Mindenképpen súlyosan veszteséges lenne az olimpia

Publikálás dátuma
2017.02.02. 12:38
Fotó: Molnár Ádám
A NOB és a nagy szponzorcégek is abban érdekeltek, hogy minél grandiózusabb olimpiát erőltessenek az országra - hangzott el az Eötvös József Csoport szerdai vitaestjén. Dénes Ferenc sportközgazdász szerint nem Orbánék ötlete volt az olimpia, hanem a NOB kereste meg a magyar kormányt.

A hideg, latyakos idő ellenére száznál többen jöttek el a konzervatív értelmiségiek által alapított Eötvös József-Csoport "Na de miért is rendezzünk Olimpiát?" című rendezvényére. A jezsuita Párbeszéd Háza termében az összes ülőhely elfogyott, de még a folyosón is jócskán álldogáltak érdeklődők. Bár a falon jókora feszület lógott az előadók felett és a hallgatóság hozzászólásaiból is érezhető volt, hogy jó részük az alapítókhoz hasonlóan konzervatív nézeteket vall, ennek ellenére az est kifejezetten ellenzékire sikeredett.

Az olimpiával szembeni érveket a Momentum Mozgalom ügyvivője, Hajnal Miklós képviselte, míg Dénes Ferenc sportközgazdász vállalta, hogy megvédje az olimpiai vállalkozást. Igaz, Dénes Ferenc ezt voltaképpen már a bevezetőjében lehetetlenné tette saját magának.

A közgazdász ugyanis előfeltételként leszögezte, hogy mindaz, amit az olimpia védelmében elmond, csak úgy érvényes, hogy azt feltételezzük, az állam minden fillért hatékonyan költene el, nem lesz lopás és korrupció. Emellett az olimpiai vállalkozás átlátható és társadalmi bizalom övezi, amihez szerinte is feltétlenül szükséges a népszavazás a megrendezés előtt.

Egy ilyen, a mai Magyarországhoz képest legfeljebb elméletben létező meseországban elvileg igaz lehet, hogy az országnak megéri az olimpia, még akkor is ha veszteséges. Dénes Ferenc szerint a kormány számára az olimpiai hatástanulmányt elkészítő PricewaterhouseCoopers (PwC) számaiból kitűnik, hogy 196 milliárd forintos veszteség várható. Azonban egy sikeres rendezés az ország versenyhelyzetén javítana, az olimpia pedig a magyar nép számára életre szóló, közösségegyesítő élmény lenne, ami igenis "legitim indoka" lehet a megrendezésnek.

A momentumos Hajnal Miklós szerint viszont az olimpia inkább a kevesek élménye lehet: a drága jegyárak mellett kérdéses, hogy hazai lakosok mennyire tudnának részt venni a rendezvényeken. Ahogy az olimpiai beruházások több mint 60 százaléka Budapesthez köthető, míg a vidékre jóval kisebb beruházások kerülnének.

Abban Dénes és Hajnal is egyetértett, hogy az olimpia terheit a magyar társadalom zömének kell viselnie, s csak egy szűk kör részesülne a közvetlen előnyökből. "Ilyen a dolgok természete" - mondta Dénes Ferenc, aki a közönség kérdéseire válaszolva "városi legendának" minősítette, hogy a budapesti olimpia Orbán Viktor agyszüleménye lenne. Szerinte a kiemelt magyar sportfejlesztések nyomán a NOB kereste meg a magyar kormányt a lehetőséggel.

Hajnal Miklós leszögezte: az olimpiai hatástanulmányt készítő PwC számai igencsak megkérdőjelezhetőek. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják hogy az olimpiák mindig jóval többe kerültek a tervezettnél, így 50-től egészen 700 százalékig terjedt a túlfizetés mértéke. Ez már most is kézzelfoghatóan látszik a tervbe vett budapesti olimpia esetében is: a pályázat benyújtásának költségeit korábban még 10 milliárd forintra taksálták, ám már 34 milliárdot költött el a kormány erre a célra. Ráadásul arra korábban a Forbes is rámutatott hogy a PwC a hatástanulmányból egy az egyben kihagyta az olimpiával járó megnövekedett biztonsági kiadásokat is, amelyek kapásból százmilliárdokkal fejelhetik meg a költségeket. Végül az teljesen szürreális - fogalmazott a Momentum elnökségi tagja - hogy idehaza ne lopnának, vagy ne lenne korrupció. Arra korábban még az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is rámutatott, hogy az állami nagyberuházások állandó kísérőjelensége ez a probléma.

