Hollywoodi magyarokért dolgoznak

Publikálás dátuma
2017.02.01. 06:45
Bokor Balázs, a Magyar Hollywood Tanács elnöke Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr és felesége, Susan Zsigmond, valamint Danks
A Magyar Hollywood Tanács legendás, magyar származású hollywoodi alkotók előtt tiszteleg, ünnepségeket és közönségtalálkozókat szervez. Bokor Balázs, volt Los Angeles-i főkonzul, a nemrég alakult egyesület elnöke lapunknak azt mondta, Deák Kristóf rövidfilmjének, a Mindenkinek az Oscar-jelölése bizonyítja, hogy a magyar film újra megtalálta önmagát. Emlékeztetett arra is, hogy Zsigmond Vilmos mindvégig szegedi ember maradt, Gábor Zsazsa pedig magyarul szólt hozzá.

Három hónapja alakult meg a Magyar Hollywood Tanács Egyesület. Bokor Balázs, aki hosszú diplomáciai karrierje végén döntött úgy, hogy alaposabban beleássa magát Hollywood magyarjainak történetébe, alapítója és egyben elnöke a civil szervezetnek. A diplomata 2012-ig öt esztendőn át Los Angeles főkonzuljaként dolgozott, s két éve intett búcsút a naptól derűs Kaliforniának. Mint lapunknak elmondta, a film iránt mindig érdeklődött, Az én Hollywoodom címmel néhány évvel ezelőtt egy kisebb budapesti kiadónál könyvet jelentetett meg. A filmvilág aranyvárosának magyar gyökereit felkutató munka – amely egyébként tavasszal második kiadásban újra boltokba kerül – talán a legelső előzménye volt a társaságnak.

„A Magyar Hollywood Tanács azért jött létre, hogy méltón őrizhesse és ápolhassa a magyar gyökerekkel bíró hollywoodi világsztárok emlékét. Ez egy civil szervezet, amely azokért dolgozik, akik Magyarországról indultak, s akiknek többsége jószerivel élete végéig megőrizte magyarságát” – mondta Bokor a Népszavának. A diplomata úgy látja, méltánytalanul keveset fordítunk az említett filmes nagyágyúkra, pedig élettörténetük, munkásságuk és mentalitásuk példaértékű lehet a fiatal nemzedékek számára is. Mint elmondta, tavaly különböző utakat is szerveztek Magyar Hollywood Túra néven, jártak például Észak-Magyarország nyolc településén, köztük a Borsod-Abaúj-Zemplénben található Tolcsván William Fox, Ricsén pedig Adolph Zukor filmstúdió alapítókra emlékezve. A 20th Century Fox stúdió a magyar származású, zsidó felekezethez tartozó producer filmszínház-birodalmából kifejlődve alakult meg az 1930-as években. Zukor szintén falusi zsidó szatócs családban született, később a hollywoodi filmgyártás úttörőjévé vált, amikor megalapította a Paramount Pictures vállalatot.

Bokor Balázs lapunknak elmondta azt is, hogy a társaságnak héttagú elnöksége van. Vezetői tevékenységét Rófusz Ferenc Oscar-díjas animációs filmrendező alelnökként, valamint többek között Bunyik Béla, a Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál alapító-igazgatója és Csupó Gabor elismert animációs filmrendező segíti. Szoros együttműködésben állnak az önkormányzatokkal, különösképpen Ricse és Tolcsva polgármestereivel.

A Magyar Hollywood Tanács mintegy huszonöt programot szervez 2017-re. A mai napon Cegléden emlékeznek meg az ott – Marczincsák Pál György néven – született George Pal animációs filmrendezőről és producerről. A sci-fi műfajához köthető alkotásokkal híressé lett filmest az 1940-es években hét alkalommal jelölték Oscar-díjra, de azt egyszer sem kapta meg, viszont tiszteletbeli Oscar-díjjal megjutalmazta az amerikai filmakadémia. A ceglédi eseményen kívül idén már volt rendezvényük Kraszna-Krausz Andor világhírű fotóművészhez kapcsolódva Szombathelyen, de tartottak beszélgetést a számos hollywoodi filmben bizonyított Piroch Gábor kaszkadőrmesterrel is. Az idei programok közül izgalmasnak tűnik az is, amelyen Elek Zoltán smink- és maszkmesterrel beszélgetnek, aki 1986-ban a Maszk című filmért vehette át Oscar-díját.

