Hír TV: nem második G-napról van szó

Nem feltétlenül politikai okai voltak annak, hogy nagyjából 20 munkatárs felmondott a Hír TV-nél. A Simicska Lajos csatornájához közeli forrásunk szerint a kollégák sok, intenzív megkeresést kaptak az Echo TV-től, sokakat a több fizetés, vagy a magasabb beosztás ígérete késztetett váltásra. Informátorunk hozzátette, "nincs semmi varázslat, sem második G-nap".

A felmondási hullám mögött vélhetően az áll, hogy a decemberben Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterhez került Echo márciusban fog megújulni, és addigra technikusokat, operatőröket, műsorvezetőket akartak igazolni. Erre azonban a Hír TV fel volt készülve, "az üzemi hőmérséklet megmaradt". Egy másik, neve elhallgatását kérő forrásunk elmondta: a Hír TV-nél szerinte az Orbán Viktor és Simicska közötti ellentét kipattanása óta állandóvá vált a bizonytalanság a csatorna jövőjével kapcsolatban. Szerinte a vezetőség úgyszólván semmi érdemit sem közölt velük, "összesen jó, ha két, nagyobb szerkesztőségi értekezlet, ha volt" azon kívül, hogy egyre azt mondták, minden rendben, a tévé finanszírozása biztosított és hogy nem igazak a csatorna 180 fokos irányváltásáról szóló hírek.

Forrásunk szerint sokaknál Kálmán Olga érkezése volt az utolsó csepp a pohárban, mivel az ATV ikonikus műsorvezetőjének a leigazolásában láttak arra bizonyítékot, hogy "balra tart" a HírTV. Nagyjából egy-két hete indultak meg a felmondások a tévénél, forrásunk úgy véli, hogy 20-25-en távoztak eddig, vegyesen stúdiósok, műszakiak. A televízió most átszervezésekkel próbálja megoldani a folyamatos működést.

Eközben a Schmidt Máriához került Figyelő című hetilaptól, ahogy azt várni lehetett, távozott Lambert Gábor főszerkesztő. A szakember közös megegyezéssel ment el a laptól, s az Indexnek azt mondta, távozása oka nem feltétlenül a politikai nyomás, hanem az, hogy "én ahhoz szoktam hozzá, hogy főszerkesztőként én szabom meg a Figyelő, egy független gazdasági hetilap irányvonalát. Mostantól ez az új grémium feladata lesz, de én nem látom benne a helyemet". Azt is megjegyezte, hogy előzetesen őt nem is tájékoztatták az új szerkesztőbizottság felállításáról. Ennek tagjai egyébként a korábbi államtitkár, L. Simon László, Lánczi Tamás, a Fidesz-közeli Századvég Alapítvány vezető elemzője, és Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója. A bizottság felállítása után lemondott a lap pénzpiacrovatának vezetője, Brückner Gergely is, illetve a hírek szerint egyre többen menekülnének a Figyelőtől.

Szerző

Juhász Péter: a demokrácia kottájából fütyülünk

Publikálás dátuma
2017.02.02. 06:03
Az elvtelen együttműködés nem szül jó dolgokat FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Hiába retteg sípjaiktól Orbán Viktor, ki fogják fejezni nemtetszésüket az Együtt szimpatizánsai a mai Kossuth téri tüntetésen. Juhász Péter szerint a kormányfő csupán báb Putyin kezében, az ország pedig ennek okán mind jobban elszigetelődik a nyugattól. Az alelnök arról is beszélt, miként lehetne sikeres kormányváltó egy ellenzéki együttműködés. Annyi biztos: ameddig valaki a közjó helyett saját pártja érdekében jár el, és annak logikája szerint megy, nem tud partner lenni Magyarország jobbá tételében.

- A kényszer hajlamos lebontani a határokat.

