Kocsis Máté is konzultál népével

A magyar kormányéhoz hasonló konzultációt kezdeményezett Kocsis Máté, ám Józsefváros polgármestere nem a nemzethez fordult a kérdéseivel, hanem a VIII. kerület lakosaihoz, írta a 444.hu. 

A postán kiküldött konzultációs kérdőíveken szereplő kérdések mindegyike a rendről szól: rend van-e az éjjel-nappali boltok környékén, rend van-e az éttermek és a kocsmák, a kiülős helyek környékén, rend van-e a járdákon, a játszótereken, a szökőkutaknál, és rend van-e a lakóházakban. A kérdések feltevésük módját és az irányított válaszlehetőségeket tekintve kísértetiesen hasonlítanak a kormány nemzeti konzultációs kérdéseire: "Sokak tapasztalatai szerint (...). Mások nem találkoznak ezzel a problémával (...)." Akad kérdés a kerületi ivókutak használatáról is: „Vannak, akik szerint zavaró, hogy egyesek sokszor nem megfelelően használják a közterületeken lévő szökőkutakat, ivókutakat. Önnek mi a véleménye?"

Szerző

Tizennyolcezer példányban fogy a Népszava

A Népszava a Népszabadság bezárását megelőzően 8, azt követően volt, hogy 17 ezer példányban fogyott, majd ismét zuhanni kezdett – írta minap a HVG. A hetilap információja azonban téves, hiszen lapunk jelenleg körülbelül 18 ezer példányban fogy. A példányszám-növekedés pedig tovább tart.

Az utcai árusítás erősödése mellett az előfizetők száma is növekedett, és online felületünkön is nagyobb érdeklődés figyelhető meg. Összehasonlításképpen a Magyar Nemzetből körülbelül szintén 20 ezer példány fogy, a Magyar Idők és a Magyar Hírlap példányszámáról pedig semmit sem tudni, azt ugyanis kiadójuk nem auditáltatja. (Nagyjából 4-5 ezres példányban kelnek el – a szerk.) Ami azért is érdekes, mert a kormánylapok úgy fogadnak be hirdetéseket - többek között állami szervektől, amelyek ezért közpénzt fizetnek a kiadóknak -, hogy nincsenek ellenőrzött adatok arról, hogy a hirdetések hány főhöz jutnak el potenciálisan.

Szerző

Az egynapos műtéteké a jövő

Publikálás dátuma
2017.01.27. 06:05
A kórházak azért is ódzkodnak az egynapos ellátásoktól, mert önálló felszerelést és szervezést igényelnek FOTÓ: EUROPRESS/GETTY
Nem igaz, hogy az önálló járóbeteg rendelőkben elvégzett kisebb beavatkozások veszélyesek – állítja felmérésekre alapozva a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség. Az egynapos sebészet fejlesztését a kormány is támogatja, a kórházak azonban nehezen engedik ki a kezükből a területet. Olyan hangokat is hallani, hogy az ellenállás valódi oka az egynapos beavatkozások alacsony hálapénz tarifája.

Kevesebb aktív kórházi ágyra lenne szükség, az egyszerűbb egészségügyi gondokat kistérségi járóbeteg központokban vagy egynapos sebészeteken kellene ellátni – mondja egyre több egészségügyi szakember. Felmérések sora bizonyítja, hogy az ilyen beavatkozások után gyorsabban gyógyulnak a betegek, a kórházaknak pedig kevesebbe kerül az ellátásuk. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is próbálja bővíteni az egynapos beavatkozások körét és számát. Amikor az ágazatért felelős államtitkár tavaly októberben bejelentette, hogy 56 milliárd forintos uniós forrást lehet elkölteni egészségügyi fejlesztésekre, az is kiderült, ebből 8 milliárdot kifejezetten az egynapos beavatkozások körülményeinek javítására, vagyis eszközbeszerzések támogatására és a műtéti infrastruktúra fejlesztésére akarnak fordítani.

