Előfizetés

Mégsem fütyülhetik ki Putyint?

Publikálás dátuma
2017.01.31. 06:03
Putyin két éve is járt Budapesten februárban. FOTÓ: Sasha Mordovets/Getty Images
Nem engedné a Terrorelhárítási Központ (TEK) az Együttnek, hogy február másodikán kifütyülje Vlagyimir Putyint. Aznapra ugyanis személy- és létesítménybiztosítási intézkedésként le fogják zárni az Alkotmány utcát, ahová a párt a tüntetését szervezi.

Szigetvári Viktor levelet írt Hajdu János TEK-főigazgatónak, amelyben leszögezte: "mivel szervezetünknek érvényes területfoglalási engedélye van az Alkotmány utca-Kossuth tér sarkára, bejelentésünk minden törvényi előírásnak megfelel, s mindezt a rendőrségi visszaigazolás is elismeri, kifogással pedig a január 9-án tett bejelentéssel kapcsolatosan senki sem élt, az Együtt nem járul hozzá ahhoz, hogy ott a TEK, illetve képviselői az általunk lefoglalt területen megjelenjenek, és azt bárki elől lezárják. A tüntetéshez való alkotmányos jogunk gyakorlását nem írhatja felül egy TEK-szabályzat".

A pártelnök leszögezte, "mi mindenképpen ott leszünk, akkor is, ha vízágyúkkal próbálnak megakadályozni ebben". A párt csütörtökön az Orbán-Putyin-szövetség elleni tiltakozásul rendezne füttykoncertet, mert szerintük Magyarország szövetségese és jövője Európa, "nem pedig az elnyomó, putyini Oroszország". Ezzel szemben a kormányfő még jobban kiszolgáltatja Magyarországot Oroszországnak, s a magyar nemzeti érdekekkel ellentétben Európával szembe vezeti hazánkat. Az Együtt szerint elfogadhatatlan, hogy Orbán szorgalmasan tanulja Putyintól az illiberális kormányzást, a civilek vegzálását, a sajtószabadság korlátozását, a lopást, a családi vagyon gyarapítását. Az Együtt február 10-én a kormányfő évértékelőjének időpontjára is szervez hasonló füttykoncertet a Várkert Bazárhoz.

Az orosz elnök érkezésével egész Budapesten fennakadásokra lehet számítani. Bár Putyin csak csütörtökön jön, az Andrássy úton már elkezdték kihelyezni a korlátozó táblákat. A főváros több pontján január 31-én reggel 8 órától február 2-án 24 óráig várakozási tilalmat rendeltek el. Bár Putyin konvojának pontos útvonala egyelőre titkos, a legvalószínűbb forgatókönyv alapján az elnök és kísérete vagy a Ferihegyi út-Üllői út-útvonalon érkezik, és a rakpart felől közelíti meg az Országházat, vagy az Andrássy úton végighaladva az Alkotmány utca felé veszi az irányt a Bajcsy-Zsilinszky úton - vélte a hvg.hu. A portál úgy tudja, hogy az elnöki konvoj járművei közül egyedül Putyin speciálisan páncélozott Mercedese érkezik Oroszországból, a többi járművet a magyar hatóságok bocsátják a delegáció rendelkezésére.

Vita és orosz buli a MoMo-nál
Szakmai beszélgetést, majd Putyin tematikájú bulit tart, és politikai kiállást fogalmaz meg az orosz elnök látogatása napján a Momentum Mozgalom (MoMo). "Szakmai vitánkon Magyarország legkiválóbb oroszosaival beszélgetünk arról, merre hány óra Oroszország és Magyarország közt. Három éven belül három Orbán–Putyin-csúcs: hogyan értelmezhetjük ezt a közeledést a világpolitikai folyamatok tükrében? Merre lökné Putyin hazánkat?" - ismertették a programot az olimpia ellen is aláírást gyűjtő szervezet vezetői.



Mától toboroz a Nyugdíjas Párt 50+

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2017.01.31. 06:01
Nem szelvényvagdosók FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Az előre beharangozott IDESZ helyett Nyugdíjas Párt 50+ néven ma kezdi meg hivatalosan a működését az új rétegpárt. A nyugdíjminimum megemelése mellett 40 ezer forintos alapnyugdíjat vezetnének be, amit a költségvetés fizetne minden idős embernek, a munkanyugdíjat pedig ettől függetlenül finanszírozná a nyugdíjkassza.

