Donald Trump amerikai elnök még az illetékes hivatalokat - a határvédelmit és a bevándorlásit – csak akkor értesítette telefonon a rendeletről, amikor már aláírta azt – értesült a New York Times. Feltételezhető ráadásul, hogy a külügyi és a belbiztonsági tárcát nem is vonták be az előkészületekbe. Hírek szerint még a Fehér Ház stábjában sem tudott mindenki a készülő törvényről. Ez az oka annak is, hogy a rendelet életbe lépése után a hatóságoknak fogalmuk sem volt arról, kiket érint, s kiket nem a jogszabály, ami teljes káoszt idézett elő a repülőtereken. Az Egyesült Államok saját szövetségeseit, így a rendelet által közvetlenül érintett Irakot sem értesítette előre.
Alexander Van der Bellen osztrák elnök szerint teljesen amatőr módon hozta meg intézkedését az új amerikai adminisztráció, de ugyanígy vélekedett a nemzetközi kommentátorok többsége is. A BBC washingtoni tudósítója úgy fogalmazott, a Fehér Házban „eljött az amatőrök órája”. Azok a bírók, akik hétvégén Trump dekrétumát hatályon kívül helyezték, szintén úgy foglaltak állást, hogy jogi szempontból nem tartották feltétlenül professzionálisnak a rendelet szövegét. Ann Donnelly szövetségi bíró finoman úgy fogalmazott, „úgy vélem, a kormánynak nem volt alkalma átgondolni mindezt”.
Eleve gyanú keltett az, hogy az amerikai elnök rendelete nem érintette azokat az országokat – Egyiptomot, Szaúd-Arábiát, az Arab Emírségeket, vagy Törökországot -, ahol személyes gazdasági érdekeltségei is vannak. Ugyanakkor a listán olyan államok szerepelnek, melynek polgárai nem hajtottak végre merényletet amerikai földön. Egy amerikai titkosszolgálati illetékes a brit Guardiannak elismerte, a terrorelhárítás szempontjából a rendelnek semmi értelme sem volt. „Ez egy politikai döntés volt, aminek nincs köze a nemzetbiztonsághoz” – közölte.
Számos demokrata politikus mellett több republikánus is nemtetszését fejezte ki. Bob Corker, a külügyi bizottság elnöke is arra utalt, hogy a rendeletet rosszul készítették elő, s a kormánynak módosításokat kell végrehajtani rajta. Két neves republikánus személyiség, John McCain szenátor, egykori elnökjelölt és Lindsay Graham közös közleményben bírálták a tilalmat. „Attól tartunk, hogy ez a rendelet megsebzi a terrorellenes harcot” – közölték a szenátorok. Utaltak arra, hogy a terrorellenes harcban az Egyesült Államok szövetségesei épp a muzulmánok nagy része, akik elutasítják a gyűlölet ideológiáját. Ez a rendelet azonban azt az üzenetet hordozza, hogy az Egyesült Államok nem kér a muzulmánokból. „Ezért tartunk attól, hogy a rendelet a terroristák toborzásához ad segítséget, s nem biztonságunkat javítja” – fogalmaztak. Reince Priebus, a Fehér Ház kabinetfőnöke az NBC Newsnak elmondta, „talán” más országokat is fel kell venni a listára. A CNN úgy értesült, hogy a Trump adminisztráció előzőleg nem konzultált az igazságügyi szervekkel arról, alkotmányos-e a rendelet. A nemzetbiztonságnak pedig csak pénteken, az aláírás napján mutatták meg a szöveget.
Trump nem késlekedett a szenátorok megnyilvánulására adott válasszal. A Twitteren úgy fogalmazott, McCainék „jobban tennék, ha energiáikat az illegális bevándorlásra és a határok biztosítására fordítanák”, ahelyett, hogy harmadik világháborút idéznének elő. Az elnök ismét megvédte rendeletét, azt közölte, az Egyesült Államok a bevándorlók büszke nemzete.
