Angela Merkel;Donald Trump;Theresa May;

2017-01-29 20:20:00

Trump kiverte a biztosítékot

Máris érezteti igen negatív hatását Donald Trump amerikai elnöknek az a pénteken aláírt rendelete, amellyel azonnali hatállyal és meghatározatlan időre felfüggesztette szíriai menekültek befogadását, és 120 napra felfüggesztette egyes muszlim országokból érkező menekültek beutazását az Egyesült Államokba.

Eddig majdnem kétszáz olyan embert vettek őrizetbe, aki a rendelet hatálya alá esik. Őket deportálni kellene. Szombaton például öt irakit és egy jemenit akadályoztak meg abban, hogy átszálljanak az EgyptAir egy New Yorkba tartó gépére, pedig volt érvényes vízumuk. Egy amerikai illetékes döntött úgy, hogy megakadályozzák átszállásukat az egyiptomi fővárosban. Az sem zavarta őt, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (ENSZ) egyik munkatársával voltak. A New York Times közlése szerint először vettek őrizetbe menekülteket az amerikai repülőtereken. Két irakit a New York-i John F. Kennedy repülőtéren tartóztattak fel. Jogi képviselőjük azonnali szabadon bocsátásukat követelte, később az érintettek panaszt emeltek Donald Trump elnök és az amerikai belbiztonsági minisztérium ellen.

Az eset azért is kínos, mert az egyik őrizetbe vett iraki, bizonyos Hamid Halid Darvis, korábban tíz évig dolgozott Irakban a washingtoni kormányzat megbízásából. A másik férfi, Haider Abdulhalek Alsavi azért utazott az Egyesült Államokba, hogy felesége és fia mellett legyen.

Megszigorítják a beutazásokat
Donald Trump rendeletével 120 napra felfüggesztette egyes muszlim országokból érkező menekültek beutazását az Egyesült Államokba. A 120 nap letelte után elsőbbséget élvez majd a vallásuk miatt üldözött kisebbségek befogadása ezekből az országokból. Az ideiglenes beutazási tilalom hét muszlim országra érvényes: Szíriára, Iránra, Irakra, Szudánra, Líbiára, Szomáliára és Jemenre. Kivételt képeznek az ezen országokból diplomata útlevéllel vagy hivatalos útra érkezők, s azok, akik nemzetközi intézmények munkatársai. Később azt közölték, azokra sem vonatkozik, akik zöldkártyával rendelkeznek.

Bár az egyik pillanatról a másikra meghozott amerikai döntés káoszt idézett elő a repülőtereken, ezrek tiltakoztak ellene az Egyesült Államokban, s a rendelet ugyanúgy vonatkozik a muzulmánokra, mint a keresztényekre is, Trump szerint "nagyszerűen hajtják végre". Egy illetékes azt mondta, csak "hét nagyon veszélyes országból érkezetteket érinti", s különben is "nevetségesek" a rendeletet ért bírálatok. Ugyanakkor egy amerikai bíró megtiltotta, hogy a szövetségi kormány végrehajtsa a deportálásokat. A brooklyni bíróságon dolgozó Ann Donnelly bíró szerint nem látható, milyen valós veszélyt okozna, ha az őrizetbe vett emberek az Egyesült Államokban maradnának. Volt főállamügyészek pedig azt fontolgatják, hogy bíróságnál támadják meg a döntést.

Javítják az amerikai-orosz viszonyt
Donald Trump megállapodott a kapcsolatok javításáról az orosz elnökkel - közölte a Kreml. Az új amerikai elnök szombaton 45 percig tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyinnal. orosz elnökkel. Megegyeztek, hogy koordinálják az Iszlám Állam szíriai állásaival szembeni fellépést. Kilátásba helyeztek egy személyes találkozót is. Szombaton összesen öt telefonbeszélgetést folytatott külföldi állam- és kormányfőkkel az amerikai elnök. Reggel Abe Sinzo japán kormányfővel cserélt eszmét. Véglegesítették, hogy Abe február 10-én a Fehér Ház vendége lesz.

Irán máris ellenlépéseket tett, s nem kizárt, hogy más országok is erre készülnek. Az amerikai rendelet nyomán Teherán 300 keresztény és zsidó vallású személy vízumát vonta be. Ezt az osztrák külügyminisztérium szóvivője, Thomas Schnöll közölte. Az Egyesült Államok megbízásából Bécs intézi az iráni kisebbségiek számára a vízumot. Azok, akik megkapják a dokumentumot, Bécsen keresztül utazhatnak az Egyesült Államokba. Washingtonnak nincs nagykövetsége Iránban. A perzsa állam nem is hajlandó beengedni több amerikai állampolgárt. Teherán az Egyesült Államok „sértő döntéséről” tett említést. Az iráni külügyminisztérium szerint Donald Trump rendelete megsérti a nemzetközi jogot.

Bakondi is a migránsoktól tart
A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója változatlanul úgy látja, hogy folyamatos a migrációs nyomás. Bakondi György szerint a magyar hatóságok 2017 egyik legintenzívebb határsértő mozgását tapasztalták a szerb szakaszon az elmúlt két napban. Azt mondta, a bevándorlás tömeges, tartós, illegális, szervezett, ráadásul nem egyszer erőszakos, továbbá óriási az utánpótlási bázisa Ázsiában és Afrikában. Orbán Viktorral összhangban ismét bírálta egyes uniós tagállamok hibás, célszerűtlen, esetleg késedelmes reakcióit, amelyek romló belbiztonsági helyzetet eredményezett Európa-szerte.

Az ENSZ felszólította Trumpot arra, legyen hű az ország hagyományaihoz, s továbbra is fogadjon be menekülteket. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és a Nemzetközi Migrációs szervezet (IOM) közös nyilatkozatában az amerikai menekültügyi programot nevezte az egyik legfontosabbnak a világon. A két szervezet meggyőződését fejezte ki, hogy minden menekültet azonos módon kell elbírálni, vallástól, nemzetiségtől, származástól függetlenül.

Nemzetközi elhatárolódás
A brit miniszterelnök nem ért egyet az amerikai elnök rendeletével. A Downing Street közleménye arra is kitér, a brit kormány nem kíván hasonló intézkedéseket hozni. Az elhatárolódás azért is figyelemre méltó, mert Theresa May volt az első külföldi politikus, akit beiktatása után Washingtonban fogadott Donald Trump.
FOTÓ: Getty Images/Alex Wong

FOTÓ: Getty Images/Alex Wong

A brit kormányfő szombaton Ankarában tárgyalt és ott még csak annyit mondott, "az Egyesült Államok menekültpolitikája az Egyesült Államok felelősségi körébe tartozik, ugyanúgy, ahogy az Egyesült Királyság menekültpolitikájáért az Egyesült Királyság felelős".
A német kancellár elutasította az amerikai rendeletet, amelyet rossznak nevezett. Szombaton Angela Merkel telefonon tárgyalt Trumppal. Korábban az új elnök „katasztrofális hibának” nevezte, hogy a kancellár sok százezer menekültet engedett be Németország területére, ezúttal azonban nem volt köztük vita, egyetértettek az észak-atlanti szövetség megkérdőjelezhetetlen szerepében.
Trump döntése miatt szintén nemtetszését fejezte ki Francois Hollande francia elnök és Justin Trudeau kanadai kormányfő. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter úgy vélte, a döntés Európa számára is rossz, mert a kontinensen élő muzulmánokban nő a nyugati világgal szemben érzett gyűlölet. A magát nagy Trump-rajongónak tartó cseh elnök, Milos Zeman viszont üdvözölte az amerikai elnök lépését.