Nem IDESZ lesz a neve, de hivatalosan ma jelentik be, hogy nyugdíjas párt alakul Magyarországon. Amikor két hete nyilvánosságra került, hogy Idős Demokraták Szövetségének (IDESZ) akarják nevezni magukat, kaptak hideget és meleget minden oldalról – indokolták a tömörülés alapítói a Népszavának, hogy miért engedték el a FIDESZ-re hajazó, munkanévként tesztelt megnevezést. Pártállástól függően a sajtóban azonnal komcsi nyuggereknek vagy Fidesz bérenceknek neveztek bennünket, de nem is emiatt ragaszkodott az ötlet elvetéséhez a tagság, egyszerűen szerették volna, ha a párt nevében megjelenik a nyugdíjas kifejezés – szól a magyarázat. A kevésbé fantáziadús Nyugdíjas Párt 50+ lesz tehát az új tömörülés neve, rövidített névként pedig az 50+ kifejezést kívánják használni.

Határozott céljaik vannak – írták mai sajtótájékoztatójuk elé -, amelyek megvalósítása csak pártként képzelhető el. A magyarázathoz hozzátartozik - de ezt már természetesen nem az új formáció alapítói hangsúlyozzák -, hogy nem egy hasonló kezdeményezés halt el az utóbbi negyedszázadban a hazai közéletben. Az első nyugdíjas párt 1990-ben jött létre és három választáson is megpróbált legalább egy képviselőt bejuttatni a parlamentbe. Később már nem is dolgoztak ezen, majd hivatalosan 2007-ben szűntek meg. Bő tíz évvel ezelőtt is létrejött néhány hasonló tömörülés, de egyik sem volt hosszú életű, a helyükre pályázó Schmuck Andor vezette szociáldemokraták pedig teltházas koncerteken túl nem sokat tudtak felmutatni az idős emberek érdekében.

Mindennek ellenére optimisták az induló párt alapítói, mert tájékoztatásuk szerint sorra ajánlják fel segítségüket a nyugdíjas korú, de nagy tudású és kellő közéleti, akár politikai tapasztalatokkal is rendelkező szakértők az új nyugdíjas párt programjának összeállításához.

Az 50+ egyelőre megbízott vezetője megerősítette, hogy azokat várják tagjaik sorába, akiknek hozzájuk hasonlóan elegük van abból, hogy csak négyévente fontosak a parlamenti pártoknak az idős emberek. Egyszerű szavazógépek vagyunk, a választási kampányok közti időben viszont csak megtűrnek bennünket a saját hazánkban – hangzott Kabai Tibor indulatos érvelése. A döntések befolyásolásához kevés a civil szervezetek ereje, bár települési szinten nagyon jól szervezettek és hatékonyak, de az országos politikában „annak van szava, aki erőt tud felmutatni, sok szavazatot képes összegyűjteni, amire csak egy párt lehet képes”- indokolta a formáció kiválasztását a megbízott pártvezér. Arról akarják meggyőzni a nyugdíjas korosztályt, hogy saját életük jobbá tétele érdekében politikai érdekképviseletre van szükségük és ezt az 50+ párt tudja megteremteni számukra.

Kabai Tibor beszámolt róla, hogy október 1-jéig ideiglenes vezetést választanak. Az Idősek Világnapján mérleget vonnak, hol tartanak az alapszervezetek létrehozásában, tagtoborzásban. Ezzel párhuzamosan dolgoznak majd gazdaságpolitikai programjuk részleteinek kidolgozásán. Alapelvként azt fogalmazta meg a megbízott elnök, hogy nem elég, ha a nyugdíjrendszer fenntartható, megfelelőnek is kell lennie. Ez azt jelenti a nyugdíjas párt olvasatában, hogy elemi megélhetést, biztonságot kell nyújtania az idős embereknek és erre a jelenlegi rendszert nem tartják alkalmasnak.

