Messze még a KGBéla-ügy vége

„Miért hallottunk olyan régen Kovács Béla büntető ügyéről?” - tette fel írásbeli kérdését az LMP-s Szél Bernadett Polt Péternek. 

A legfőbb ügyész válasza szerint az EU intézményei elleni kémkedés gyanúja miatt a jobbikos EP-képviselő ellen indult nyomozás még tart, így arra tekintettel részletes tájékoztatást jelenleg nem adhat. A nyomozás végét sem látni még: április 20-ig hosszabbították meg, de Polt 2016. szeptember 15-én újabb indítvánnyal fordult az Európai Parlamenthez, amiben Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat-felhasználásának vétsége miatt kérte. Az EP 2016. október 10-i közlése szerint az indítványt továbbították a Jogi Bizottságnak.

Szerző

Adózásban is egyenlőek az élettársak

Mostantól a bejegyzett élettársakat ugyanazok az adó- és illetékkedvezmények illetik meg, mint a házastársakat – erről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatta az alapvető jogok biztosát azt követően, hogy lezárult a kérdésről szóló beadványának vizsgálata.

Eredetileg egy civil szervezet fordult az ombudsmanhoz, mert magas illetéket vetettek ki a bejegyzett élettársak által ajándékozott, vagy a megözvegyült bejegyzett élettárs által örökölt ingatlanokra. Az Igazságügyi Minisztérium és az Emmi is úgy nyilatkozott az adóhatóság kérdésére, hogy a bejegyzett élettársakat megilletik mindazok az adójogi, munkajogi, szociális, bevándorlási, honosítási és egyéb kedvezmények, amelyek a házasságban élőknek járnak. A NAV belső körlevélben rögzítette, hogy mostantól ezt az értelmezést kell alkalmazni, a korábban megfizetett örökösödési vagy ajándékozási illetéket pedig visszafizetik az érintetteknek, de csak akkor, ha ezt az illető kérvényezi és a beadványhoz csatolja az élettársi kapcsolatról szóló igazolást is.

Szerző

Drámai az orvoshiány a sürgősségi osztályokon

Publikálás dátuma
2017.01.26. 06:05
Illusztráció: Thinkstock
A hazai kórházak sürgősségi osztályain a működéshez szükséges 600 szakorvos helyett csak 140 dolgozik - erről a Magyar Orvosi Kamara (MOK) levélben tájékoztatta az ellátás megszervezéséért, az osztályok működési minimumfeltételeinek kidolgozásáért felelős egészségügyi vezetőket.

Éger István elnök emlékeztette az ágazat irányítóit, hogy 2017. január 1-től a sürgősségiken osztályvezető főorvos, illetve műszakvezető szakorvos kizárólag sürgősségi szakorvos, illetve oxyológai és sürgősségi orvostan szakorvos lehetne, de a feltételeket a kórházak többsége nem tudja teljesíteni.

A Népszavának már 2015 végén arról nyilatkozott a Magyar Rezidensszövetség (MRSz) leköszönő elnöke, a később szakszervezetet alapító Dénes Tamás, hogy sok helyen kényszerítik akaratuk ellenére sürgősségi munkakörökbe a szakvizsgára készülő fiatal orvosokat, mert nincs elég szakképzett idősebb doktor ezeken az osztályokon.

Egy idő után olyan sok panasz érkezett az orvosi kamarához is ezzel kapcsolatban, hogy a Területi Szervezetek Tanácsa tavaly ősszel elrendelte a hazai Sürgősségi Betegellátó Osztályok (SBO) munkaerő helyzetének – mindenekelőtt orvos-ellátottságának – felmérését. Az adatok összesítésekor kiderült, a szükséges létszámnak a negyede sem dolgozik ezeken az osztályokon, a négy orvosegyetemhez tartozó klinikák mellett az egész országban mindössze nyolc további helyet találtak, ahol megfelelő szakembergárda fogadja a sürgős ellátásra szoruló betegeket. További 34 intézményben azonban nincsenek meg a minimális feltételek sem a sürgősségi betegellátásra - olvasható a MOK honlapján tegnap megjelent levélben. Sokszor nemcsak sürgősségi szakorvos, hanem egyéb szakorvos sem található az osztályon, a műszakokat rendre rezidensek látják el, a kicsit idősebbek nem ritkán műszakvezetőként felügyelik teljesen kezdő társaikat. A felmérés készítői olyan osztályt is találtak, ahol az osztályvezetéssel megbízott orvos sem rendelkezik az előírt szakképesítéssel.

Az intézmények morális helyzetéről árulkodik, hogy a kamarai levél szerint a felmérés elkészítését „igen megnehezítette az érintettek megfélemlítettsége”. A köztestület vezetője hangsúlyozta: olyan intézkedéseket várnak, amelyek mentén törvényes keretek között végezhetik munkájukat a sürgősségin dolgozó kollégáik, és amelyek nyomán csökken a szakemberek túlterheltsége, és a betegek veszélyeztetettsége. A Magyar Orvosi Kamara központi beavatkozást sürget a súlyosan törvénysértő állapot megoldására.