Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a 4-es metró szerződéseivel kapcsolatban több bűncselekmény miatt tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen. Előzőleg az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megállapította, hogy a 4-es metró építése során kiemelkedő súlyú szabálytalanságokat és hibákat követtek el. Az OLAF szerint többszörösen felmerül az Európai Unió "pénzügyi érdekeinek megsértésének, a hűtlen kezelésnek, a csalásnak, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének, a közbeszerzési és koncessziós eljárásban történt versenyt korlátozó megállapodásnak, a vesztegetésnek, a sikkasztásnak, az adócsalásnak, a befolyással üzérkedésnek, a számvitel rendjének megsértésének, valamint a köz- és magánokirat hamisításnak a gyanúja". A vizsgálat szerint a projekt során megvalósított szabálytalanságok becsült pénzügyi összhatása mintegy 167 milliárd forint.
A feljelentést a Legfőbb Ügyészség a Központi Nyomozó Főügyészségre továbbította, amely január 23-án hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt nyomozást rendelt el. A KNYF az iratok áttanulmányozása után az Alstom cég szerződéseire vonatkozó nyomozást elkülönítette, és a feljelentéssel érintett többi ügyben elrendelt nyomozást áttette a Fővárosi Főügyészségre.
A KNYF ugyanis 2016 szeptembere óta már nyomoz a M2-es és az M4-es metróvonalra beszerzett Alstom-metrókocsik ügyében, és ezt a nyomozást eredetileg a Nemzeti Nyomozó Iroda indította 2011 januárjában. A továbbiakban tehát a KNYF együtt vizsgálja a 2011-ben indult ügyet és a Lázár János által tett feljelentésnek az Alstom-kocsik beszerzésére vonatkozó részét. Ez a nyomozás vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt folyik. Ebben az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség már több gyanúsítottat hallgatott ki 2016 októberében, a nyomozás határideje április 3-a.
Ibolya Tibor közleménye szerint a Fővárosi Főügyészség az áttett iratokat megvizsgálta, majd a nyomozás teljesítésével a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztályát bízta meg. A nyomozás tárgya a 4-es metró beruházásához kapcsolódó különböző - ezen belül elsősorban építési és tanácsadói - szerződések és a projektmenedzsmenttel kapcsolatos kérdések, döntések.
A Fővárosi Főügyészség a nyomozást fokozott ügyészi felügyelet alá vonta. A nyomozás határideje március 23., ez azonban indokolt esetben meghosszabbítható - tette hozzá a főügyész.
Ismert, az OLAF 167 milliárd forintnyi csalást és korrupciót tárt fel a metró kapcsán, s ezért a kormány 76 milliárd forintos büntetést fizethet az Uniónak - bár az összeg kisebb is lehet. Az OLAF-jelentés ugyan még nem nyilvános, s a kabinet is csak a napokban jutott hozzá, de a kormányzati kommunikáció szerint a kárt a szocialista-liberális fővárosi vezetés és kormány okozta. Tarlós István korábban azt állította, a fideszes városvezetésnek csupán egyetlen szerződéshez van köze. A főpolgármester a héten kapta meg az OLAF-jelentést Csepreghy Nándortól. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese a kormány nevében arra kérte Tarlóst, hogy február 28-ig ossza meg a kabinettel a jelentésben feltárt cselekményekkel kapcsolatos álláspontját, hogy elindulhasson az egyeztetés a magyar kormány és az Európai Bizottság között.