„Nem lehet megfelelő az a rendszer, amelyben 75 ezer ember 50 ezer alatti nyugdíjat kap, ahol a nyugdíjasok fele 100 ezer alatti összegből él, ahol a rokkantnyugdíjasok közel 400 ezres tábora 65-66 ezer forint átlagos járandóságra jogosult, miközben az egyfős nyugdíjas háztartás létminimuma 88 ezer forint – ismételte meg az elmúlt hetekben már elhangzott érveiket, ahogy azt is, hogy a helyzet rendezésére 40 ezer forintos alapnyugdíj bevezetését javasolják, és szeretnék elérni a nyugdíjrendszer átalakítását, valamint az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak reformját. Elképzeléseik szerint nem a nyugdíjkassza fizetné az alapnyugdíjat, hanem a költségvetés és erre jönne rá a munkanyugdíj összege. Így azoknak sem okozna gondot az alapnyugdíj elfogadása, akik 35-40 évnyi munka után is csak százezer forint alatti ellátást kapnak.

Nem nyúlnának a nők 40 konstrukcióhoz, viszont szerintük szükség lenne a nyugdíjminimum évek óta változatlan 28 500 forintos összegének 50 ezer forintra emelésére, és a béremelkedéseket is figyelembe vevő, úgynevezett svájci indexálás visszaállítására, mert a nyugdíjas párt biztos benne, hogy ha marad a kizárólag inflációkövető nyugdíjemelés, az az idős emberek további elszegényedését hozza magával. Céljaik eléréséhez új költségvetésre van szükség és egy olyan kormányra, amelynek értékrendjében a nyugdíjak vagy az egészségügy kérdése fontosabb, mint a paksi bővítés – hangsúlyozta a Népszavának Kabai Tibor.

„A jobb és baloldal a KRESZ-be tartozó fogalom, mi nem ezek mentén határozzuk meg magunkat, hanem politika érdekvédőként, rétegpártként - fogalmazott a Népszavának adott előzetes interjúban az 50+ megbízott vezetője. A névválasztás körüli bonyodalmakra utalva abszurdumnak nevezte, hogy akár a Fidesztől, akár a baloldaltól próbálnának szavazókat csábítani. Miközben önállóságukat hangsúlyozta, elhangzott egy konkrét üzenet is: „sok sikert kívánunk a baloldali összefogásnak, de biztosan nem fogunk beállni mögéjük”. A Nyugdíjas Párt 50+ ma hivatalosan is megkezdi tagtoborzását.

Belebukik botrányaiba Erdő Péter húga

Publikálás dátuma
2017.01.31. 06:00
A váci főiskola botrányoktól volt hangos az elmúlt években FOTÓ: NÉPSZAVA
Eltávolították Fülöpné Erdő Máriát az Apor Vilmos Katolikus Főiskola éléről - értesült lapunk. A vezetőváltást még nem jelentették be, de a híreket a Váci Egyházmegye megerősítette a Népszavának. A rektor leváltásának okát egyelőre nem indokolták hivatalosan, ám valószínű, hogy az elmúlt évek sorozatos botrányai - amelyekről lapunk rendszeresen beszámolt - miatt kell távoznia, amelyekkel sokat ártott a főiskolának.
Fülöpné Erdő Mária a főiskola honlapján FOTÓ: AVKF.HU

Fülöpné Erdő Mária a főiskola honlapján FOTÓ: AVKF.HU

Öt botrányokkal teletűzdelt év után távozik a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola (AVKF) rektori székéből Fülöpné Erdő Mária, Erdő Péter bíboros húga. Bár az intézmény a nyilvánosság felé nem jelezte a rektor távozását, az iskola weblapja szerint továbbra is Fülöpné vezeti az intézményt, értesüléseinket a főiskola fenntartója, a Váci Egyházmegye megerősítette. A tanév végéig a jelenlegi rektorhelyettes látja el a vezetői feladatokat, az egyházmegye pedig hamarosan pályázatot ír ki a pozícióra. Érdeklődtünk arról is, hivatalosan mivel indokolták a rektor leváltását, illetve mivel foglalkozik majd Erdő Mária a továbbiakban - ezekre a kérdésekre egyelőre nem kaptunk válaszokat.

