Juhászt. Az Együtt-alelnök ezt tagadta.

Fokoznák védettségüket - Bejelentést tett a MASZSZ elnöke

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2017.01.25. 06:01
Aszódon a tüntetésen volt látható, amiről a szakszervezeti vezetők lapunknak beszéltek FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a Népszavának bejelentette, hamarosan kezdeményezi egy érdekegyeztetési törvény megalkotását, amiben közfeladatot ellátó személyként rögzítenék a szakszervezeti tisztségviselőket, hogy fokozzák védettségüket. Kordás László és Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke is az érdekvédők összefogását sürgette lapunknak, de mindketten elismerték, hogy tárgyalás sincs a szakszervezetek között.

Fel kellene nőni a szakszervezeteknek – ha nem is ezekkel a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szóvivőjétől származó szavakkal, de több érdekvédelmi vezető is megfogalmazta ezt, amikor az Új Egyenlőség társadalomelméleti lap „Szakszervezeti szervezettség – lecsúszás és emelkedési stratégiák” címen megjelent elemzése alapján terveik összefoglalását kértük tőlük. Válaszaikból kiderült, mennyire pontosan fogalmazott Pásztói András, amikor a cikk bevezetőjében leírta, hogy a hazai érdekvédelmi tömörülések a világban alkalmazott megoldásokat és azok hátterét nem ismerik, ehhez egymás iránti bizalomhiány társul, ráadásul a szakszervezetek „akcióképtelenek”, miközben a megváltozott hazai és nemzetközi gazdasági és munkakörnyezet új stratégiák kidolgozására ösztönözné a szövetségeket.

Erre már csak azért is szükség volna, mert ha ez nem sikerül, a MASZSZ elnöke szerint "a tőke ellehetetleníti a munkahelyeken a szakszervezeteket". Kollégája, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke a helyi érdekvédelmi vezetők egyre kiszolgáltatottabb helyzete miatt már tavaly egyeztetést kezdeményezett. A MASZSZ szóvivői feladatait is ellátó Nemes Gábor azonban lapunknak kénytelen volt beismerni, hogy még a szakszervezeteken belül sincs egyetértés, hogyan kezeljék, ha a Fővárosi Közterület-fenntartóhoz (FKF Zrt.) vagy az aszódi termelőüzemhez hasonlóan a bértárgyalások közepén elküldik a cégnél dolgozó érdekvédelmi vezetőket.

Úgy látja, a példa nem az összefogást erősítette, sokkal inkább a félelmet fokozta a többiekben munkájuk esetleges elvesztése miatt. Nemes Gábor szerint egy szakszervezeti törvény megalkotása lenne a megoldás, ami tiszta viszonyokat teremtene a munkahelyeken, ami nemcsak a dolgozóknak, hanem a vállalatvezetésnek is jobb lenne, mint a mostani rendezetlen helyzet.

Ehhez kapcsolódva a MASZSZ elnöke a Népszavának bejelentette, hamarosan kezdeményezi az érdekegyeztetési törvény megalkotását, mert ez szükséges lenne a munkáltatók és a dolgozók közti viszonyok rendezéséhez a munkahelyeken, ágazati szinten és a konföderációban is. Kordás László úgy látja, a párbeszéd intézményrendszerét kell országos szinten is szabályozni, mert ma a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) szerinte csak maszatolás zajlik a korhatár előtti nyugdíjakról, a Munka Törvénykönyvéről, a sztrájktörvényről, közmunka programokról, de igazi eredmények a társadalmi párbeszédben nem születtek, ezért kellene jogszabály az érdekegyeztetésről. Kordás kezdeményezi, hogy a szakszervezeti tisztségviselő legyen közfeladatot ellátó személy, mert az erősítené a védettségét. A Munkástanácsok még nem tette magáévá az ötletet, elnökük úgy látja, most is szabályozzák az érdekvédelmi szervezetek működését, csak be kell tartani a jogszabályokat. Palkovics László emlékeztetett rá, hogy a szakszervezeti törvény ötlete időnként felmerül a rendszerváltozás óta, de még senki nem mondta meg, miben lenne ez több a jelenlegi jogszabályoknál.

