Oroszos orbáni remények

Publikálás dátuma
2017.01.27. 20:10
FOTÓ: PÁPAI GÁBOR RAJZA
Miközben Orbán Viktor ismét rendületlenül ostorozta az Európai Uniót, többször is hitet tett Oroszország, illetve a trump-i Egyesült Államok mellett. A jövő héten mindezt egy budapesti Putyin-látogatás tetézi, amelyen egy új, 2021 utáni gázszállítási szerződésről is tárgyalhat a magyar kormányfő és az orosz elnök. Szijjártó Péter külügyminiszter pedig nemcsak az orosz-magyar közeledést üdvözli, azért is optimista, mert az eddigi amerikai kormánnyal szemben az újnak szerinte nem lesznek erkölcsi elvárásai a magyarral szemben.

Népességét, természeti forrásait és emberi erőforrásait tekintve az Európai Unió (EU) a világ vezető hatalma kellene legyen. Stagnálása azonban pillanatnyilag megakadályozza, hogy betöltse vezető szerepét - írta Orbán Viktor abban az angol nyelvű cikkben, amelynek rövidített változata az amerikai National Review című konzervatív folyóiratban jelent meg. (A teljes angol szöveg a Hungarian Review oldalán található.) A magyar miniszterelnök folytatta az EU egy nappal korábban (valójában már több éve) megkezdett ostorozását, s kifejtette: "az, amit európai projektnek nevezünk, megrekedt a pályáján. Már ez is elég nagy baj. Ennél is rosszabb azonban, hogy az EU váratlan válságok sorozatával szembesült", amilyen az euró válsága, az "illegális bevándorlás" és a "széteséssel fenyegető geopolitikai helyzet", így például a Brexit. Az EU Orbán szerint "ahelyett, hogy ezekkel a problémákkal foglalkozna, szemlátomást beéri azzal, hogy önkínzón vádaskodik".

Orbán a Magyarország és Lengyelország elleni közelmúltbeli "ellentmondásos támadásokat" hozta fel példaként, s a konkrét kritikákat érintő objektív ellenérveket mellőzve a hibák közül mindenekelőtt az Európai Parlament (EP) szerepének megerősítését említette, amely szerinte csak rontotta az európai intézmények hatékonyságát. Második hibának nevezte, hogy lehetővé tették az Európai Bizottságnak, hogy önálló politikai szereplővé váljon, ellentétben eredetileg ráruházott, "egyezmények fölött őrködő" szerepével. "Valahányszor a miniszterelnökök nem tudnak konszenzusra jutni egy kérdésben - és ilyen kérdés volt a kötelező migránskvóta ügye -, szemlátomást rutinná válik, hogy a Bizottság kötelező érvényű politikai intézkedéseket foganatosít" - írta Orbán, aki szerint Brüsszel, megkerülve a kormányfőket, titokban olyan jogokkal él, amelyek kizárólag a tagállamokat illetnék meg.

Harmadik hibának annak lehetővé tételét nevezte, hogy az Európai Tanács kétharmados többséggel hozhat döntést olyan kérdésekben, amelyek létfontosságúak a tagállamok nemzeti érdekeinek szempontjából. Példaként hozta fel azt, hogy több ország ellenkezésének dacára - kerülőutakon, a nagyobb tagországok támogatását élvezve - az ET megpróbálja keresztülvinni a kötelező letelepedési kvótára vonatkozó szabályokat. "Minden emberre, minden nemzetre, minden tagországra szükség van, ha meg akarjuk nyerni ezt a harcot. Semmilyen (uniós) intézmény sohasem léphet egy állam helyébe (...) Az intézmények vannak a tagállamokért, és nem fordítva", ezért az EU-nak az irányvonal "ésszerű és határozott megváltoztatására" van szüksége - írta Orbán.

Az ezt követő, szinte már 2015 óta megszokott "migránsozás", s terrorfenyegetőzés mögött a már jól ismert politikai célok sejlenek fel. Ezúttal is a biztonságpolitika megerősítése mellett hozott érveket, s párhuzamként írt arról, hogy Donald Trump amerikai elnöknek milyen javaslatai vannak a terrorizmus megfékezésére, a határok megerősítésére. Egy nappal korábban a magyar miniszterelnök arról beszélt egy konferencián, hogy Brüsszelben még az irány is rossz, s az EU mögött kudarcokkal teli évtizedek állnak. Ott Orbán úgy fogalmazott - az amerikai elnök után szabadon -, hogy Európát újra naggyá lehet tenni.

