beutazási tilalom;Trump;

Fotó: Jack Taylor/Getty Images

- Tízezrek tüntettek Londonban Trump tilalma miatt

Tízezrek tüntettek tegnap este Londonban s más brit városokban Donald Trump nagy felháborodást kiváltott utazási korlátozása ellen. Londonban, a miniszterelnöki rezidencia, a Downing Street 10. előtt legalább 25 ezren vonultak fel. Már 1,4 millióan írták alá azt a petíciót, amely arra kéri Theresa May brit kormányfőt, hogy mondja le Trump londoni meghívását. Manchesterben, Glasgowban, Cardiffban, Newcastle-ban, Sheffieldben, Oxfordban, s még legalább 30 városban ugyancsak tiltakoztak – jelentette a BBC. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt populista vezetője szerint a 45. amerikai elnököt nem lehet vendégül látni mindaddig, amíg a szégyenletes muszlim tilalmat vissza nem vonja.

Boris Johnson brit külügyminiszter szerint a tilalom nem érinti azokat, akik brit útlevéllel utaznak a tengerentúlra, akkor sem, az az érintett országok valamelyikében születtek, s kettős állampolgárok. A Fehér Ház által közzétett eredeti rendelet értelmében ezekre a brit állampolgárokra is vonatkozott volna a tilalom, Johnson tegnap azt állította, biztosították arról, hogy nem így áll a helyzet. Trump elnöki rendeletét valamennyi brit parlamenti párt bírálta, Warsi bárónő, a volt Cameron-kormány tagja szerint minden arra mutat, hogy muszlimellenes rendelkezésről van szó. Az Indiában született, Pakisztánban felnőtt Sayeeda Warsi az első muszlim nő, aki tagja lett egy konzervatív brit kabinetnek.

 „Amerika jobb ennél!” - Tiltakoznak az amerikai diplomaták

Nő a tiltakozás a washingtoni külügyminisztériumban, több mint kétszáz diplomata írta alá azt a feljegyzést, amelyben élesen bírálták Trump hét muszlim ország állampolgárai, menekültjei ellen hozott, ideiglenes beutazási tilalmát. 

„Amerika jobb ennél!” – írták egyebek mellett, hangsúlyozva, hogy az új elnök előkészítés nélkül meghozott döntése nem erősítette, hanem gyengítette az Egyesült Államok biztonságát. „A tilalom 200 millió ember utazását akadályozza, abban a reményben, hogy kiszűr néhányat, akik vissza akarnak élni az amerikai vízummal” – hangsúlyozta a feljegyzés.

A diplomaták egy még a vietnami háború idejében keletkezett mechanizmust kihasználva tiltakoztak, ennek értelmében a külügy dolgozóinak jogukban áll ellenvéleményt nyilvánítani. A tiltakozás mértéke azonban példátlan, előfordult, hogy Obama Szíria-politikáját bírálták, de akkor legfeljebb ötvenen csatlakoztak a tiltakozáshoz.

Sean Spicer, Trump szóvivője közölte: ha nem tetszik az elnök politikája, mondjanak le. Ha a diplomaták tényleg távoznának, ugyancsak nehéz helyzetbe hoznák Rex Tillersont, akinek külügyminiszteri kinevezését várhatóan ma erősítik meg. 

Kivételt tesznek az irakiakkal?
Az amerikai védelmi minisztérium listát készít azokról az irakiakról, akik segítették az amerikai csapatokat a háború idején – jelentette a Reuters.
A Pentagon továbbadja a listát az illetékes ügynökségeknek, így próbálja segíteni a bevándorlási hatóság munkáját. Szombaton ugyanis öt ilyen irakit állítottak meg Kairóban, Trump hét muszlim ország menekültjeinek beutazását célzó elnöki rendeletének közzétételét követően. New Yorkban, a JFK repülőtéren pedig két irakit vettek őrizetbe, egyikük tíz évig dolgozott az amerikaiaknak Irakban.
Az amerikaiak alkalmazásában állt irakiak „árulásnak” tekintik a lépést, amelyet Donald Trump az Egyesült Államok biztonsága megerősítésének szükségességével indokolt. Egy magas rangú iraki tábornok a FoxNews hírcsatornának neve elhallgatását kérve azt mondta, Irak szenvedte el a dzsihadista terror miatt a legnagyobb emberveszteséget, s most újabb árat kell fizetniük.
Hajder al-Abadi iraki kormányfő tiltakozását fejezte ki az elnök által hozott beutazási moratórium miatt. Mint rámutatott, eddig azt hitték, hogy Bagdadot az Egyesült Államok szövetségesének tekinti, s a különleges partneri viszony alapján nem számítottak rá, hogy iraki állampolgárokat is érint a beutazási korlátozás. Az iraki törvényhozás viszonossági alapon tilalmi intézkedések elfogadására szavazott.

Több mint három évtizedes szünet után ismét tagjai közé fogadta Marokkót az Afrikai Unió. A fekete kontinens egységszervezete 1984-ben zárta ki az észak-afrikai államot soraiból, a nyugat-szaharai válság miatt. Most sem volt még teljes egyetértés Rabat diplomáciai szempontból fontos rehabilitálása ügyében, ám az AU-csúcson résztvevő 54 ország közül végül 39 megszavazta a visszafogadásról szóló döntést.