Az Új Egyenlőség cikke új szakszervezeti stratégiákat sürgetett, amivel mindkét megkérdezett országos szövetségi elnök egyetértett. Kordás László a Magyar Szakszervezeti Szövetséget szolgáltató szervezetként képzeli el a jövőben. Az elnök magát az érdekvédelmet is szolgáltatásnak tekinti, de hozzátette, hogy szeretnének egyénre szabott szolgáltatásokat is kínálni a tagoknak. Minden megyében működtetnek ingyenes jogsegélyszolgálatot és már nyomják a névre szóló plasztik kártyákat, amivel számtalan helyi szolgáltatás olcsóbban lesz elérhető tagságuknak. Országos szolgáltatókkal már szerződéseket kötöttek vagy tárgyalást folytatnak, de megyei képviseletvezetőik feladata lesz a helyi szolgáltatóknál, pékeknél, cukrászoknál engedményeket elérni. Kordás ezt a megoldást nem tartja megvalósíthatónak a kisebb taglétszámú szervezeteknél, de a MASZSZ 110 ezer aktív és 40-50 ezer nyugdíjas tagja már olyan tömeg, amelynek a szolgáltatóknak megéri kedvezményeket kínálni.

Abban – ettől az egyéni akciótól függetlenül - biztos Kordás László, hogy az érdekvédelemben csak összefogással lehet eredményt elérni. Szerinte 7-8 ágazati szakszervezet és 2-3 konföderáció működhetne eredményesen a 4 millió magyar munkavállaló mellett. Azt azonban hozzátette, hogy konkrét tárgyalások nincsenek erről a kérdésről.

Palkovics Imre is az összefogás szükségességét hangsúlyozta a stratégiai terveket firtató kérdésünkre. A Munkástanácsok elnöke emlékeztetett rá, hogy tavaly nyáron vetődött fel komolyan: át kell tekinteni saját helyzetüket és az értékelés után új együttműködési stratégiát kell kialakítani. A megoldási formákról azonban még nincs magállapodás – jelentette ki. Abban biztos, hogy közösen kellene finanszírozni a magyar szakszervezeti mozgalomnak egy tudományos műhely működtetését, amely társadalmi, gazdasági trendeket vizsgálhatna a szakmai munka megalapozásához, mert most nem felkészült partnerei a kormánynak az érdekvédők.

Palkovics kérdésünkre hangsúlyozta, a szolgáltató szakszervezet és a tagtoborzás egymással összefüggő kérdések, egyik sincs meg a másik nélkül. Ők is nyújtanak jogi segítséget tagjaiknak, próbáltak felnőttképzési adatbázist működtetni, sőt most uniós forrásból próbálják visszahozni a közvetítői, döntőbírói szolgáltatást, bővíteni tervezik a szociális üdültetési lehetőségeket és el akarják látni a szakmunkástanulók képviseletét is. Kordás Lászlóhoz hasonlóan azonban a Munkástanácsok elnöke is elismerte, hogy a szakszervezeti konföderációk között nincs érdemi szakmai egyeztetés, sőt még erről szóló kezdeményezés sem, bármilyen fontos lenne.

A szakszervezeti vezetők abban az egyben határozottan egyetértettek, hogy az országban kialakult munkaerőhiány számukra jobb helyzetet teremtett, kérdés, tudnak-e élni vele, vagy hosszú távon is igaz marad az Új Egyenlőség szerzőjének kijelentése: „a magyar szakszervezetek lassan, de biztosan teret veszítenek”.

lásd még: Az érdekvédők fekete péntekje

Az érdekvédők fekete péntekje

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2017.01.25. 06:00
Király András, az Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF Zrt.) elbocsátott szakszervezeti vezetője felszólal a Fritz Group Kft
Farkasordító hidegben, forró hangulatban gyülekezett a vegyipartól, a közlekedési, a vasas, a bányászati, a húsipari szakszervezetekig, több érdekvédelmi szövetség 150-200 vezetője, képviselője és nem utolsó sorban a Fritz Group aszódi gyárának több tucat dolgozója tegnap kora délután az üzem előtt. Az ok: január 13-án pénteken, a bértárgyalások kellős közepén felmondtak a helyei szakszervezeti vezetőnek, a három gyermekes Juhászné Kovács Editnek. Ugyanaznap, amikor Budapesten az FKF Zrt. szakszervezeti vezetőjének, Király Andrásnak és három társának. A hangulatról a P. Mobil Acélváros című száma és a Deák Bill Gyula-féle blues gondoskodott, igaz csak felvételről.
Király András, az Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF Zrt.) elbocsátott szakszervezeti vezetője felszólal a Fritz Group Kft. aszódi üzeme előtt tartott demonstráción