Eddig nullszaldós olimpiát jobbára Los Angelesben és a "fapadosra" sikeredett Atlantában sikerült rendezni. Azonban ez Magyarország esetében egészen biztosan nem fog sikerülni - véli Hajnal. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság "sportburzsoái" és a velük egy hajóban evező multinacionális szponzorok is egyaránt abban érdekeltek, hogy minél nagyobb, grandiózusabb olimpiát tapossanak ki a magyar rendezőkből. Másfelől az olimpiai költségek pedig aránytalanul nagyok egy kis országnál. Így a korábban kalkulált 3000 milliárdos költség helyett Hajnal szerint a Forbes úgy látja: nem kizárt, hogy 6-12 ezer milliárdra rúgjon a teljes költség. Az olimpia egy évre jutó költségei meghaladják azt az összeget, amit évente például a rendőrség fenntartására fordítunk - érzékeltette Hajnal, hogy milyen aránytalan terhet róna egy ilyen kis országra az olimpia megrendezése.

A közönségben soraiban helyet foglalt a csoport néhány alapítója, így Bod Péter Ákos, vagy a nemrég az Orbán-rezsim kemény kritikáját megfogalmazó Chikán Attila. De eljött Majtényi László államfőjelölt, Csárdi Antal LMP-s képviselő, az Együttből nemrég kilépett Pápa Levente. Ugyanakkor egyetlen, az olimpia létrehozásán ügyködő kormányzati szereplő sem jelent meg a vitán. A mozgalomból úgy tudjuk, hogy a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. képviselői több médiavitát is lemondtak a Momentum Mozgalom tagjaival.

Vita nincs
Bár hetek óta zajlik az olimpiai népszavazásról szóló aláírásgyűjtés, eddig egyetlen alkalommal sem sikerült egy asztalhoz ültetni az olimpiát ellenző, illetve népszavazást szorgalmazó Momentum Mozgalmat és a budapesti olimpia hivatalos támogatóit. A közelmúltban a Sport TV-ben lett volna vita egy momentumos és a olimpiai pályázatot intéző Budapest 2024 Nonprofit Zrt. között, ám a mozgalomnál elmondták: azt végül lemondta a Zrt. Közben az ATV-nél is lett volna vita, ám az időpont a Momentumosoknak nem volt megfelelő. A Corvinus Egyetem egyik diákszervezete is megpróbálkozott vitát szervezni a Budapesti Olimpiáért Mozgalom (BOM) alapítójával, Szalay Berzeviczy Attilával, ám oda a Momentumosoktól nem az elnök, hanem egy "csak" egy közgazdász jött volna, Szalay Berzeviczy pedig így nem vállalta a vitát.
Most péntekre az RTL Magyarul Balóval című műsorában ellenben már a Momentum elnöke, Fekete-Győr András jött volna el, ám az időpont nem volt jó Szalay Berzeviczynek, így a Momentum két tagja fog részt venni a műsorban. Közben az LMP-s Ökopolisz alapítvány a Facebook-on tudatta, hogy a február 9-re tervezett "az Olimpia nem játék" című rendezvényükön való részvételüket visszamondta a meghívott Szalay-Berzeviczy és Kemény Dénes.
Szalay-Berzeviczy érdeklődésünkre elmondta: korábban ugyan szívesen vitázott volna, ám most már úgy látja, hogy az aláírásgyűjtés lezárásáig nincs értelme a szakmai párbeszédnek, mivel az aláírásgyűjtés alapvetően politikai töltetű akció. Az aláírásgyűjtés lezárulása, február 20-a után ellenben szívesen folytat szakmai vitát a Momentum tagjaival. Közben a napokban Deutsch Tamás és Schmitt Pál is inkább elhalasztotta az "olimpiai pályázat esélyeiről" a brüsszeli Balassi Intézetbe tervezett beszélgetését, miután kiderült, hogy Momentum Mozgalom aláírásgyűjtő standot visz az épület elé.



Frissítve: 2017.02.02. 18:33

Putyin Budapesten - "Nagyon rossz irányba fordulunk"

A Magyar Liberális Párt szerint nagyon rossz az irány, Magyarország elindult a "putyinizálódás" útján, ugyanis számos Oroszországban is tapasztalható intézkedés megvalósult már: ilyen a civilek vegzálása, a média és egyes társadalmi csoportok jogfosztása, a demokratikus intézményrendszer és a jogállam sérülése.

