Mindenképpen súlyosan veszteséges lenne az olimpia

A NOB és a nagy szponzorcégek is abban érdekeltek, hogy minél grandiózusabb olimpiát erőltessenek az országra - hangzott el az Eötvös József Csoport szerdai vitaestjén. Dénes Ferenc sportközgazdász szerint nem Orbánék ötlete volt az olimpia, hanem a NOB kereste meg a magyar kormányt.

A hideg, latyakos idő ellenére száznál többen jöttek el a konzervatív értelmiségiek által alapított Eötvös József-Csoport "Na de miért is rendezzünk Olimpiát?" című rendezvényére. A jezsuita Párbeszéd Háza termében az összes ülőhely elfogyott, de még a folyosón is jócskán álldogáltak érdeklődők. Bár a falon jókora feszület lógott az előadók felett és a hallgatóság hozzászólásaiból is érezhető volt, hogy jó részük az alapítókhoz hasonlóan konzervatív nézeteket vall, ennek ellenére az est kifejezetten ellenzékire sikeredett.

Az olimpiával szembeni érveket a Momentum Mozgalom ügyvivője, Hajnal Miklós képviselte, míg Dénes Ferenc sportközgazdász vállalta, hogy megvédje az olimpiai vállalkozást. Igaz, Dénes Ferenc ezt voltaképpen már a bevezetőjében lehetetlenné tette saját magának.

A közgazdász ugyanis előfeltételként leszögezte, hogy mindaz, amit az olimpia védelmében elmond, csak úgy érvényes, hogy azt feltételezzük, az állam minden fillért hatékonyan költene el, nem lesz lopás és korrupció. Emellett az olimpiai vállalkozás átlátható és társadalmi bizalom övezi, amihez szerinte is feltétlenül szükséges a népszavazás a megrendezés előtt.

Egy ilyen, a mai Magyarországhoz képest legfeljebb elméletben létező meseországban elvileg igaz lehet, hogy az országnak megéri az olimpia, még akkor is ha veszteséges. Dénes Ferenc szerint a kormány számára az olimpiai hatástanulmányt elkészítő PricewaterhouseCoopers (PwC) számaiból kitűnik, hogy 196 milliárd forintos veszteség várható. Azonban egy sikeres rendezés az ország versenyhelyzetén javítana, az olimpia pedig a magyar nép számára életre szóló, közösségegyesítő élmény lenne, ami igenis "legitim indoka" lehet a megrendezésnek.

A momentumos Hajnal Miklós szerint viszont az olimpia inkább a kevesek élménye lehet: a drága jegyárak mellett kérdéses, hogy hazai lakosok mennyire tudnának részt venni a rendezvényeken. Ahogy az olimpiai beruházások több mint 60 százaléka Budapesthez köthető, míg a vidékre jóval kisebb beruházások kerülnének.

Abban Dénes és Hajnal is egyetértett, hogy az olimpia terheit a magyar társadalom zömének kell viselnie, s csak egy szűk kör részesülne a közvetlen előnyökből. "Ilyen a dolgok természete" - mondta Dénes Ferenc, aki a közönség kérdéseire válaszolva "városi legendának" minősítette, hogy a budapesti olimpia Orbán Viktor agyszüleménye lenne. Szerinte a kiemelt magyar sportfejlesztések nyomán a NOB kereste meg a magyar kormányt a lehetőséggel.

Hajnal Miklós leszögezte: az olimpiai hatástanulmányt készítő PwC számai igencsak megkérdőjelezhetőek. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják hogy az olimpiák mindig jóval többe kerültek a tervezettnél, így 50-től egészen 700 százalékig terjedt a túlfizetés mértéke. Ez már most is kézzelfoghatóan látszik a tervbe vett budapesti olimpia esetében is: a pályázat benyújtásának költségeit korábban még 10 milliárd forintra taksálták, ám már 34 milliárdot költött el a kormány erre a célra. Ráadásul arra korábban a Forbes is rámutatott hogy a PwC a hatástanulmányból egy az egyben kihagyta az olimpiával járó megnövekedett biztonsági kiadásokat is, amelyek kapásból százmilliárdokkal fejelhetik meg a költségeket. Végül az teljesen szürreális - fogalmazott a Momentum elnökségi tagja - hogy idehaza ne lopnának, vagy ne lenne korrupció. Arra korábban még az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is rámutatott, hogy az állami nagyberuházások állandó kísérőjelensége ez a probléma.

