Schwarzenegger nagykövet lehet

Arnold Schwarzenegger lehet az Egyesült Államok új vatikáni nagykövete, legalábbis ezt írta az egyházi körökben jól értesült Vatican Insider honlapja, valamint a Cath.ch svájci katolikus hírügynökség. Az egykori neves színész, volt kaliforniai kormányzó két héttel ezelőtt egy stájerországi ciszterci rendházban járt, amit médiumok árulkodó jelnek tartanak.

Donald Trump adminisztrációja egy sor olyan kérdéssel foglalkozna, amelyek fontosa lehetnek a hívők számára. Ezek közé tartozik az abortusz, az azonos neműek kapcsolata, de akár a bevándorlás témaköre is. Bár a Szentszék és az Egyesült Államok sok kérdésben együttműködött az eltelt években, Donald Trump és Ferenc pápa viszonyát eddig feszültség jellemezte.

A washingtoni adminisztráció szerint a következő nagykövetnek olyan személyiségnek kell lennie, aki közvetíteni tudja Trump prioritásait. Az új amerikai elnök várhatóan csökkenteni akarja a feszültségeket, ezért katolikus, egyházi tekintetben konzervatív személyiséget nevez ki nagykövetnek. A lehetséges jelöltek között megtalálható Newt Gingrich neve is, aki korábban a képviselőház elnöki tisztségét látta el. Ő maga 2009-ben lépett be a katolikus egyházba, felesége hívő katolikus, egy washingtoni templomi kórus tagja. Esélyesként emlegetik az építész Joseph Forgionét is, akinek szülei Olaszországból vándoroltak be az Egyesült Államokba. Forgione kettős állampolgár. A The Tablet szerint mellette szól, hogy jó kapcsolatokat ápol Trump lánya, Ivanka férjének családjával, a Kushnerékkel, illetve az, hogy jelentős összegekkel támogatta az új elnök választási kampányát.

Szerző

Konfliktusokat akar a szélsőjobb

A konfliktusok generálására építi majd választási kampányát a német jobboldali radikális Alternatíva (AfD), derül ki egy titkos koncepcióból, amelyet a kampány során hoznának nyilvánosságra, adta hírül a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A bizalmas dokumentum szerint a párt a választókat bizonyos csoportokra osztja fel, s ennek alapján bombázza őket ígéretekkel. A célcsoportok közé tartoznak az euroszkeptikusok, a liberális-konzervatívok, a protesztszavazók, a voksolásoktól konzekvensen távolmaradók, valamint a csekély jövedelemből élők. A 33 oldalas, 2016. december 22-re datált koncepció alapján a társadalom többi részének viselkedése nem lényeges az AfD számára, őket inkább támadandó célpontnak tartják.

Más német médiumok korábban már nyilvánosságra hoztak az AfD-hez köthető koncepciókat, ezek azonban nem voltak annyira átfogóak, mint a FAZ által közöltek. A dokumentumban az is szerepel, hogy célzott provokációktól sem riadhat vissza az Alternatíva. „A párt abból él, hogy tabukat dönget és protesztpártnak tartják" – hangzik az indoklás. Ezért „radikálisabban kell fellépni" a többi párthoz képest, de el kell határolnia magát a szélsőjobbtól. Ennek kizárólag stratégiai okai vannak. A párt ugyanis abból indul ki, hogy a választók többsége a politikai centrumhoz sorolja magát. A papír szerint viszonylag radikális témákat is fel lehet vetni, ha azokat alaposan megindokolják. Azért olyan jelentős elhatárolódást sem akarnak a szélsőségesektől. Nem kívánják felelősségre vonni azokat a párttagokat, akik szélsőjobboldali csoportosulásokban ténykednek.

A párt igyekszik megszabadulni a populista jelzőtől. Olyan témákat is fel akar karolni ugyanis, amelyek nem népszerűek a közvélemény szemében. Ilyen például a kötelező katonai szolgálat visszaállítása.