A Népszava több alkalommal is beszámolt már az AVKF körüli botrányokról. Két hete beszámoltunk arról, hogy a főiskola vezetése a fenntartó feje fölött átnyúlva írt ki pályázatot a rektori pozíció betöltésére, a felsőoktatási törvény rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva. Lapunknak Beer Miklós váci püspök is elismerte a pályázati kiírás szabálytalanságát, és már ekkor ígéretet tett arra, hogy hamarosan érvényes pályázatot írnak ki a felsőoktatási törvénynek megfelelően. A főiskola weblapjáról azóta nemcsak az inkriminált dokumentum, hanem a Pályázatok menüpont is eltűnt. Ám nem ez a legsúlyosabb ügy, amely Erdő Mária kinevezése óta történt a főiskolán.

Felére csökkent a diákok száma

Erdő Péter bíboros húga 2012-ben lett az AVKF rektora, kinevezése után azon nyomban nekilátott az intézmény átalakításának. Az új vezető az oktatói gárda mintegy felét elküldte, helyükre "megbízható" embereket ültetett, ám a viszony az oktatók és a vezetőség között így sem volt súrlódásmentes. Többen arról panaszkodtak, hogy egyfajta "feudális szellemiség" kezd eluralkodni az intézmény vezetésében. A Váci Polgár már 2013-ban a hallgatói létszám radikális csökkenéséről számolt be. Mint írták, a főiskola addigi működésének legnagyobb arányú hallgató-csökkenését érte el, a diákok száma 2012-2013 között 52 százalékkal csappant meg. Ugyancsak 2013-ban Erdő Mária Élet a hitben című hittankönyve borzolta a kedélyeket, amelyben a homoszexualitást halálos bűnnek nevezte.

Egy évvel később a Népszava írta meg, hogy félszáznál is több diplomát jogtalanul adott ki a főiskola. Az ügyben belső vizsgálatot is indított az intézmény, a lapunk által megismert vizsgálati beszámolóból pedig egyértelműen fény derült arra, hogy 1286 hitelesített diplomából 62 esetben számos szabálytalanság és hiányosság miatt egyértelműen nem lehetett volna oklevelet kiadni. Kiderült az is, sok hallgató úgy végezte el a képzést, hogy nem csupán a kimeneti, de adataik alapján még a felvételi követelményeknek sem feleltek meg.

Mindez odáig vezetett, hogy az oktatás minősége jelentősen romlott az iskolában, valamint az intézmény jó hírén is csorba esett - erről tavaly beszélt lapunknak az iskola egyik oktatója. Más AVKF-es dolgozókkal együtt úgy vélte, Erdő Mária vezetése alatt káosz alakult ki az intézményben, a feszültségek ellehetetlenítették a nyugodt munkavégzést. Szinte állandóak voltak a kirúgások, oktatókat is mondvacsinált indokokkal bocsátottak el. A "diktatórikus légkör" miatt a dolgozók többsége egy-egy aggályos intézkedés alkalmával már megszólalni sem mert, ahogy lapunknak fogalmaztak, "féltek a megtorlástól".

Erdő Mária szigorú beléptető- és kamerarendszert építtetett ki a főiskolán, ezeket "fegyelmi és nyomkövető eszközként" használta a dolgozók szerint. Előfordult, hogy valaki szóvá tette egyet nem értését a vezetési stílussal kapcsolatban - másnap már letiltották a belépőkártyáját, személyes dolgaihoz sem fért hozzá. A szabadságokat is csak a rektor határozhatta meg, a dolgozóknak beleszólásuk vagy választási lehetőségük nem volt. Mint fogalmaztak, "mindez nem méltó egy katolikus intézményhez".

A bíróság is kíváncsi rá

Az AVKF egykori dolgozói közül többen be is perelték az intézményt az őket ért jogtalanságok miatt. Már született néhány jogerős bírósági ítélet, amelyek kimondták, hogy az érintett dolgozók kirúgása jogszerűtlen volt. Az egyik ilyen ügyben a főiskola nem volt hajlandó kifizetni egyik volt oktatójának elmaradt munkabérét és végkielégítését, sokáig azután sem, hogy erre a bíróság is kötelezte. Az elmaradást csak azután utalták, hogy a tanár ügyvédje végrehajtást akart kérni az intézmény ellen.