A külügyminisztérium Bem téri épülete, ahonnan a magyar külpolitikát idén is irányítják – legalábbis Szijjártó Péter szerint FOTÓ: NÉPSZAVA

A külügyminisztérium Bem téri épülete, ahonnan a magyar külpolitikát idén is irányítják – legalábbis Szijjártó Péter szerint FOTÓ: NÉPSZAVA

Ezt ugyan - meglepő módon - nem ismételte meg a külgazdasági és külügyminiszter, ám Szijjártó Péter nagy bejelentést tett: "idén is egyetlen célja van a magyar külpolitikának; a magyar érdek képviselete". A külgazdasági és külügyminiszter külön sajtótájékoztatót tartott azért, hogy ezt elmondhassa, kiegészítve azzal, hogy "a szolgalelkűséget sehol sem jutalmazzák, az hosszú távon az adott ország kárára válik, így ahogy eddig, úgy a magyar külpolitikát idén is Budapestről, a Bem térről irányítják, nem máshonnan". Szijjártó arról is hangsúlyosan beszélt, ki tudja, kinek üzenve, hogy a "klasszikus diplomácia kora lejárt", a külpolitikai irányváltást ellenzőknek ezt ideje volna belátni.

Szerinte az elmúlt időszakban képviselt politika nyomán azon kevesek közé tartozunk, akik a régiónk életét meghatározó jelentős hatalmakkal kiegyensúlyozott kapcsolatot tartanak fenn, így az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Németországgal, Kínával és Törökországgal is. Szijjártó arra számít, hogy jelentős javulás áll be a magyar-amerikai kapcsolatokban miután Donald Trump kijelentette, hogy véget ért a "demokráciaexport" időszaka. A magyar külügyminiszter egy Reutersnek adott interjúban arról is beszélt, a magyar kormány Oroszországgal és az Egyesült Államokkal is jobb kapcsolatra törekszik a következő időszakban. Úgy vélte, hogy az EU által Oroszoroszág ellen elrendelt szankciók nem voltak hatékonyak, és meg kell szüntetni azokat. A miniszter Vlagyimir Putyin jövő heti budapesti látogatásáról elárulta, hogy az orosz elnök és a magyar kormányfő többek között egy új, 2021 utáni gázszállítási szerződésről fognak tárgyalni. Pénteken erről azt mondta, a hivatalos program már szerdán megkezdődik, ekkor lesz külügyminiszteri megbeszélés is. Csütörtökön a déli órákban érkezik maga Putyin, ekkor lesz egy szűk körű találkozó, plenáris megbeszélés, nemzetközi sajtótájékoztató és munkaebéd. Hozzátette: tökéletes a látogatás időzítése, hiszen így hallhatják az orosz álláspontot az orosz-amerikai közeledés lehetőségéről.

Kiderült, Orbán májusban Kínában találkozik a kínai elnökkel, és előadást tart majd az Egy övezet, egy út fórumon. Idén pedig Budapesten rendezik Kína és 16 kelet-közép-európai ország találkozóját. Idén lesz magyar-török, magyar-szerb és magyar-szlovén csúcs is, de sor kerül az izraeli miniszterelnök látogatására, továbbá első alkalommal ül össze a magyar-iráni gazdasági vegyes bizottság - sorolta a miniszter. Hozzátette: a Fülöp-szigeteken magyar nagykövetség nyílik. Szijjártó arról is beszélt, hogy a nyáron Magyarország átveszi a visegrádi csoport elnöki tisztét.

"Jövő héten Putyin ölébe ül"
Az MSZP alelnöke szerint Orbán Viktor elveszítette józan ítélőképességét, nyíltan szembefordult az európai közösséggel és benne Magyarország érdekeivel. Ujhelyi István, a szocialista párt EP-képviselője azt mondta, Orbán a héten tartott brüsszeli rendezvényeken egyértelművé tette, hogy élére kíván állni azoknak az EU-ellenes, populista és illiberális erőknek, amelyek nem egy esetben a putyini hatalom anyagi támogatásával az európai közösség szétverésén dolgoznak. "Ez egy köztörvényes autokrata Orbán, aki orosz rulettet játszik Magyarország kárára" fogalmazott Ujhelyi, firtatva, kinek az érdekében politizál a kormányfő. "Ezen a héten az uniót gyengíti, a jövő héten Putyin ölébe ül" - összegezte az EP-képviselő, kiemelve: valójában magyar érdek nincs összeurópai érdek nélkül, ezért vitairatot készítettek arról, milyen Európát akarnak. Ezt szombaton a párt választmánya is megvitatja.



Szerző
Frissítve: 2017.01.27. 21:12

Esélyük sem volt - Az űrverseny áldozatai

Publikálás dátuma
2017.01.27. 14:38
Edward White, Virgil Grissom, Roger Chaffee civilben. FOTÓ: Getty Images, Keystone
Ötven évvel ezelőtt, 1967. január 27-én történt az űrkutatás történetének első nagy tragédiája: az Apollo-program első emberes próbarepülésére készülve, egy hónappal a tervezett start előtt, egy gyakorlat során tűz ütött ki az Apollo–1 parancsnoki moduljában. Virgil „Gus” Grissom parancsnok, Edward H. White és Roger B. Chaffee pilóták, akiknek az Apollo űrhajó kipróbálása lett volna a feladatuk Föld körüli pályán, hősi halált haltak a tűzvész következtében. A tragédia megroppantotta az Apollo-programot - idézi fel az index.hu.