- A morális határt már rég lebontotta. Nyilvánvaló, hogy a Fidesz bűnszervezetként kormányozza az országot. Ugyanaz a céljuk, mint a maffiának: a pénzszerzés, a hatalom megtartása. Az eszközrendszer sem különbözik. Megfélemlítik az embereket, kiszolgáltatottságot teremtenek. Nem véletlen, hogy az oktatásra egyetlen fillért sem költenek, a tájékozatlan embereket pedig könnyű befolyásolni. A szociális helyzetre sem fordítanak eleget, az a céljuk, hogy az emberek kötve legyenek az ő alamizsnájukhoz: vagy kap valaki közmunkát, vagy nem. A Fidesz kapcsolatrendszere is a bűnszövetkezetre hajaz. Rogánról kimondható, bűnözőkkel üzletel, Orbán és családja pedig Ghaith Pharaonnal tartott fent üzleti kapcsolatot.

- Ezek közlésére lassan csak a Facebook-oldala marad.

- Nekem Magyarország közössége maradt. Kommunikációs csatornaként igen, alapvetően a Facebook-oldalam van, de arra számítok, hogy az embereknek felnyílik a szemük, és ők maguk lesznek a média, a saját szemükkel látottakat osztják meg egymással, és viszik tovább a híreket, amiket hiteles politikusoktól, civil szereplőktől kapnak. Közösségi együttműködésre van szükség e téren, ennek a kultúráját kell megteremteni. A társadalom többsége úgy gondolja, nem jó irányba mennek a dolgok, csak nem látnak alternatívát.

- Lassan itt a választási kampány, kiépülhet egy alternatíva?

- Nagyon bízom benne, hogy igen. Erre van is egy koncepciónk, ezt a hétvégi tisztújításon beszéljük át a párttal. Együttműködéssel leváltható a rendszer, anélkül nem. Ennek viszont feltételei vannak: nem lehet lejáratott, korrupt szereplőket bevenni, és fontos, hogy a cél is azonos legyen: Magyarország rendbehozása. Ameddig valaki a pártja érdekében jár el, és annak logikája szerint megy, nem tud partner lenni.

- Nehéz lesz ilyet társakat találni.

- Nem akarom sem az MSZP-t, sem a DK-t bántani. Nekik párton belül kell eldönteniük, mi az irány. Egymással szemben méregetni, ki az erősebb, vagy egy közös együttműködésben, más szereplőkkel karöltve Orbán ellen menni. Utóbbi elhatározást nem érzem sem személyi, sem a politikai stratégia szintjén. Korábban maga Botka László is azt mondta a saját vezetőségére, „ezek ingyen nem lehetnek ennyire hülyék”. Ebben igaza lehet.

- Az együttműködést egyszer már kipróbálták.

- Az elvtelen együttműködés nem szül jó dolgokat, ha az elvek és értékek mentén zajlana, valós hittel és jó szándékkal, akkor működne. A 2014-es listáról lejöttem, mert úgy látszott, hogy nem az ország jobbítása a cél, hanem egy politikai alku. Nem az emberek, hanem egyes pártvezetők akaratát tartották szem előtt. Sokan úgy határozzák meg a politikát, hogy a kompromisszumok művészete, ahol a minél nagyobb hatalom megszerzése a cél, de számomra a politika a közösség képviselete. Nem szabad vezérként az emberekre erőltetni az akaratunkat.

- Kompromisszum nélkül nem lehet megélni a nagypolitikában.

- Kompromisszumokra nyilván szükség van, én ezt konszenzuskeresésnek fordítanám inkább. A mindenki felé nyitott és a közjóért való konszenzuskeresésre nyitott vagyok. A cél, hogy egyszerre próbáljunk a jobb- és baloldali embereknek pozitív világképpel bíró országot teremteni. Erre vannak nemzetközi jó példák is, ahol nem ellenség a másik ideológiát magának tudó, hanem olyan értéket jelenít meg, amire szükség van a közös nagy egészben. Ha elfogadnánk, tisztelnénk egymás hitvallását, akkor itt is lehetne jobb országot építeni.

- Egy előválasztáson meglehet a konszenzus?

