Koncert egy nővérszálló felújításáért

Publikálás dátuma
2017.01.26. 06:47
Eszenyi Enikő Fotó: Molnár Ádám
Jótékonysági koncertet szerveznek a Szent János Kórház nővérszállójának felújítására február 5-én a Zeneakadémián. 

Székely György, a kórház I. Belgyógyászati osztályának vezető főorvosa évek óta szervez zenei délutánokat a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem támogatásával és több szponzor segítségével a kórház javára. A február 5-i előadáson Eszenyi Enikő és Marton László, a Vígszínház jelenlegi és volt igazgatója mesél pályafutása kalandos zenei fordulatairól, élményeiről, Vásáry Tamás, Vigh Andrea, Horgas Eszter, Oláh Vilmos, valamint a Semmelweis Vonósnégyes pedig Beethoven, Chopin, Debussy, Liszt, Massenet és Rossini műveivel fűszerezi a beszélgetést.

A korábbiak bevételéből az osztály felszerelését, a működéshez szükséges eszközök és bútorok beszerzését támogatták, valamint hozzájárultak a munkatársak továbbképzésének költségeihez.

Szerző

Papírja már van róla

Publikálás dátuma
2017.01.26. 06:46
Dr. Cake-Baly Marcelo Az állampolgár húsz éve magyar állampolgár főszereplője, akit a rendező az utcán szólított le, majd szólít
Az állampolgár című filmben egy afrikai, egy iráni és egy magyar sors fonódik össze napjaink Budapestjén. Máhr Ágnes színésznő mellé Vranik Roland rendező két amatőr szereplőt választott a menekültdráma történetéhez: az afrikai Dr. Cake-Baly Marcelo és az iráni Arghavan Shekari életében először állt kamera elé.

A középkorú, éjfekete bőrű afrikai menekült, a Budapesten élő és dolgozó, magyarul már jól beszélő Wilson le akarja tenni az állampolgársági vizsgát, hogy végre magyar állampolgár legyen. A kacifántos kérdéseken rendre fennakad, ezért a jó szakember hírében álló középkorú tanárnőhöz, Marihoz fordul segítségért. Belemerülnek a magyar kultúra és művészet élvezetébe, de mire Wilson végre megszerzi az állampolgárságot, a számára fontos ügyek tragikus fordulatot vesznek. A fiatal iráni lányt, Shirint és újszülöttjét, akiket a lakásában bújtat a kitoloncolás elől, a rendőrök elhurcolják, szerelme Marival romba dől, közös életük lehetetlenné válik.

Vranik Roland volt olyan bátor művész, hogy a világ, de különösen Európa egyik legforróbb mai témájáról, a menekültkérdésről forgassa harmadik játékfilmjét, Az állampolgárt. Nem a napi események és nem a napi politika szintjén, hanem néhány ember átélhető történetén keresztül. Wilson, Shirin és Mari története véletlenül egymás mellé sodródott emberek története a mai Budapesten. Három sors váratlan egybefonódása, három különböző remény összetalálkozása. Vranik úgy vezeti fel a filmjében ezt a helyzetet, amiből valami szép dolog is születhetne. Mondjuk boldogság. Ám az egyikük fekete menekült, a másikuk menekül és lebukik. A lehetőség zátonyra fut egy tragikus pillanatban. Itt és ma nem az emberi boldogságot szolgálják a körülmények.

Humorral indul minden. A Fekete kefe (Vranik első filmje) abszurd iróniáját idézi fel az állampolgársági vizsga komikus menete. Olyan kekec kérdések hangzanak el, olyan eszméletlenül érzéketlen és hivataloskodó stílusban, hogy a néző nehezen tudja eldönteni, nevessen, vagy sírjon, amikor Wilson éjfekete arcán kiüt a veríték a hallatukon. Az meg mélyen megindító, ahogy mondja a Szózatot, kissé pöszögős kiejtéssel, pár névelővel megtoldva a verssorokat, de mégis őszinte átéléssel az az afrikai ember, aki a polgártársunk szeretne lenni. Emlékezetes pillanat ez, a maga nemében páratlan élmény.