A dokumentumban ki is mondják, nincs szükség politikai korrektségre. „Az AfD-nek – magától értetődően az ország demokratikus alapértékeinek hangoztatása mellett – tudatosan és célzottan inkorrektnek kell lennie politikai szempontból, világos beszédre kell törekednie és nem riadhat vissza a jól célzott provokációktól. Mindeközben meg kell őriznie komolyságát. A mindenáron való negatív hozzáállásnak, a hecckampánynak nincs helye az Alternatívában" – fogalmaznak a dokumentumban, amely szerint a pártnak a politikai középre való tekintettel is, ki kell állnia a parlamentáris demokrácia és a tárgyra koncentráló munka mellett.

Az AfD a konfliktusok generálásával, véleményének kiélezésével akarja felhívni magára a figyelmet, derül ki a FAZ szerdai számában közölt cikkből. Ez azt is jelenti, hogy mindig a többiek előtt kell járnia egy lépéssel, azaz hamar kell támadnia, ami számára például jó lapot jelenthet a menekültválság kiaknázása.

A párt felkészül a vele szemben kritikus médiajelentésekkel szemben, ezért középtávon nem zárja ki saját televíziós csatorna, újság, vagy rádió indítását sem. Tervezik könyvek kiadását olyan szerzők részéről, akik rokonszenveznek a párttal. Bár az AfD-n belül előzőleg vita volt az irányvonallal kapcsolatban, egyesek kevésbé radikális fellépést akartak, ám a dokumentum szerint ezeknek a vitáknak vége.

A többi párthoz fűződő viszonyt nem részletezik. Annyit írnak a dokumentum szerzői, hogy a többi tömörülést politikájuk alapján kell támadni, az ésszerűség határain belül. Az alapkoncepció az: bármit tesznek az AfD-vel a „régi pártok", a politikai erőnek mindig ellent kell mondania, s radikálisabb választ kell adnia.

A szeptember végén megrendezendő parlamenti választáson a pártvezetés 12-15 százalékos eredményre számít.

Szerző

Ultimátum a koalíciós partnernek

Christian Kern szociáldemokrata osztrák kancellár péntekig adott ultimátumot a koalíciós partner Osztrák Néppártnak (ÖVP) arra, hogy olyan javaslatokat tegyen le az asztalra, amellyel új impulzusokat lehet adni a nagykoalíció működésének. Kern szerint péntekig kész kell lenni a program új szövegének. „Tisztán kell látnunk a kérdésben" – emelte ki a Der Standardnak adott interjújában hozzátéve azt, „eredményeket kell letennünk az asztalra, mert ha ezt nem tesszük meg, akkor erre a kormányra sem lesz többé szükség" – fejtette ki.

A kancellár a Krone Zeitungnak elmondta, fogytán van a türelme. „Az ÖVP-nek el kell döntenie, mit is akar" – hangoztatta. Mint mondta, pártja, az SPÖ több javaslatot is tett, de „az Osztrák néppárttól csak leiratok érkeznek válaszként" – fejtette ki a német kormány feje. Reinhold Mitterlehner, az ÖVP elnöke élesen bírálta a nagykoalíciós partnert. Szerinte a szociáldemokraták egy része előrehozott választást akar kicsikarni. „Ez a rossz megoldás, s a választókat csak az FPÖ felé viszi" – jelentette ki a Die Pressének. Az APA osztrák hírügynökségnek pedig úgy fogalmazott, közösen találnak majd megoldásokat. Hasonlóképpen foglalt állást Reinhold Lopatka, az ÖVP frakcióvezetője, aki szerint Kern ultimátuma nem fenyegetést jelent. Sophie Karmasin néppárti családügyi miniszter úgy vélte, a „levegőben lóg" az előrehozott választások lehetősége.

Ma újabb találkozó lesz miniszteri szinten a nagykoalíció pártjai között.

Szerző