Továbbra sem akarja nyilvánosságra hozni a kormány a 4-es metró építésével kapcsolatos OLAF-jelentést. Az MSZP-s Ujhelyi Istvánnak tegnap azt válaszolta az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), hogy a dokumentumot közzé lehet tenni, ám erről a magyar ügyészségnek és a kormánynak kell dönteni. Ám a kabinet az unióra mutogat, az ügyészség szerint mivel már nyomoznak az ügyben, a jelentés egyelőre titkos marad.
A kormány és az ügyészség egyetlen szavát sem hiszi Ujhelyi István, különböző közleményeikből ugyanis szerinte látszik, hogy „bűnös összejátszás van a papíron független nyomozóhatóság és a kabinet között”. Az MSZP alelnöke, EP-képviselője reagált így lapunknak arra, hogy a 4-es metró építésével kapcsolatos OLAF-jelentést továbbra sem akarják nyilvánosságra hozni, ehelyett a kabinet és az ügyészség össze-vissza beszél. A szocialista politikus szerint a tényeket takargatnák, vagyis hogy fideszes érdekeltségek is érintettek az ügyben, és ez az OLAF nyomozati anyagában szerepel.
Ujhelyi, akit tegnap Brüsszelben értünk el telefonon, emlékeztetett, a kormány néhány napja neveket sorolt, szemezgetett a jelentésből, ám természetesen csak azokat, amelyek nem sértik saját érdekeit, illetve amelyekkel az ellenzéket lehet besározni. Amikor a szocialista politikus az OLAF-tól megkérdezte, kik és hogyan hozhatják nyilvánosságra az anyagot, kiderült, a döntést „elsősorban azok a nemzeti hatóságok hozhatják meg, amelyek a jelentést először megkapták”. Magyarországon a Legfőbb Ügyészség és a NAV, pontosabban az adóhatóságon belül az OLAF Koordinációs Iroda, amely a kormány alá tartozik.
Az EP-képviselő szerint az uniós hivatal válasza alapján világossá vált, hogy a Fidesz végig hazudott: a teljes vizsgálati anyag nyilvánosságra hozatalához nincs szükség az OLAF engedélyére. Pártja nevében felszólította Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy a lehető leghamarabb hozza nyilvánosságra jelentést. "Amennyiben a legfőbb ügyész ezt nem teszi meg, azzal nem csak azt a gyanút erősíti, hogy a Fidesz eddig alaptalanul vádaskodott, hanem azt is, hogy az OLAF megállapításai épp a Fideszre nézve tartalmaznak terhelő tényeket" - tette hozzá.
Giovanni Kessler, az OLAF főigazgatója korábban Jávor Benedeknek, a Párbeszéd EP-képviselőnek is megerősítette, hogy a magyar hatóságok kiadhatják a dokumentumot, így Jávor Orbán Viktorhoz és Polthoz fordult annak nyilvánosságáért.
Csepreghy Nándor a Városháza előtt tájékoztatta az újságírókat FOTÓ: TÓTH GERGŐ - Fotó: Tóth Gergő
Ezzel szemben Csepreghy Nándor tegnap a Népszava kérdésére azt állította, a magyar kormány azért nem teheti közzé a jelentést, amelyből kiderül, kik csalták el a 4-es metró építésére adott uniós és állami pénzeket, mert az anyagot nem a magyar adatvédelmi szabályok alapján minősítették, ők pedig uniós szabályt nem sérthetnek. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese közölte, Magyarország brüsszeli képviseletén keresztül írásban kérték az OLAF főigazgatójától, hogy a hivatal vagy az Európai Bizottság oldja fel a jelentés uniós korlátozásait. Ha ezt ugyancsak írásban megteszik, a kormány azonnal nyilvánosságra hozza a dokumentumot.
Ezt hallva Ujhelyi újabb levelet fogalmazott az OLAF-nak azt tudakolva, valóban megkereste-e őket az adatvédelmi korlátok feloldása miatt a magyar kormány, illetve léteznek-e azok az akadályok, amikről Csepreghy beszélt. A miniszterhelyettest a Városháza előtt beszélt, ahová azért ment, hogy a dokumentumot otthagyja Tarlós István főpolgármester titkárságán.
Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője lapunkat írásban arról tájékoztatta, hogy a kérdéses OLAF-jelentés – mint bizonyítási eszköz – a folyamatban lévő nyomozás részét képezi. „A Büntetőeljárási törvény szabályai szerint a nyomozás iratai csak a nyomozás végén lesznek az ügyben érintettek számára teljes körűen megismerhetők.” Fazekas arra is felhívta a figyelmünket, hogy Lázár János kancelláriaminiszter a 4-es metró szerződéseivel kapcsolatban több bűncselekmény miatt feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen, melyet a Központi Nyomozó Főügyészségre (KNyF) továbbítottak. A KNyF a feljelentés alapján 2017. január 23. napján hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt nyomozást rendelt el, majd a nyomozást az Alstom cég szerződéseire vonatkozó rész elkülönítése után áttette a Fővárosi Főügyészségre. Az MSZP alelnöke erre utalt, amikor „bűnös összejátszást” emlegetett, hiszen az ügyészség a kormány segítségére sietett a nyomozás elrendelésével.
Az OLAF-jelentés útját nehéz követni, hiszen azt csak tegnap vitte el Csepreghy Nándor a főpolgármesternek, pedig Tarlós István annak tartalmáról már korábban úgy beszélt, mintha látta volna. Határozottan állította, hogy egyetlen szabálytalanság kivételével nekik semmihez nincs közük, minden bűncselekmény az előző MSZP-SZDSZ kormányokat, városvezetéseket terheli. A miniszterhelyettes tegnap, miután a jelentést otthagyta Tarlós titkárságán, arról beszélt, a kormány döntése alapján, Lázár utasítására adta át a teljes dokumentációt. Ahhoz ugyanis, hogy a magyar kormány kialakíthassa álláspontját és válaszolhasson az Európai Bizottság felvetésére, miszerint a 4-es metró beruházása kapcsán a 2010 előtti városvezetés 166 milliárd forintot "lopott, csalt el vagy használt fel szabálytalanul", meg kell ismernie a fővárosi önkormányzatnak - mint kedvezményezettnek - és a jelenlegi vezetésnek, a jogutódnak a véleményét. A jelentéshez mellékelt kísérőlevélben arra kérik Tarlóst, február 28-ig ossza meg a magyar kormánnyal az OLAF-jelentésben feltárt cselekményekkel kapcsolatos álláspontját, hogy elindulhasson az egyeztetés a magyar kormány és az Európai Bizottság között.