Király András, az Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF Zrt.) elbocsátott szakszervezeti vezetője felszólal a Fritz Group Kft. aszódi üzeme előtt tartott demonstráción

Országos hadjárat folyik az országban a szakszervezetek ellen - mondta egyebek között a szakszervezeti zászlókkal, kereplőkkel, sípokkal felszerelt hallgatóságnak Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Közölte, a válasz sem marad el.

Székely Tamás

Székely Tamás

A hétköznapokban azonban ez sem ilyen egyszerű. László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke a Népszavának elmondta, tisztségviselőiket gyakran zaklatják a tisztségviselőket, de nem annyira a tulajdonosok, mint inkább a középvezetők, üzemvezetők, műszakvezetők. A szakszervezeti szövetség alelnöke szerint a frusztrált alsó és középszintű vezetők akadálynak tartják az érdekvédelmi szervezeteket, amelyeknek a képviselőit megfélemlítéssel el kell hallgattatni, vagy ha lehet, el kell őket távolítani.

A jelek szerint azonban a fokozódó nyomás éppen az ellenkező hatást válthatja ki, mert a vasasoknál egy év alatt 8 új alapszervezet alakult. A helyi szervezeteknek már sikerült elérniük, hogy megszabaduljanak alkalmatlan vezetőtől, de ennek ellekezőjére is akadt példa, amikor a dolgozók kiállása "mentette meg" a köztiszteletben álló igazgatót - tette hozzá László Zoltán. A szakszervezeti szövetség jogi segítséget is nyújt az eltávolított tisztségviselőnek. A gond csak az, hogy a módosított Munka Törvénykönyve már nem teszi kötelezővé a kirúgott szakszervezetis visszahelyezését eredeti munkakörébe. Az elmarasztalt cég legföljebb kifizet egy évi munkabért és elválnak az útjaik - figyelmeztetett a szövetségi alelnöke. A szakszervezetek ezért arról akarnak tárgyalni a kormánnyal, hogy tisztségviselőik közfeladatot ellátó személynek minősüljenek, mert az erősebb védelmet nyújtana. A Versenyszféra Konzultációs Fórumának tavalyi munkatervében ez a téma szerepelt, de csak az ígérgetésig jutott a kormányzat.

Az aszódi Fritz gyárban eddig egyik sem történt meg. Azok, akik az aszódi üzem dolgozóit képviselik, nem kis bátorságról tettek tanúbizonyságot, hiszen mint mondták, a gépjármű szélvédőket előállító vállalat vezetői igyekeznek megfélemlíteni a munkavállalókat. S három műszakban dolgozó mintegy 300 ember jelentős része nő. Egyikük, neve elhallgatását kérve a Népszavának elmondta, az anyák sem kapnak semmilyen támogatást, kedvezményt a cégtől. A szóbeli fenyegetések napirenden vannak, azokkal szemben, akik szóvá teszik a gondokat. Ha nem veszik vissza a szakszervezeti elnökünket, nem riadunk vissza a sztrájktól sem - jegyezte meg.

Tom Ginter, a világon 50 millió munkavállalót tömörítő Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség képviselője Juhászné Kovács Edit vissza helyezését követelte hosszadalmas bírósági procedúrák helyett. A tiltakozók is ezt követelték petíciójukban, amelyet azonban az üzem igazgatója nem vett át. Az akció békésen fejeződött be.


A felmondási időm még tart, addig munkaviszonyban állok, de az érdekvédelmi munkámat az elbocsátás nem érinti. Tárgyalásokkal igyekszünk rábírni a gyár vezetőit, hogy a felmondási idő lejárta előtt vonják vissza a törvénysértő intézkedésüket - mondta búcsúzóul lapunknak Juhászné Kovács Edit.

lásd még: Bizonytalan jövőkép a dolgozók védelmére