A csendesebb indítás után Wilsonnal hirtelen meglódul a világ. Megismeri Marit, nekifognak a tanulásnak, amiből kettőjük között váratlan szerelem támad. Ez a tény kissé önkényes rendezői döntésnek hat, különösen, az, hogy Mari odaköltözik Wilsonhoz. De itt kezd élesbe váltani a külvilággal szembeni és a magánéletbeli konfliktus. A férfi a lakásában akkor már ott bújtatja Shirint, a menekülttáborból megszökött, terhes iráni lányt, akit a magyar hatóságok vissza akarnak toloncolni a hazájába. A végtelenül szelíd, mosolygós arcú Wilson kész segíteni a lánynak, sőt, ezt bizonyítandó Vranik istenkísértő helyzetet állít elő: Wison bábáskodásával születik meg Shirin kisbabája. A kiszolgáltatottságot, a menekültek tragikus fenyegetettségét Shirin személyével viszi be a történetbe a film. Wilsont legfeljebb a fafejű bürokraták packázása sérti, a lány az igazi menekülő vad. Vranik stílusa tartózkodó, szinte mindvégig kerüli az erős hatásokat. A főhős életében a környezet rasszizmusa lágy formában van jelen, inkább az a légüres tér beszédes, amely körülveszi. Nem rúgnak bele, de nem is nézik embernek.

A három főszereplő közül Máhr Ági az egyetlen profi színész. A miskolci színház művésze megkapó természetességgel formálja meg Marit. Amikor Mari és Wilson felfedező útra indulnak a magyar kultúra rejtelmeibe, a jelenetek tele vannak kedvességgel és humorral, miközben már ott feszül a háttérben a csapda fenyegetése, aminek áldozatául esnek mindketten. Vranik kockáztatott és nyert: Wilson szerepét a végzettsége szerint közgazdász (magyar diplomával), mai foglalkozása szerint villamosvezető Dr. Cake-Baly Marcelo játssza, sok meleg emberséggel. Bissau-Guineából még a múlt században és a múlt rendszerben menekült Magyarországra, egyetemet végzett, magyar családja van, szeretni valóan mókás a kiejtése, pláne, amikor verset mond, de a szelíd mosolyában ott van valami végtelen magány. Shirin szerepét a szépséges iráni jógatanárnő, Arghavan Shekari alakítja.

A film adós marad az árnyalatokkal. Vranik elhanyagolja például annak a meggyőző érzelmi ábrázolását, hogy egy középkorú tanárnő hirtelenjében miért hagyja faképnél a családját. A tehetős, családi házas körülményeket miért cseréli fel a nem túl biztos életre egy afrikai bevándorló albérletében. Van az a szerelem, mondhatjuk erre. Ami igaz is, de a filmbeli kapcsolat nem az a villámcsapás szerű érzelmi élmény, inkább egy szép barátságot mutat, az együtt töltött éjszaka ellenére is.

Vranik rendezői hangja az állampolgársági vizsga remekbe formált szarkasztikus ábrázolásában érvényesül tökéletesen. Kivédhetetlenül világítja meg az állami bürokrácia hideg lélektelenségét. És van két mellbevágó jelenet, ami megrendítő és feledhetetlen. Az egyik, amikor Shirinért jönnek a rend őrei, bezúdulnak a szobába, s eszeveszett dulakodás indul a támadók és védekezők között. Modern kori Laokoon-csoport, ahol a kígyó helyett is emberek birkóznak. A másik a tulajdonképpeni befejezés. Amikor már minden elveszett, Wilson, a friss magyar állampolgár a (köztársaság nélküli) köztársasági elnöki palota bezárt kapuját kétségbeesetten, széttárt karral döngeti. A segítség legcsekélyebb reménye nélkül.