Bősz Anett, a Liberálisok ügyvivője csütörtökön Budapesten, az orosz nagykövetség mellett tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, pártja attól tart, a családon belüli erőszak tekintetében is a "putyini Oroszország útjára lép Magyarország". Mint felidézte, az orosz alsóház nemrég megszavazott egy olyan törvénymódosítást, amely dekriminalizálja a családon belüli erőszakot, annak ellenére, hogy Oroszországban az erőszakos cselekedetek 40 százaléka családon belül történik. A Liberálisok úgy látják, a magyar kormány a családon belüli erőszak tekintetében sok szempontból Oroszországhoz hasonlóan viselkedik, pedig Magyarországon több százezer gyerek és nő szenved a családon belüli erőszaktól.

Az ügyvivő úgy fogalmazott, a nyugati világban minden értelemben békét kívánnak teremteni a társadalmak és a vezetők, de a keleti-országok - élükön Oroszországgal - olyan államok, amelyeket a következmények nélküli erőszak és a korrupció vezérel. Magyarországnak el kell döntenie, hogy a Kelethez vagy a Nyugathoz akar tartozni, hogy békét akar vagy az erőszak következmények nélküli folyását - jelentette ki Bősz Anett.

Szerző

Meghalt Ádám Magda

 Életének 92. évében elhunyt Ádám Magda történész, a trianoni békeszerződés és a két világháború közötti nemzetközi kapcsolatok kutatója - közölte az MTI-vel csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja (MTA BTK).

A magyar történetírás nemzetközileg is elismert jelentős képviselőjeként számon tartott történész, az ELTE Bölcsészettudományi Kar címzetes egyetemi tanára, 1988-tól az oxfordi St. Hilda's College tiszteletbeli tagja, 1987/1988-ban a tekintélyes washingtoni székhelyű Woodrow Wilson Center vendégprofesszora volt. 2003-ban az MTA elnöksége Akadémiai Díjjal tüntette ki.  Ádám Magda 1925-ben született Turjaremetén, az akkor Csehszolvákiához tartozó Kárpátalján.

Tudományos életpályáját a két világháború közötti nemzetközi kapcsolatok történetének szentelte. Kulcsfontosságú szerepet vállalt a trianoni békeszerződés okainak feltárásában, a párizsi nemzetközi rend kialakulásának tisztázásában. Kutatásai fókuszpontjában a kisantant és Magyarország kapcsolatai, Németország, Franciaország és Anglia közép-európai politikája állt - idézte fel az MTA BTK.

A méltatás szerint Ádám Magda munkássága fontos szerepet játszott a Horthy-korszak külpolitikájának ideológiamentes, reális alapokon nyugvó átértékelésében. Kimutatta, hogy Magyarország sorsa a két világháború között végső soron a hatalmi politika függvénye volt, ugyanakkor rámutatott a regionális együttműködés fontosságára. Munkásságának fontos mondandója, hogy térségünk kis országainak az együttműködését a fenyegető nagyhatalmi érdekek ellen nemcsak és talán nem is elsősorban a magyar revizionizmus, hanem a szomszédos államok sokszor irracionális magyarellenessége gátolta - emlékeztetett a kutatóközpont.

Ádám Magda mindig is hangoztatta, hogy térségünk kisállamai csak az együttműködés révén képviselhetik sikeresen érdekeiket a nemzetközi politikában. Ennek előfeltétele pedig az ellentétek kölcsönösen elfogadható megoldása, ideértve a nemzeti kisebbségek - amelynek élete során ő is sokáig tagja volt - jogainak tiszteletben tartását - áll az MTA BTK közleményében, amely hangsúlyozza: Ádám Magda halála a magyar történettudomány pótolhatatlan vesztesége. Ádám Magda nevéhez igen jelentős forráskiadási tevékenység fűződik: részt vett a Diplomáciai Iratok Magyarország külpolitikájához sorozat szerkesztésében; az ötkötetes Documents diplomatiques francais sur l'Histoire du Bassin des Carpates sorozat főszerkesztője, valamint - Ormos Máriával - a Francia diplomáciai iratok a Kárpát-medence történetéről sorozat szerkesztője volt.

Fontosabb tanulmánykötetei, monográfiái: Magyarország és a Kisantant a 30-as években (1968); Richtung Selbstvernichtung. Die Kleine Entente 1920-1938 (1988); A Kisantant és Európa (1989); The Versailles System and Central Europe (2003); Ki volt valójában Edvard Benes (2009), Nagyhatalmak szorításában. Az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamai a két világháború között (2014).

Ádám Magda január 27-én hunyt el budapesti otthonában.

Szerző