Merkel összefogást sürget

Németország és Franciaország közös meggyőződése, hogy az Európai Unió tagállamai csak együtt birkózhatnak meg a közösség előtt álló nagy belső és külső kihívásokkal - ezt mondta a német kancellár pénteken Berlinben Francois Hollande francia államfővel folytatott megbeszélése előtt. Angela Merkel sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy az EU elődjét, az Európai Gazdasági Közösséget megalakító római szerződés aláírásának 60. évfordulója alkalmából Németország és Franciaország felszólítja az uniós tagállamokat és intézményeket, hogy egyértelműen és közösen tegyenek hitet az EU és a liberális demokráciák mellett.

A brit uniós tagság megszüntetése (Brexit) súlyos érvágás, és a globális keretfeltételek gyorsan és drámaian változnak. Az EU-nak válaszolnia kell ezekre a kihívásokra, meg kell védenie a szabadságra épülő társadalmat és a kereskedelem szabadságát, és meg kell birkóznia a feltörekvő országok erősödő versenyképessége révén jelentkező gazdasági kihívásokkal is. Ehhez az EU-ban "belső összetartásra" van szükség, amely világossá teszi, hogy valamennyi tagország élvezi az együttműködés előnyeit, de mindenki tudja azt is, hogy a tagság "felelősséggel és kötelességekkel jár". 

Olyan EU-ra van szükség, amely "határozottan és gyorsan cselekszik, és be is tartja, amit elhatároz" - mondta Angela Merkel az EU február 3-i máltai csúcstalálkozójának előkészítését szolgáló megbeszélés előtt. Elmondta, hogy a tanácskozás után a francia államfővel együtt tisztelegnek a karácsony előtti berlini iszlamista terrortámadás áldozatai előtt, a merénylet helyszínén, a Breitscheid téren. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az iszlamista terror veszélyét csak összefogással lehet legyőzni. A németek és franciák nem engedik meg, hogy a terroristák lerombolják életformájukat - jelentette ki a német kancellár. 

Francois Hollande nyilatkozatában kiemelte, hogy az uniós országok "erősebbek és szolidárisabbak, ha együtt cselekednek" és közösen védelmezik értékeiket és érdekeiket. A tagállamok így sikeresebben állhatnak helyt a változó globális környezetben, amelyet a többi között az új amerikai vezetés részéről jelentkező "protekcionista tendenciák" jellemeznek. A francia államfő hozzátette: a Breitscheid téri közös megemlékezéssel ismét megerősítik a kölcsönös szolidaritást, és azt is, hogy Németország és Franciaország két "büszke, szabad és demokratikus" ország, amely szembeszáll a terrorral.

Szerző

Orbán állítólag Ukrajna felosztását javasolta Lengyelországnak

Publikálás dátuma
2019.04.18 20:02

Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Egy lengyel képviselő szerint a magyar miniszterelnök ugyanúgy határrevízióra törekszik, mint Vlagyimir Putyin.
Slawomir Nitras lengyel parlamenti képviselő szerint Orbán Viktor az ukrán válság idején azt javasolta, hogy Lengyelország és Magyarország vegyen részt Ukrajna felosztásában. Az Onet nevű lengyel honlap idézi a Polgári Platform politikusát, aki egy interjú során azt mondta, hogy a magyar miniszterelnök az európai határok revíziójáról álmodik, akárcsak Vlagyimir Putyin. "Orbán nagyon veszélyes és nagyon intelligens" - fogalmazott a mérsékelt jobboldali párt képviselője. Nitras azt is hozzátette, ő és a PO nem akarja Európa destabilizálását, ezért "Orbánt el kell dobni, mint egy rohadt gyümölcsöt". A magyar kormányfő a lengyel politikus szavai szerint művelt, nyelveket beszélő ember, aki tudja, hogyan kell viselkedni a szalonokban, ám ugyanez nem mondható el a Lengyelországot a háttérből irányító Jaroslaw Kaczynskiról. "Orbán okos politikus. Neki könnyű dolga van, az Európai Uniónak pedig nehéz" - vonta le a tanulságot a képviselő. A beszélgetés azonban nem állt meg ennyinél, Nitras Magyarországot is veszélyesnek nevezte, mert a magyarok szerinte a(z első) világháború után kialakult rendszer lebontásáról álmodnak, mert "komplexusuk van", amióta elvesztették területük egy részét. Korábban Moszkvából is érkeztek Ukrajna felosztására vonatkozó javaslatok - például a magát "liberális demokratának" nevező, valójában az orosz katonai hírszerzéshez köthető Vlagyimir Zsirinovszkijtól. A lassan három évtizede botrányt botrányra halmozó, extravagáns politikus felvetése szerint Lengyelország megkaphatná Ukrajna nyugati határvidékét, Magyarország a Kárpátalját, Románia Csernovcit, Oroszország pedig természetesen "vinné" az ország keleti részét. A javaslatról Zsirinovszkij, aki akkor az orosz törvényhozás, a Duma alelnöke volt, 2014-ben levelet is írt a varsói, bukaresti és budapesti kormánynak. Vlagyimir Putyin azonban sosem utalt ilyesmire, és a hír gyorsan elaludt. Slawomir Nitras mostani állítását ukrajnai honlapok is átvették. Ukrajnában hajrájához ért az elnökválasztási kampány, míg a PO az európai parlamenti választásokon egy széles ellenzéki összefogás tagjaként indul Jaroslaw Kacyinski kormánypártja, a Jog és Igazságosság ellenében.

Reméljük, Kövér László nem idézte Semjént, amikor együttérzését fejezte ki a Notre Dame miatt

Publikálás dátuma
2019.04.18 19:33

Fotó: Vajda József
Nagyon azért nem kapkodta el a francia házelnöknek szóló együttérző levél elküldését.
Az Országgyűlés elnöke levélben fejezte ki együttérzését a francia képviselőház és a szenátus elnökének a Notre Dame-székesegyházban pusztító tűz miatt - közölte az Országgyűlés Sajtóirodája csütörtökön. Kövér László azt írta Richard Ferrand-nak és Gérard Larcher-nak: megdöbbenve és mély megrendüléssel értesült a kereszténység, a katolikus egyház és az egyetemes kultúra egyik fontos jelképének számító Notre Dame-székesegyházat ért tűzesetről, amely felbecsülhetetlen kárt okozott a rekonstrukció alatt álló épületben. Az Országgyűlés elnöke levelében kifejezte elismerését a francia tűzoltók hősies küzdelméért, amelynek köszönhetően sikerült megóvni "a kereszténység egyik bástyáját" a teljes pusztulástól, csakúgy, mint az épületben őrzött keresztény kegytárgyak és műalkotások hatalmas gyűjteményének jelentős részét. Kövér László a magyar Országgyűlés nevében együttérzéséről és támogatásáról biztosította a francia nemzetet, és sok erőt, kitartást kívánt a székesegyház újjáépítéséhez.   Semjén Zsolt kedden még arról értekezett, hogy az égő Notre Dame a hitét megtagadó Franciaország tragédiáját fejezi ki. "Én ebben egy tragikus szimbólumot látok. Az a Franciaország, amelyik megtagadta - mint az egyház legidősebb leánya, úgy hívták régen Franciaországot – saját történelmét, megtagadta önmagát, megtagadta saját kereszténységét és hitét, ez az égő templom valahogy kifejezi azt az apokaliptikus értékvesztést, aminek a nyugati világban tanúi lehetünk” - mondta a tűz kapcsán a HírTv-ben a nagy vadász. 
Frissítve: 2019.04.18 19:35