A NASA egyik Saturn IB rakétája 1967. január 27-én már a Kennedy Űrközpont 34-es startállásán várakozott a február 21-re tervezett indításra, tetején az első űrutazásra felkészített, 012-es számú Apollo parancsnoki modullal. Január 27-re egy úgynevezett Space Vehicle Plugs-Out Integrated Test volt előirányozva, amivel azt kívánták ellenőrizni, hogy az űrhajó elektronikus rendszerei megfelelő módon működnek-e majd a start során, miután eloldódnak a külső elektromos kábelek, és a saját belső akkumulátorai veszik át az áramellátást.

A teszt során a parancsnoki kabin kigyulladt és 17 másodperc alatt le is zajlott az Apollo 1 tragédiája.

A lángok kihunyása után öt hosszú percbe telt, mire sikerül a kabin ajtajának mindhárom részét (külső, belső, közbülső) leszerelni. A startállás technikusai először nem is látták, hol vannak az űrhajósok, annyira sűrű volt a füst a kabinban. Amikor eloszlott a füst, az eléjük táruló sokkoló látvány, a holttestek helyzete kétségbeesett, utolsó leheletig tartó küzdelemről árulkodott.

Az űrhajósok nejlonruháját megolvasztotta a tűz, a létfenntartó rendszer hozzájuk csatlakozó csövei ugyancsak tönkrementek a hőtől. Grissom a padlón feküdt, a biztonsági övekből kibújva. White rögzítő övei elégtek a tűzben, a holtteste az ajtónál hevert féloldalasan. Ő megpróbálta kinyitni az ajtót, de a megnövekedett kabinnyomás miatt erre esélye sem volt. Chaffee a székébe szíjazva halt meg, a vészhelyzeti protokoll szerint neki kellett tartania a rádiókapcsolatot, ő nem mozdulhatott helyéről. A nagy mennyiségű olvadt műanyag miatt egy-egy holttest kiemelése másfél órát vett igénybe.

A tragédia további részleteiről itt olvashat!

Szerző

Esélyük sem volt - Az űrverseny áldozatai

Publikálás dátuma
2017.01.27. 14:38
Edward White, Virgil Grissom, Roger Chaffee civilben. FOTÓ: Getty Images, Keystone
Ötven évvel ezelőtt, 1967. január 27-én történt az űrkutatás történetének első nagy tragédiája: az Apollo-program első emberes próbarepülésére készülve, egy hónappal a tervezett start előtt, egy gyakorlat során tűz ütött ki az Apollo–1 parancsnoki moduljában. Virgil „Gus” Grissom parancsnok, Edward H. White és Roger B. Chaffee pilóták, akiknek az Apollo űrhajó kipróbálása lett volna a feladatuk Föld körüli pályán, hősi halált haltak a tűzvész következtében. A tragédia megroppantotta az Apollo-programot - idézi fel az index.hu.

A NASA egyik Saturn IB rakétája 1967. január 27-én már a Kennedy Űrközpont 34-es startállásán várakozott a február 21-re tervezett indításra, tetején az első űrutazásra felkészített, 012-es számú Apollo parancsnoki modullal. Január 27-re egy úgynevezett Space Vehicle Plugs-Out Integrated Test volt előirányozva, amivel azt kívánták ellenőrizni, hogy az űrhajó elektronikus rendszerei megfelelő módon működnek-e majd a start során, miután eloldódnak a külső elektromos kábelek, és a saját belső akkumulátorai veszik át az áramellátást.

A teszt során a parancsnoki kabin kigyulladt és 17 másodperc alatt le is zajlott az Apollo 1 tragédiája.

A lángok kihunyása után öt hosszú percbe telt, mire sikerül a kabin ajtajának mindhárom részét (külső, belső, közbülső) leszerelni. A startállás technikusai először nem is látták, hol vannak az űrhajósok, annyira sűrű volt a füst a kabinban. Amikor eloszlott a füst, az eléjük táruló sokkoló látvány, a holttestek helyzete kétségbeesett, utolsó leheletig tartó küzdelemről árulkodott.

Az űrhajósok nejlonruháját megolvasztotta a tűz, a létfenntartó rendszer hozzájuk csatlakozó csövei ugyancsak tönkrementek a hőtől. Grissom a padlón feküdt, a biztonsági övekből kibújva. White rögzítő övei elégtek a tűzben, a holtteste az ajtónál hevert féloldalasan. Ő megpróbálta kinyitni az ajtót, de a megnövekedett kabinnyomás miatt erre esélye sem volt. Chaffee a székébe szíjazva halt meg, a vészhelyzeti protokoll szerint neki kellett tartania a rádiókapcsolatot, ő nem mozdulhatott helyéről. A nagy mennyiségű olvadt műanyag miatt egy-egy holttest kiemelése másfél órát vett igénybe.

A tragédia további részleteiről itt olvashat!

Szerző