Úgy tudjuk, jelenleg még hárman pereskednek a főiskolával. Egyikük az AVKF volt informatikai igazgatója, neki a felmondási időszakra járó, szerződésben meghatározott összeget nem akarja kifizetni a vezetés. Ő is arról számolt be lapunknak, hogy munkavégzését fokozatosan ellehetetlenítették, megvonták a jogosultságait, belépőkártyáját letiltották. Feladatait - egy rövidebb átmeneti időszak után - Fülöp András, Erdő Mária férje vette át. Emlékezetes: a dolgozók korábban beszámoltak arról is, hogy az utóbbi években a főiskola már-már családi vállalkozásként működött. A férj mellett Erdő Mária lánya is magas pozíciót kapott, az iskola weblapja szerint jelenleg is ő vezeti a rektori hivatalt.

Pert indított az iskola ellen az egyik korábbi rektorhelyettes is. Őt azután rúgták ki, hogy egy súlyos gerincműtéten esett át, emiatt két hétig nem tudott bemenni a munkahelyére. Állapotával a főiskola vezetése is tisztában volt, ennek ellenére olyan levelekkel bombázták, amelyekben az állt, azonnal meg kell jelennie a rektornál, mert ha nem, "annak súlyos következményei lesznek". A fenyegetések ellenére sem tudott eleget tenni a parancsnak, ezért azonnali hatállyal elbocsátották. Úgy tudjuk, a következő tárgyalásra Erdő Máriát tanúként idézte be a bíróság.

Nem is lehetett volna rektor

Ugyancsak tavaly számoltunk be arról, hogy Erdő Mária évekig úgy vezette a főiskolát, hogy nem felelt meg a rektori pozícióhoz szükséges feltételeknek, a szlovákiai Rózsahegyi Katolikus Egyetemen 2011-ben szerzett doktoriját ugyanis csak 2015-ben honosíttatta. De már maga a fokozatszerzés is aggályos volt, erre az AVKF egy másik volt rektorhelyettese hívta fel a figyelmünket (a magasabb pozíciókban is gyakran cserélődtek a személyek, ha nem voltak családtagok). A rektorhelyettes megszerezte főnöke doktori dolgozatát, és kiderült, hogy az szinte semmilyen új kutatási eredményt nem tartalmaz, Erdő Mária gyakorlatilag a teljes szöveget egyik 2002-es munkájából emelte át.

Ugyanakkor megpróbálta "frissíteni" a dolgozatot, mégpedig úgy, hogy az irodalmi jegyzékben felsorolt művek kiadási dátumát átírta. Arra azonban már nem figyelt, hogy az önkényes változtatásokat a lábjegyzetekben is mindenhol elvégezze, így akadtak eltérések. Egy könyv esetében pedig az is előfordult, hogy a kiadását 2007-re dátumozta, holott a mű kiadója akkor már nem is létezett. Az ügyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is vizsgálta, s megállapították, hogy a honosítás valóban nem történt meg időben (azt Erdő Mária az Emmi felszólításra végeztette el tavalyelőtt). A tartalmi kérdéseket viszont már figyelmen kívül hagyták.

A panaszokról, a dolgozókat ért jogtalanságokról az egyházmegye is tud. Lapunknak ígéretet tettek, mindent megtesznek azért, hogy a helyzet minél hamarabb megnyugtatóan rendeződjön.

Erdő Mária szabadságon
Megérkezett a hivatalos bejelentés Fülöpné Erdő Mária, a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola távozásával kapcsolatban. A Váci Egyházmegye közleménye szerint Erdő Péter bíboros húga rektori megbízásának lejártáig, tehát július 31-ig szabadságot vett ki.
Mint írták, „a rektor asszony az évek során felgyülemlett, ki nem vett szabadságára, valamint egészségi állapotára való tekintettel kérte, hogy a megbízatásából hátra levő időt szabadságon tölthesse.
Kérését Dr. Beer Miklós, aki váci megyéspüspökként a Főiskola fenntartója, valamint a mindenkori rektor munkáltatója, elfogadta”. Erdő Mária hivatalosan tehát továbbra is az iskola rektora, ám az intézmény vezetését – mint megírtuk ­– helyettese látja el. A rektori szék betöltésére a fenntartó egy későbbi időpontban tesz közzé pályázatot a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint.
Hozzátették: Erdő Mária ellen nincs és nem is volt szabálytalanságok miatt indított eljárás. Ezt persze mi sem állítottuk, mint cikkünkben is szerepel, a bírósági ügyek sem személyesen Erdő Mária ellen indultak, a jelenleg is zajló munkaügyi perekben tanúként idézték be a rektort.