A beosztottak többsége szívesen megverné a főnökét

A magyar munkavállalók nagy része nem érzi jól magát a munkahelyén, a legtöbben stresszre, megkülönböztetésre, agresszióra panaszkodnak - derült ki egy, a beosztottak véleményét vizsgáló felméréséből. A munkahelyi stressz egyik legfőbb okozója maga a főnök: az alkalmazottak fele gyakran szorong felettesei miatt. Kiderült az is, sokan még betegen is dolgoznak.

Csak minden ötödik ember érzi jól magát a munkahelyén - derült ki a Work-Force munkaerő-kölcsönző és közvetítő cég felméréséből, melyben arra voltak kíváncsiak, miként vélekednek az alkalmazottak az őket körülvevő munkahelyi légkörről, főnökeikről. Az eredmények nem túl hízelgőek. A megkérdezettek csupán 18 százaléka válaszolta azt, hogy kifejezetten jól érzi magát a munkahelyén, s csupán 12 százalékuk elégedett a vezetőséggel. Nagy többségük (76 százalék) viszont olyannyira elkeseredett, hogy olykor szívesen be is húzna a főnökének.

A válaszadók 62 százaléka nem igazán vagy egyáltalán nem elégedett azzal, ahogy a főnöke viselkedik vele. Csákvári Róbert, a Work Force ügyvezetője szerint sokan elfelejtik, hogy a nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb munkaerő hatékonyabban dolgozik, és ez sikeresebb céget eredményez. Mindez nem csak a fizetésen, hanem igen jelentős részben a vezetőn múlik. Szerinte jó vezetőnek lenni nem csak üzleti, hanem alapvető emberi norma és felelősség is, egy vezető sokak életéért felelős. A munkahelyi stressz csökkentése elsősorban vezetői felelősség.

Hatalommánia, nem világos feladatok

Kiugróan kevés főnök bírja a kritikát, és kevesen motiválnak megfelelően, de a lehetséges főnöki erények közül a megértés és támogatás sem jellemző. Sok az agresszív vezető is, és az objektivitás hiánya, a közvetlen emberi kapcsolatok ápolása további gyengeség. Gyakran nem világosak a vezetői elvárások, és nehezen vállalható a hangnem is, amellyel kommunikálnak a beosztottakkal.

A legtipikusabb főnöki hibák közül a legmagasabb értéket (70 százalék), a hatalommánia kapott, a válaszadók 67 százaléka pedig úgy véli, hogy a főnök ugyan nem ad ki világosan feladatot, de azért leszúr, ha nem azt kapja, amire gondolt. Magas az aránya (58 százalék) annak is, hogy kivételez-e vezető, illetve, hogy nem építi a csapatát. A megkérdezettek 54 százaléka érzi úgy, hogy megalázza főnöke, de fontos beosztotti észrevétel az is, hogy a vezető nem tanít, nem támogat, illetve hogy agresszív és törtető.

Mindössze a válaszadók 22 százaléka érzi úgy, hogy bármilyen probléma esetén nyugodtan fordulhat a főnökéhez, 32 százalék szerint csak akkor, ha fajsúlyosabb a probléma. Úgy tűnik, a kritikát sem viselik jól a főnökök: mindössze 18 százalékuk fogadja meg többször is beosztottja javaslatát. A megkérdezett alkalmazottak 45 százaléka szerint azonban a főnök nem fogadja szívesen őket, 27 százalékuk arról számolt be, hogy a főnök kifejezetten mérges lesz ilyen esetben, sőt, a beosztottak 32 százalékát már kirúgással is fenyegették kritikája miatt.

A főnök a stressz oka

A főnökök a munkahelyi stressz jelentős részéért felelősek: az alkalmazottak 16 százaléka állandóan stresszel a főnök miatt, 34 százalék elég sokszor, 24 százalékuk néha, és csak 26 százalékuk válaszolta, hogy ritkán vagy soha. A válaszadók fele (47 százalék) akkor is dolgozik, ha beteg, mert fél a következményektől (főnök véleménye, kirúgás). Mindezek tükrében nem meglepő, hogy a megkérdezettek negyede állást is váltana a munkahelyi bánásmód miatt, de valami miatt nem teheti. Többen (33 százalék) ugyanakkor beismerte, hogy aktívan keres is állást. A megkérdezetteknek csupán a negyede nem érezte úgy soha, hogy behúzna a főnökének, 32 százalékuk viszont kifejezetten sokszor érzi.

Ríz Ádám, a munkahelyi stressz audittal és stressz kezelési tanácsadással is foglalkozó Rávezető Projekt Kft. ügyvezető igazgatója szerint 2014-ben a munkahelyi stressz mintegy 440 milliárd forint veszteséget okozott a hazai gazdaságnak. A vállalatok többségénél a szükségesnél magasabb a stressz miatti hiányzások és a fluktuáció aránya, amely az érintett cégeknél folyamatosan komoly teljesítménycsökkenést okoz.

Az uniós átlag szerint a negatív következmények 50-60 százaléka a munkahelyi stressz számlájára írható. Magyarországon ugyanakkor a vállalatoknak kevesebb mint negyede rendelkezik stresszkezelési cselekvési tervvel, noha az ügyvezető szerint a szervezeti stressz faktorok jelentős részét egy jól átgondolt és következetesen megvalósított antistressz akciótervvel gyorsan és hatékonyan lehetne kezelni.

Negatív megkülönböztetés

A megkérdezettek 14 százalékát illette már szexista megjegyzéssel a főnöke, és százalékukat pedig szexuális zaklatás is érte. A válaszadók 35 százalékát érte már negatív megkülönböztetés, leginkább a dohányzás, a divatos ruhák hiánya, a nemi identitás, a politikai nézet és a gyerek miatt. Csákvári Róbert szerint a munkaerőhiány miatt ma sok fizikai munkakörben könnyű állást váltani, így egy jó főnök a fluktuáció csökkentése szempontjából is HR-versenyelőny.