Bokor Balázs nyomatékossá tette, a legnagyobbak szerények, s magyarságukra is büszkék maradtak. „Zsigmond Vilmos és Gábor Zsazsa két olyan hollywoodi nagyság volt, akik büszke magyarok maradtak, bár kettős identitás jellemezte őket, hiszen amerikainak is tartották magukat” – kezdi Bokor. Mint mondta, az egy éve elhunyt Oscar-díjas operatőrrel folyamatos kapcsolatban volt főkonzuli évei alatt (Zsigmond akkoriban Los Angelesben lakott, később költözött Észak-Kaliforniába), akire „igazi szegedi emberként” emlékezik. A Magyar Hollywood Tanács elnöke szerint Zsigmond nagy érdeme volt, hogy pályatársával, Kovács Lászlóval közösen dokumentálta az ’56-os megmozdulásokat. Erényei között tartja számon azt is, hogy hallatlanul szerény maradt, s azt, hogy segített a magyar operatőröknek – szakmai dolgokban, érvényesülésben. Bokor a decemberben elhunyt Gábor Zsazsával akkor találkozott, amikor a filmdíva férje, Frédéric von Anhalt herceg meghívására az asszony 95. születésnapi partiján járt Bel Air-ben.

„A kicsit bolondos férje néha pénzes belépőjegyeket árusított az ünnepségekre, amelyek a sztár születésnapjára, esetleg házassági évfordulójukra voltak időzítve. Engem, a német és az osztrák nagykövettel együtt, hivatalból meghívott. Zsazsa nem sokat észlelt a partikból, a hálószobában, ágyban fekvő betegként pihent. Kisebb csoportokban mehettek be hozzá a kiválasztottak. Köszöntem neki, nyújtottam neki a kezemet, s ő azt végig szorította. Nagyra nyílt szemekkel nézett, de csak annyit mondott: „Nagyon rosszul érzem magamat.” Szívszorító volt” – emlékezett.

A társaság célkitűzése az is, hogy hírkeltéssel, ismeretségszerzéssel támogassa a hollywoodi magyar művészeket. Szeretnének közösségi kapocsként működni: van hírlevelük, ahol gyakran továbbítanak felhívásokat, amelyekben szereplőket, producereket, operatőröket keresnek. Bokor lapunknak beszélt arról is, hogy úgy érzi, az elmúlt években kedvezőbbnek véli a magyar filmgyártás számára kialakult lehetőségeket. „Nőtt a magyar filmesek önbecsülése, önmagukba vetett hite. Mernek a korábbiaknál nagyobbat álmodni” - mondta, említve, hogy Deák Kristóf Mindenki című rövidfilmjét egy évvel azután jelölték Oscar-díjra, hogy Nemes Jeles László Saul fia című drámája elhozta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. (A Mindenki zeneszerzője, Balázs Ádám egyébként a Magyar Hollywood Tanács tagja.) Igaz, nem példa nélküli, hogy egymást követő két évben magyar film kerüljön az Oscar-díj közelébe: Rófusz Ferenc A légy című animációs rövidfilmje 1981-ben, Szabó István Mephistója pedig 1982-ben kapta meg a filmakadémia trófeáját.

Indulna a lakáslottó

Publikálás dátuma
2017.02.01. 06:20
Egyelőre várakozás előzi meg a várhatóan a társasház-építést fellendítő nok-társaságok indulását FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A nemzeti otthonteremtési közösség egyetlen szervezője vagy úgynevezett megbízott szervezője sem kapott még engedélyt tevékenységéhez, ebből következően ilyennel rendelkező közösségek sincsenek - közölte lapunk érdeklődésére a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Egy engedélyezési eljárás viszont folyamatban van.

A szakmában csak "nemzeti lakáslottónak" nevezett nemzeti otthonteremtési közösség (nok) szervezéséhez. A napokban azonban megtört a jég, mert mint, ahogy az a jegybank lapunk érdeklődésére elküldött válaszából kiderült: egy engedélyezési eljárás már folyamatban van. Ezért jelentős az esélye annak, hogy az Országgyűlés által tavaly megalkotott törvény értelmében akár a közeljövőben elkezdődjön a szervezés.