- Ezt technikai kérdésnek tekintem, nem az előválasztáson van a hangsúly. De annak híve vagyok, hogy mérettessék meg egy-egy jelölt. Ennek ma egyre kisebb esélye van, hiszen a két nagy ellenzéki párt nem biztos, hogy bizonyos kérdésekben egyetért velem, és hajlandó konszenzust keresni. Mi nyitottak vagyunk, erről biztosíthatok mindenkit.

- Valahogyan el kell érni a bizonytalanokat. Mégis. hogyan kampányolhat az ellenzék a kormánypárti médiatúlsúlyban?

- Az ellenzéknek szűkek a lehetőségei minden fronton, ezért nem lehet demokráciának nevezni a mostani rendszert. Egy párt fenntartására is harmadannyi pénz van, mint kellene. Semmi titok nincs, az Együtt 130 millió forintból gazdálkodik, 106 választókerületben kellene jelen lenni, így egyre alig több, mint egymillió jut egy évre. A médiahelyzetből látszik, hogy a Fidesz szinte mindent a magáévá tett. De nekünk akkor is kötelességünk képviselni az elveinket, értékeinket, ha ez nem juthat el mindenkihez. Ez elvi kérdés. A politika irracionális műfaj, és hiszek abban, hogy egyik pillanatról a másikra át fog fordulni. Az előválasztás jó hírverés lehet, és arra is jó eszköz, hogy meghallgassuk a választókat. Nekem például minden kiadványomban benne van a privát telefonszámom, hívjanak fel az emberek, mondják el mi a gondjuk, én meghallgatom. Ez a politikus dolga. Sokan viszont bujkálnak a nyilvánosság elől, pedig ott kell lenni a választók között.

- Mostanában keveseket hallgatnak meg. Az olimpiáról sem kérdeztek senkit eddig.

- A népszavazási kezdeményezéssel kapcsolatban szeretnék teljes optimizmusról biztosítani mindenki, bár vannak kételyek. Orbán kormánya ugyanis korlátozta a népszavazás lehetőségét, a lehetetlen határán vannak a feltételek. Összeszedni minden tizedik budapesti aláírását egy hónap alatt nehéz feladat. Sok eszközzel el lehet lehetetleníteni a kezdeményezést, de mindent megteszünk, hogy sikerüljön. Magam is gyűjtöttem a szignókat, mozgósítottuk a pártot. Egyet állíthatok: az olimpiai népszavazás politikailag már most érvényes! Persze ha meglesznek az aláírások, még az intézmények közbeszólhatnak, illetve jöhetnek kopaszok is.

- Nem veszélyes így ironizálni? A kormánymédia ezeket lesi.

- Az ember tragédiáját tudom csak idézni: "nézd legott komédiának, s mulattatni fog". Ha komolyan vesszük, hogy sarat dobálnak ránk, akkor magunk is összesározódunk. Ha az embernek van hite, önbecsülése, tudja magáról, hogy jót akar, lepereg róla a hazudozás.

Érzi a keleti szelet a kabinet

Publikálás dátuma
2017.02.02. 06:00
A várva várt vendég FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
A Vlagymir Putyin orosz elnök látogatása előtti napon nagyüzem volt tegnap a külügyminisztériumban: Szijjártó Péter este tárgyalt orosz kollégájával Szergej Lavrovval, és több orosz tárcavezetővel, valamint a Roszatom vezérigazgatójával.

Hosszú évek után most először van olyan helyzet a nemzetközi politikában, amely kedvező hatással van a magyar-orosz kapcsolatok fejlesztésére - utalt az amerikai elnökválasztás eredményére Szijjártó Péter, miután megbeszélést folytatott Veronika Szkvorcova orosz egészségügyi miniszterrel. A külgazdasági és külügyminiszter a találkozó után rendezett sajtótájékoztatón arra emlékeztetett elsőként, hogy az utóbbi években folyamatos bírálatokat kaptunk a nyugati világtól, amiért a magyar kormány „pragmatikus” kapcsolatokat tartott fenn Moszkvával, de a külügyminiszter szerint ma már a nyugati világ is ilyen kapcsolat kialakítására törekszik az orosz vezetéssel. A magyar diplomácia irányítója ezután a Dunaferr fejlesztésétől, a Richter és az Égis terjeszkedéséig, a Mol kutatásaitól mezőgazdasági beruházásokig hosszan sorolta azokat a gazdasági kérdéseket, amelyek terítéken lesznek Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor ma délutáni találkozóján. 

