Három hónapja alakult meg a Magyar Hollywood Tanács Egyesület. Bokor Balázs, aki hosszú diplomáciai karrierje végén döntött úgy, hogy alaposabban beleássa magát Hollywood magyarjainak történetébe, alapítója és egyben elnöke a civil szervezetnek. A diplomata 2012-ig öt esztendőn át Los Angeles főkonzuljaként dolgozott, s két éve intett búcsút a naptól derűs Kaliforniának. Mint lapunknak elmondta, a film iránt mindig érdeklődött, Az én Hollywoodom címmel néhány évvel ezelőtt egy kisebb budapesti kiadónál könyvet jelentetett meg. A filmvilág aranyvárosának magyar gyökereit felkutató munka – amely egyébként tavasszal második kiadásban újra boltokba kerül – talán a legelső előzménye volt a társaságnak.
„A Magyar Hollywood Tanács azért jött létre, hogy méltón őrizhesse és ápolhassa a magyar gyökerekkel bíró hollywoodi világsztárok emlékét. Ez egy civil szervezet, amely azokért dolgozik, akik Magyarországról indultak, s akiknek többsége jószerivel élete végéig megőrizte magyarságát” – mondta Bokor a Népszavának. A diplomata úgy látja, méltánytalanul keveset fordítunk az említett filmes nagyágyúkra, pedig élettörténetük, munkásságuk és mentalitásuk példaértékű lehet a fiatal nemzedékek számára is. Mint elmondta, tavaly különböző utakat is szerveztek Magyar Hollywood Túra néven, jártak például Észak-Magyarország nyolc településén, köztük a Borsod-Abaúj-Zemplénben található Tolcsván William Fox, Ricsén pedig Adolph Zukor filmstúdió alapítókra emlékezve. A 20th Century Fox stúdió a magyar származású, zsidó felekezethez tartozó producer filmszínház-birodalmából kifejlődve alakult meg az 1930-as években. Zukor szintén falusi zsidó szatócs családban született, később a hollywoodi filmgyártás úttörőjévé vált, amikor megalapította a Paramount Pictures vállalatot.
Bokor Balázs lapunknak elmondta azt is, hogy a társaságnak héttagú elnöksége van. Vezetői tevékenységét Rófusz Ferenc Oscar-díjas animációs filmrendező alelnökként, valamint többek között Bunyik Béla, a Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál alapító-igazgatója és Csupó Gabor elismert animációs filmrendező segíti. Szoros együttműködésben állnak az önkormányzatokkal, különösképpen Ricse és Tolcsva polgármestereivel.
A Magyar Hollywood Tanács mintegy huszonöt programot szervez 2017-re. A mai napon Cegléden emlékeznek meg az ott – Marczincsák Pál György néven – született George Pal animációs filmrendezőről és producerről. A sci-fi műfajához köthető alkotásokkal híressé lett filmest az 1940-es években hét alkalommal jelölték Oscar-díjra, de azt egyszer sem kapta meg, viszont tiszteletbeli Oscar-díjjal megjutalmazta az amerikai filmakadémia. A ceglédi eseményen kívül idén már volt rendezvényük Kraszna-Krausz Andor világhírű fotóművészhez kapcsolódva Szombathelyen, de tartottak beszélgetést a számos hollywoodi filmben bizonyított Piroch Gábor kaszkadőrmesterrel is. Az idei programok közül izgalmasnak tűnik az is, amelyen Elek Zoltán smink- és maszkmesterrel beszélgetnek, aki 1986-ban a Maszk című filmért vehette át Oscar-díját.
Bokor Balázs nyomatékossá tette, a legnagyobbak szerények, s magyarságukra is büszkék maradtak. „Zsigmond Vilmos és Gábor Zsazsa két olyan hollywoodi nagyság volt, akik büszke magyarok maradtak, bár kettős identitás jellemezte őket, hiszen amerikainak is tartották magukat” – kezdi Bokor. Mint mondta, az egy éve elhunyt Oscar-díjas operatőrrel folyamatos kapcsolatban volt főkonzuli évei alatt (Zsigmond akkoriban Los Angelesben lakott, később költözött Észak-Kaliforniába), akire „igazi szegedi emberként” emlékezik. A Magyar Hollywood Tanács elnöke szerint Zsigmond nagy érdeme volt, hogy pályatársával, Kovács Lászlóval közösen dokumentálta az ’56-os megmozdulásokat. Erényei között tartja számon azt is, hogy hallatlanul szerény maradt, s azt, hogy segített a magyar operatőröknek – szakmai dolgokban, érvényesülésben. Bokor a decemberben elhunyt Gábor Zsazsával akkor találkozott, amikor a filmdíva férje, Frédéric von Anhalt herceg meghívására az asszony 95. születésnapi partiján járt Bel Air-ben.
„A kicsit bolondos férje néha pénzes belépőjegyeket árusított az ünnepségekre, amelyek a sztár születésnapjára, esetleg házassági évfordulójukra voltak időzítve. Engem, a német és az osztrák nagykövettel együtt, hivatalból meghívott. Zsazsa nem sokat észlelt a partikból, a hálószobában, ágyban fekvő betegként pihent. Kisebb csoportokban mehettek be hozzá a kiválasztottak. Köszöntem neki, nyújtottam neki a kezemet, s ő azt végig szorította. Nagyra nyílt szemekkel nézett, de csak annyit mondott: „Nagyon rosszul érzem magamat.” Szívszorító volt” – emlékezett.
A társaság célkitűzése az is, hogy hírkeltéssel, ismeretségszerzéssel támogassa a hollywoodi magyar művészeket. Szeretnének közösségi kapocsként működni: van hírlevelük, ahol gyakran továbbítanak felhívásokat, amelyekben szereplőket, producereket, operatőröket keresnek. Bokor lapunknak beszélt arról is, hogy úgy érzi, az elmúlt években kedvezőbbnek véli a magyar filmgyártás számára kialakult lehetőségeket. „Nőtt a magyar filmesek önbecsülése, önmagukba vetett hite. Mernek a korábbiaknál nagyobbat álmodni” - mondta, említve, hogy Deák Kristóf Mindenki című rövidfilmjét egy évvel azután jelölték Oscar-díjra, hogy Nemes Jeles László Saul fia című drámája elhozta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. (A Mindenki zeneszerzője, Balázs Ádám egyébként a Magyar Hollywood Tanács tagja.) Igaz, nem példa nélküli, hogy egymást követő két évben magyar film kerüljön az Oscar-díj közelébe: Rófusz Ferenc A légy című animációs rövidfilmje 1981-ben, Szabó István Mephistója pedig 1982-ben kapta meg a filmakadémia trófeáját.