A nok ötletét - akárcsak korábban a letelepedési kötvényekét - Rogán Antal propagandaminiszter éppen egy esztendeje vetette fel. A szellemiségét tekintve sokat bírált konstrukció azonban alaposan leszűkítette a potenciális közösségteremtők körét, ugyanis előírta, hogy a nok-ot szervező igazgatóság legalább egy tagjának legalább ötévi olyan tevékenységet kell felmutatnia, amelyet fogyasztói csoportok egyikében vezető tisztségviselőként végzett. Ilyenek azonban alig-alig akadnak. Ennek oka pedig prózai: az 1990-es évek elején Magyarországon is gomba módra szaporodni kezdtek az úgynevezett fogyasztói csoportok, amelyeknek jelentős része tönkrement, megszűnt, számos olyan is akadt, amelyik eltüntette a saját vagyonát, lényegében tagjai befizetését. A súlyos gondok nyomán - mint erre lapunk érdeklődésére Szakács László (MSZP) frakcióvezető-helyettes emlékeztetett -, az Országgyűlés 2012-ben január 1-jétől megtiltotta újak létrehozását, ám a még talpon maradt régiek tovább működhettek. Bár a felügyeletet ellátó Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság korábban hét szabályosan működő fogyasztói csoportról tudott, de arról nem volt biztos adatuk, hogy ezeknek a tagokkal kötött szerződései mikor járnak le.

Ezek olyan vásárlási társulások, amelyekhez a csatlakozók vállalják, hogy meghatározott mértékű részleteket fizetnek, és az így összegyűlt pénzekből bizonyos időközönként sorra megszerezhetik általában egy ingatlan tulajdonjogát.

A nok ennek mintájára jöhet létre, s a már említett "nemzeti lakáslottó" elnevezését is onnan nyerte, hogy fontos eleme a sorsolás. A közösség úgy működik, hogy a csatlakozó tagok kötelezettséget vállalnak egy meghatározott összeg befizetésére, előre meghatározott ütemben. Az új lakás vásárlásához a megtakarításon felül még hiányzó összeget pedig a közösség kamatmentesen megelőlegezi azoknak a tagoknak, akiket sorsolással kiválasztanak 10-15 éves futamidő alatt. A konstrukcióhoz állami támogatás is jár, amelynek mértéke a befizetési kötelezettség 30 százaléka. A szervezők rendszeresen tartanak nyilvános kiválasztást, amelyen eldől, mely tagok válnak jogosulttá az új ingatlan vásárlásához még hiányzó összeg igénylésére. Ennek két módja lehet: a licit és a sorsolás. A szervező a közösség tagjait nyilvános felhíváson toborozza, egy közösség létrehozásához legalább 120 tag kell.

Szakács László szerint mindössze két cég, az egyaránt Nyéki Zoltán vállalkozóhoz kötődő Carion és a Poligrupo felelhet csak meg a nok-szervezőkkel szemben támasztott törvényi feltételnek. Így feltételesen az engedélykérő is a két cég egyike, feltehetően az első. Az engedélyhez szükséges, hogy az engedélykérőnek legalább két éve fogyasztói csoportot működtető cégként adatot kellett szolgáltatnia az MNB-nek, és legalább ezer lakóingatlan adásvételében közre kellett működnie.

A konstrukció hibája - mondta az ellenzéki politikus, hogy nem azokon segít az ingatlantámogatással, akiknek szükségük lenne rá. Hisze havonta 80-90 ezer forintot csak a viszonylag jobb módúak tudnak félretenni. Csak ők azok, akik akár 10-15 esztendőt is várnak, amíg az ingatlanhoz véletlenszerűen, hozzájutnak. Emellett, most lényegében egy vállalkozói körre írták ki a törvényt, így csak az ő gyarapodásukat szolgálja. Emellett a szervezési és a kezelési díj akár az állami támogatás egészét is elviheti.

Szerző

Indulna a lakáslottó

Publikálás dátuma
2017.02.01. 06:20
Egyelőre várakozás előzi meg a várhatóan a társasház-építést fellendítő nok-társaságok indulását FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A nemzeti otthonteremtési közösség egyetlen szervezője vagy úgynevezett megbízott szervezője sem kapott még engedélyt tevékenységéhez, ebből következően ilyennel rendelkező közösségek sincsenek - közölte lapunk érdeklődésére a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Egy engedélyezési eljárás viszont folyamatban van.