Tegnap késő délután fogadta a magyar külügyminiszter a Roszatom vezérigazgatóját, Alekszej Lihacsovot is. Még a találkozó előtt úgy fogalmazott Szijjártó, hogy Paks2-t illetően "ugrásra készen állunk", várjuk az EU utolsó engedélyét, hogy a bővítés megkezdődjön.

Kérdésre válaszolva ismertette, hogy a Malév után maradt adósság rendezése ügyében is körvonalazódik a megállapodás.

Még tegnap este Szijjártó tárgyalóasztalhoz ült partnerével, Szergej Lavrovval, ma reggel pedig Gyenyisz Manturov ipari és kereskedelmi miniszterrel is tárgyal, hogy a csúcstalálkozó előtt minden szóba kerülő kérdést még egyszer áttekintsenek. A szűk körű megbeszélésen kora délután lezárják a terítéken lévő ügyeket és várhatóan délután fél 4-kor tart közös sajtótájékoztatót Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin.

A Roszatom vezérigazgatója és a magyar külügyminiszter FOTÓ: MTI/ILLYÉS TIBOR

A Roszatom vezérigazgatója és a magyar külügyminiszter FOTÓ: MTI/ILLYÉS TIBOR

Egységet sürget az EU

Orbán Viktor és Vlagyimiri Putyin mai találkozója egyelőre nem kavar akkora vihart Európában, mint a két évvel ezelőtti. Az EU megosztott a szankciók kérdésében, Donald Trump politikája pedig teljesen kiszámíthatatlan.

Egységet kell mutatni az Európai Uniót fenyegető külső veszélyekkel szemben - figyelmeztetnek Brüsszelben az EU vezetői a komoly kockázatok közé sorolva Oroszország agresszív magatartását. A tagállamok külügyminiszterei hétfői brüsszeli tanácskozásukon tárgyalni fognak a kiújult kelet-ukrajnai harcokról, de nehéz lesz egységet teremteni a keményvonalas, illetve a moszkvai vezetéssel kiegyezést szorgalmazó európai kormányok között. A Putyin-barátnak mutatkozó amerikai elnök közben bátorítást ad a nacionalista, populista erőknek, amelyek rokonszenveznek az orosz államfővel.

Judy Dempsey, a brüsszeli Carnegie Europe kutatóintézet vezetője elemzője szerint az EU intézmények vezetőinek fogalmuk sincs róla, hogy mit kezdjenek a "putyinizmussal”, legalábbis azon kívül, hogy szankciókkal büntetik. Ez a tehetetlenség azonban az orosz elnök európai támogatóinak a malmára hajtja a vizet - a szakértő.

Az EU tagállamoknak a nyár elején el kell dönteniük, hogy meghosszabbítják-e a július végén lejáró gazdasági szankciókat Oroszországgal szemben. Ha Donald Trump új amerikai elnök addig egyoldalúan feloldaná a washingtoni büntető intézkedéseket, azzal az uniós korlátozások politikailag és gyakorlatilag is fenntarthatatlanná válnának. A szankciókat a magyar mellett a görög és az olasz kormány is egyre nyíltabban bírálja. A francia mérsékelt jobboldal elnökjelöltje, Francois Fillon az EU-orosz kapcsolatok normalizálásának a híve csakúgy, mint a nemrég hivatalba lépett bolgár államfő. Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök viszont épp a Szófiából érkezett Rumen Radevval tartott hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján erősítette meg, hogy az ukrajnai rendezést előíró minszki megállapodások be nem tartása miatt "még nem érett meg az idő a változtatásra". Múlt heti washingtoni látogatásán Theresa May brit kormányfő ugyanezt igyekezett megértetni Donald Trumppal.