Eddig nullszaldós olimpiát jobbára Los Angelesben és a "fapadosra" sikeredett Atlantában sikerült rendezni. Azonban ez Magyarország esetében egészen biztosan nem fog sikerülni - véli Hajnal. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság "sportburzsoái" és a velük egy hajóban evező multinacionális szponzorok is egyaránt abban érdekeltek, hogy minél nagyobb, grandiózusabb olimpiát tapossanak ki a magyar rendezőkből. Másfelől az olimpiai költségek pedig aránytalanul nagyok egy kis országnál. Így a korábban kalkulált 3000 milliárdos költség helyett Hajnal szerint a Forbes úgy látja: nem kizárt, hogy 6-12 ezer milliárdra rúgjon a teljes költség. Az olimpia egy évre jutó költségei meghaladják azt az összeget, amit évente például a rendőrség fenntartására fordítunk - érzékeltette Hajnal, hogy milyen aránytalan terhet róna egy ilyen kis országra az olimpia megrendezése.

A közönségben soraiban helyet foglalt a csoport néhány alapítója, így Bod Péter Ákos, vagy a nemrég az Orbán-rezsim kemény kritikáját megfogalmazó Chikán Attila. De eljött Majtényi László államfőjelölt, Csárdi Antal LMP-s képviselő, az Együttből nemrég kilépett Pápa Levente. Ugyanakkor egyetlen, az olimpia létrehozásán ügyködő kormányzati szereplő sem jelent meg a vitán. A mozgalomból úgy tudjuk, hogy a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. képviselői több médiavitát is lemondtak a Momentum Mozgalom tagjaival.

Vita nincs

Bár hetek óta zajlik az olimpiai népszavazásról szóló aláírásgyűjtés, eddig egyetlen alkalommal sem sikerült egy asztalhoz ültetni az olimpiát ellenző, illetve népszavazást szorgalmazó Momentum Mozgalmat és a budapesti olimpia hivatalos támogatóit. A közelmúltban a Sport TV-ben lett volna vita egy momentumos és a olimpiai pályázatot intéző Budapest 2024 Nonprofit Zrt. között, ám a mozgalomnál elmondták: azt végül lemondta a Zrt. Közben az ATV-nél is lett volna vita, ám az időpont a Momentumosoknak nem volt megfelelő. A Corvinus Egyetem egyik diákszervezete is megpróbálkozott vitát szervezni a Budapesti Olimpiáért Mozgalom (BOM) alapítójával, Szalay Berzeviczy Attilával, ám oda a Momentumosoktól nem az elnök, hanem egy "csak" egy közgazdász jött volna, Szalay Berzeviczy pedig így nem vállalta a vitát.

Most péntekre az RTL Magyarul Balóval című műsorában ellenben már a Momentum elnöke, Fekete-Győr András jött volna el, ám az időpont nem volt jó Szalay Berzeviczynek, így a Momentum két tagja fog részt venni a műsorban. Közben az LMP-s Ökopolisz alapítvány a Facebook-on tudatta, hogy a február 9-re tervezett "az Olimpia nem játék" című rendezvényükön való részvételüket visszamondta a meghívott Szalay-Berzeviczy és Kemény Dénes.

Szalay-Berzeviczy érdeklődésünkre elmondta: korábban ugyan szívesen vitázott volna, ám most már úgy látja, hogy az aláírásgyűjtés lezárásáig nincs értelme a szakmai párbeszédnek, mivel az aláírásgyűjtés alapvetően politikai töltetű akció. Az aláírásgyűjtés lezárulása, február 20-a után ellenben szívesen folytat szakmai vitát a Momentum tagjaival. Közben a napokban Deutsch Tamás és Schmitt Pál is inkább elhalasztotta az "olimpiai pályázat esélyeiről" a brüsszeli Balassi Intézetbe tervezett beszélgetését, miután kiderült, hogy Momentum Mozgalom aláírásgyűjtő standot visz az épület elé.