A szakmában csak "nemzeti lakáslottónak" nevezett nemzeti otthonteremtési közösség (nok) szervezéséhez. A napokban azonban megtört a jég, mert mint, ahogy az a jegybank lapunk érdeklődésére elküldött válaszából kiderült: egy engedélyezési eljárás már folyamatban van. Ezért jelentős az esélye annak, hogy az Országgyűlés által tavaly megalkotott törvény értelmében akár a közeljövőben elkezdődjön a szervezés.

A nok ötletét - akárcsak korábban a letelepedési kötvényekét - Rogán Antal propagandaminiszter éppen egy esztendeje vetette fel. A szellemiségét tekintve sokat bírált konstrukció azonban alaposan leszűkítette a potenciális közösségteremtők körét, ugyanis előírta, hogy a nok-ot szervező igazgatóság legalább egy tagjának legalább ötévi olyan tevékenységet kell felmutatnia, amelyet fogyasztói csoportok egyikében vezető tisztségviselőként végzett. Ilyenek azonban alig-alig akadnak. Ennek oka pedig prózai: az 1990-es évek elején Magyarországon is gomba módra szaporodni kezdtek az úgynevezett fogyasztói csoportok, amelyeknek jelentős része tönkrement, megszűnt, számos olyan is akadt, amelyik eltüntette a saját vagyonát, lényegében tagjai befizetését. A súlyos gondok nyomán - mint erre lapunk érdeklődésére Szakács László (MSZP) frakcióvezető-helyettes emlékeztetett -, az Országgyűlés 2012-ben január 1-jétől megtiltotta újak létrehozását, ám a még talpon maradt régiek tovább működhettek. Bár a felügyeletet ellátó Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság korábban hét szabályosan működő fogyasztói csoportról tudott, de arról nem volt biztos adatuk, hogy ezeknek a tagokkal kötött szerződései mikor járnak le.

Ezek olyan vásárlási társulások, amelyekhez a csatlakozók vállalják, hogy meghatározott mértékű részleteket fizetnek, és az így összegyűlt pénzekből bizonyos időközönként sorra megszerezhetik általában egy ingatlan tulajdonjogát.

A nok ennek mintájára jöhet létre, s a már említett "nemzeti lakáslottó" elnevezését is onnan nyerte, hogy fontos eleme a sorsolás. A közösség úgy működik, hogy a csatlakozó tagok kötelezettséget vállalnak egy meghatározott összeg befizetésére, előre meghatározott ütemben. Az új lakás vásárlásához a megtakarításon felül még hiányzó összeget pedig a közösség kamatmentesen megelőlegezi azoknak a tagoknak, akiket sorsolással kiválasztanak 10-15 éves futamidő alatt. A konstrukcióhoz állami támogatás is jár, amelynek mértéke a befizetési kötelezettség 30 százaléka. A szervezők rendszeresen tartanak nyilvános kiválasztást, amelyen eldől, mely tagok válnak jogosulttá az új ingatlan vásárlásához még hiányzó összeg igénylésére. Ennek két módja lehet: a licit és a sorsolás. A szervező a közösség tagjait nyilvános felhíváson toborozza, egy közösség létrehozásához legalább 120 tag kell.

Szakács László szerint mindössze két cég, az egyaránt Nyéki Zoltán vállalkozóhoz kötődő Carion és a Poligrupo felelhet csak meg a nok-szervezőkkel szemben támasztott törvényi feltételnek. Így feltételesen az engedélykérő is a két cég egyike, feltehetően az első. Az engedélyhez szükséges, hogy az engedélykérőnek legalább két éve fogyasztói csoportot működtető cégként adatot kellett szolgáltatnia az MNB-nek, és legalább ezer lakóingatlan adásvételében közre kellett működnie.

A konstrukció hibája - mondta az ellenzéki politikus, hogy nem azokon segít az ingatlantámogatással, akiknek szükségük lenne rá. Hisze havonta 80-90 ezer forintot csak a viszonylag jobb módúak tudnak félretenni. Csak ők azok, akik akár 10-15 esztendőt is várnak, amíg az ingatlanhoz véletlenszerűen, hozzájutnak. Emellett, most lényegében egy vállalkozói körre írták ki a törvényt, így csak az ő gyarapodásukat szolgálja. Emellett a szervezési és a kezelési díj akár az állami támogatás egészét is elviheti.

Szerző