A főváros a sor végén kullog
A legtöbb egynapos sebészeti beavatkozást Pest megye intézményeiben végzik, de ezek száma is messze elmarad a nemzetközi aránytól, hiszen alig haladja meg a 18 százalékot az összes sebészeti beavatkozáson belül. Ebben nincs benne a főváros adatsora, ahol ennél sokkal rosszabb a helyzet, az arány alig több mint 9 százalékos. A legrosszabb eredményt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mérték, de a valamivel több mint 6 százalékba be kell kalkulálni azt is, hogy ebben a térségben sok beteget szociális körülményei miatt nem tudnak hazaengedni, mert például nincs a családjában senki, aki autóval vissza tudná vinni a szükséges kontrollvizsgálatokra.

Hazánkban 1993 óta lehet egynapos sebészeti beavatkozásokat végezni. Ilyenkor a páciens vagy már a műtét napján, vagy legkésőbb másnap hazamehet, de az eljárás itthon sokkal lassabban terjed, mint a fejlett világ más országaiban. A Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke a napokban egy konferencián az összes hazai sebészeti beavatkozás 8-9 százalékában határozta meg az egynapos beavatkozások arányát, hozzátéve, hogy ugyanez például Dániában 74 százalék. Lehoczky Péter szerint lemaradásunk azért káros, mert a folytonos finanszírozási gondokkal küszködő magyar egészségügyben jelentős pénzeket szabadítana fel az egynapos beavatkozások minimum 25, de egyes műtéteknél akár 68 százalékot is elérő költségmegtakarítása. Az így felszabaduló forrásokat más egészségügyi célokra lehetne fordítani, a betegek hamarabb visszanyernék munkaképességüket, gyorsabban rehabilitálódnának, így csökkenne a betegszabadság és a betegállomány ideje, összességében sokkal kevesebb lenne az egy beteg gyógyításához szükséges állami pénz - hangsúlyozta a szakember.

A szövetség úgy látja, az egynapos beavatkozások gyorsabban terjednének, ha nemcsak kórházakban, hanem járóbeteg-ellátásban is el lehetne végezni bizonyos műtéteket és ha a mostani engedélyezett listát további beavatkozásokkal bővítenék. Ma jellemzően nőgyógyászati, plasztikai sebészeti, szürkehályog-, sérv- és urológiai operációkat végeznek úgy, hogy éjszakára már hazaengedik a beteget, de tavaly novemberben már egynapos csípőprotézis-műtét is volt a Pécsi Tudományegyetem traumatológiai és kézsebészeti klinikáján, a kör tehát bővíthető.

Más vélemények szerint a klasszikus kórházak és járóbeteg rendelők azért ódzkodnak az egynapos ellátásoktól, mert önálló felszerelést és komoly szervezést igényelnek, de olyan hangokat is hallani, hogy az orvostársadalom ellenállásának valódi oka az egynapos beavatkozások alacsony hálapénz tarifája.

A Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke már idézett előadásában reagált azokra a vádakra, amelyek szerint a járóbeteg-rendelőkben végzett egynapos beavatkozások után több a szövődmény, mint a kórházi műtéteknél. Lehoczky Péter ismertette a szövetség összesítését, amelyet az egészségbiztosítóhoz megküldött adatok alapján készített arról: hány esetben lépett fel a beavatkozás után szövődmény a nem integrált, vagyis kórházaktól független intézményekben. Több mint 16 ezer ilyen műtétet vizsgáltak meg, mindössze 23 esetben lépett fel olyan szövődmény, ami miatt kórházba kellett vinni a beteget. Ezek közül nem sikerült elállítani a vérzést 8 páciensnél, 5 beteget újra kellett műteni, csak egészségügyi környezetben megtalálható úgynevezett nozokomiális fertőzés lépett fel egy alkalommal és ugyancsak egy beteg került intenzív osztályra, de ő sem a műtét közvetlen hatására, hanem szívprobléma miatt.

Az adatok alapján a független járóbeteg-rendelőket tömörítő szövetség úgy véli, teljesen biztonságos a náluk végzett egynapos ellátás. Ezért javasolják az egészségügy vezetésének, az integrált intézmények járóbeteg részlegeinek is adjanak nagyobb önállóságot ilyen gyors beavatkozások elvégzésére és ahol lehetséges, segítsék a megfelelő körülmények kialakítását. A járóbeteg szakellátásban dolgozók meggyőződése, hogy az ilyen fejlesztések nélkül nem lehet megoldani egy, a mainál gazdaságosabban működő ellátórendszer kialakítását.