(Az állampolgár ****)

Szerző

Matyi Dezsőt felelősségre vonják

Publikálás dátuma
2017.01.26. 06:45
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Azért, hogy ne dőljön össze a könyvpiac, mintegy hárommilliárdos mentőövet kér a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete, az Emberi Erőforrások Minisztériuma pedig kész segítséget nyújtani. Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadói csoport és a szakmai érdekvédelmi szervezet vezetője lapunknak azt mondta, most az erkölcsi és nem a jogi felelősségre vonással foglalkoznak, de biztos, hogy Matyi Dezső, az Alexandrát alapító és vezető pécsi üzletember nem ússza meg.

Hárommilliárd forintos állami mentőövet igényel a hazai könyvpiac megmentésére a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE), mivel az Alexandra bolthálózat fizetésképtelenné válása máskülönben bedöntené az egész könyvszakmát. Emlékezetes, évek óta bajok vannak Matyi Dezső cégbirodalma körül, de január elején kiderült, hogy a pécsi üzletember nem tud fizetni a könyvkiadóknak és viszonteladóknak.

Állítása szerint ennek az oka az, hogy nagykereskedelmi cégének, a Könyvbazár Kft.-nek egy cég 3,8 milliárd forinttal tartozik. Az érintett vállalat természetesen egy másik verzióval állt elő, de a lényeg változatlan: a legtöbb kiadó igencsak szorult helyzetbe került az eddig még csak-csak beérkezni remélt összegek elúszásával.

Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke a Népszavának azt mondta, nagyon bízik benne, hogy komoly sérülések nélkül megmenthető a könyvszakma. „Két út van: az egyik egy piaci-üzleti út, itt folynak tárgyalások arról, hogyan menthető meg az ötvenhat Alexandra bolt. Amennyiben ez a mintegy hárommilliárdos támogatás nem érkezik meg, nagyon súlyos helyzetben találjuk magunkat” – mondta. A szakmai érdekképviselet vezetője azt is kifejtette, amit kérnek, az egyszeri konszolidációs és legfőképpen nem állami beavatkozás.

„Szeretném határozottan leszögezni, hogy mi az elmúlt 27 évben több mint száz milliárd adót befizettünk az államnak. Soha semmi ilyen jellegű konszolidáció abból a közös büdzséből, ami a mi pénzünkből van, nem történt. Olyan értelemben semmilyen állami beavatkozásra nem gondolunk, ahol az államnak feltételei vannak. Feltétel az lehet, hogy ne veszítsük el a könyvpiacot, ne szűnjenek meg kiadók és üzletek, ne kerüljön utcára száz meg száz dolgozó” – mondta.

Lapunk úgy tudja, a tárgyalások a szinte az összes kiadót magába foglaló szakmai szervezet és a kulturális tárca között hétfőn folytatódnak. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kész segítséget nyújtani a megfeneklett könyvszakmának, már ki is jelölte azt az államtitkárt, aki a problémáról tárgyalhat. Kérdéses az is, hogy Matyi Dezsőnek, az Alexandra Kiadó és bolthálózat alapító-vezetőjének mi lesz a sorsa, hiszen az általa kormányzott cégbirodalom taszította olyan mélységbe a könyvszakmát, amilyenben az még az Ulpius-ház könyvesbirodalom bedőlése idején sem volt.

Kocsis András Sándor lapunknak azt mondta, amikor Matyival tárgyaltak, a mogul szinte minden kérdésre így felelt: „nem tudom". Hozzátette, nagyon sokan dolgoznak a probléma megoldásán. Jelen pillanatban a helyzet az, hogy szeretnék megtudni, pontosan mi történt és mik ennek a következményei. Mint mondta, jogilag még nem érett meg a dolog a cselekvésre, de heteken belül változhat a helyzet.

A több mint egy tucat kiadót tömörítő Libri, Líra és Kossuth kiadói csoportok már múlt héten jelezték a Könyvbazár Kft.-nek, hogy visszahívják könyvkészleteik bizonyos részét tőlük, valamint az Alexandra boltokból. Számtalan kisebb kiadó is így tett, de a Károly körúti Alexandra üzlet egyik neve elhallgatását kérő alkalmazottja lapunknak azt mondta, habár tudnak a bajról, ők ezt ténylegesen nem tapasztalták. A vevők számán, vásárlási szokásain nem érződik a válság.