Az unió vezetőit nem csak az egykori szovjet befolyási övezet kitartó destabilizása aggasztja, hanem az EU felbomlasztására irányuló moszkvai kísérletek is. Az idén parlamenti választásokat rendező Csehországban, Hollandiában, Franciaországban és Németországban attól tartanak, hogy Oroszország hivatalos hekkertámadásokkal és hamis hírek terjesztésével próbálja majd manipulálni a választókat. "A hírszerzés vizsgálja, hogy mekkora szerepe volt a Kremlnek az ukrán-EU társulási egyezményt megtorpedózó tavalyi hollandiai népszavazás sikerében" — mondta lapunknak egy holland EP-képviselő, aki elárulta azt is, hogy a márciusi szavazás előtt a pártok megerősítették internetes levelezésük biztonságát.

Halmai Katalin, Brüsszel

Figyelmeztet a Freedom House
A populistákat és az autokratákat nevezte meg a demokráciát 2017-ben fenyegető legnagyobb veszélyként szerdán kiadott éves jelentésében a washingtoni székhelyű Freedom House nonprofit szervezet. 2016-ban a populista és a nacionalista politikai erők meglepő előretörésének lehettünk tanúi a demokratikus országokban, miközben a tekintélyelvű hatalmak merészebbekké váltak, és a világ tétlenül nézte, ahogy két kontinens háborús övezeteiben dúl az erőszak - írta jelentésében a szervezet, amely attól tart, hogy ezek a fejlemények azt jelzik, új nemzetközi rend van készülőben, amely a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság helyett az egyéni vezetőkön és a kizárólag a saját érdekeiket szem előtt tartó nemzetállamokon fog alapulni. A washingtoni szervezet szabadságindexe alátámasztja az aggasztó médiajelentéseket: értékelése szerint összesen 67 országban korlátozták a politikai és a polgári szabadságjogokat 2016-ban, és csak 36 államban javult a helyzet. Sorozatban ez már a tizenegyedik év, hogy a szabadságindex több országban csökkent, mint amennyiben nőtt. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának univerzális értékein nyugvó, 25 mutatóból álló index szerint a világ 195 országából 87 szabadnak, 59 részben szabadnak és 49 nem szabadnak minősült tavaly. A szabadságindex összesített pontjai alapján a skandináv országok vitték a pálmát, amelyek megszerezték a maximálisan elérhető 100 pontot. Magyarország a rangsor 52. helyén 76 pontjával. A szabadnak ítélt Magyarországon három ponttal romlott a helyzet a korábbi értékeléshez képest. A jelentés szerint "az Orbán Viktor magyar miniszterelnök által kidolgozott rendszer csábító példa a tekintélyelvű kormányzás gondolatával kacérkodó, megválasztott politikai vezetők számára". A Freedom House szerzői úgy vélik, hogy a jövőben az "illiberális demokrácia terjedése" várható Közép-Európában és a Balkánon. A működő demokráciák állampolgárai Vlagyimir Putyin orosz elnökre és Hszi Csin-ping kínai vezetőre tekinthetnek példaként, akiknek tevékenysége azt bizonyítja, hogy a nemzetállamok kibújhatnak a nemzetközi kötelezettségeik alól, ha a saját érdekeik védelméről van szó. A történelem azonban azt mutatja, hogy ez a stratégia romláshoz vezet. Ha háttérbe szorulnak az egyetemes értékek és a nemzetközi jog, akkor a világ ügyeit az erő kormányozza" - írták. A ma még külföldi diktátorokat csodáló nacionalisták holnap arra ébredhetnek, hogy ugyanezek a vezetők leigázzák országaikat.Vagy ami még rosszabb: a nagyhatalmak csizmái alatt végzik egy szabályok nélküli versenyben - tették hozzá.

Szerző