Szolidaritás helyett széthúzás

Publikálás dátuma
2017.02.03 06:31
Több mint 180 ezer menekült kelt át 2016-ban a Földközi-tengeren FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAN KITWOOD
Fotó: /
Bár csak informális csúcstalálkozót rendeznek pénteken, Máltán az Európai Unió állam- és kormányfői, Angela Merkel áttörést remél a menekültpolitikában. Az Ankarából La Vallettába utazó német kancellár ezért szolidaritást követel majd a tagállamoktól.

Komoly ambíciókat fogalmazott meg Málta a január elsején kezdődött soros uniós elnökség előtt. Az ország a Brexittel kapcsolatos tárgyalások előkészítése mellett a közös uniós menekültpolitika előmozdítását fogalmazta meg legfontosabb feladatának. Tavaly több mint 180 ezren érték el az olasz partokat, s a Földközi-tenger útvonalának újbóli felfedezése Máltát is nagyon érzékenyen érinti. Valletta célja egy közös uniós menekültügyi ügynökség létrehozása, a dublini rendszer reformja, illetve az, hogy az EU olyan újabb megállapodásokat kössön a főbb afrikai migrációs származási és tranzitországokkal, amelyek lehetővé teszik a bevándorlóáradat hatékonyabb kezelését.

Joseph Muscat máltai kormányfő korábban olyan munkaközvetítő hivatal felállítását is bejelentette, amely munkalehetőséget biztosítana a bevándorlók számára, s könnyebben felvehetnék a kapcsolatot a munkáltatókkal. Muscat úgy véli, hogy tavasszal, vagyis még a máltai elnökség során, annyi menekült indul útnak a Földközi-tengeren, az Európai Unió felé, amire még sosem volt példa. A soros elnök ezért szolidaritást kér az Unió tagállamaitól, így a menekültügyi kvótákat mereven elutasító közép-európaiaktól is.

A szolidaritás Angela Merkel legfontosabb követelése is. „Konkrét válaszokat kell adnunk a menekültválságra, s ennek a tagállamok közötti szolidaritás is része” – fejtette ki a kancellár. Emlékeztetett arra, ez az európai együttműködés alapköve. A máltai találkozón szó esik arról, mit tehetne az EU a líbiai helyzet stabilizálásáért. A kancellár úgy véli, az Európai Unió és Törökország között tavaly megkötött menekültügyi megállapodás példaként szolgálhat arra, hogy Brüsszel az észak-afrikai országokkal is hasonló szerződéseket kössön, erről azonban hosszas tárgyalásokra van szükség az érintett államokkal. Málta szerint egy ilyen megállapodás lehetséges Egyiptommal, az áttekinthetetlen belpolitikai viszonyok miatt azonban Líbiával nem, hiszen az állam több részre szakadt, s bár az EU Fajez Szerradzs kormányát ismeri el, a kabinet azonban túl súlytalan ahhoz, hogy bármit is elérjen az országban. Olaszország különalkut próbált kötni Tripolival, de kísérlete kudarcba fulladt, s Brüsszelben amúgy sem nézték jó szemmel, Róma különutas politikáját. Az EU szerint egységes fellépésre lenne szükség.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke gyors döntéseket követelt az informális uniós csúcstalálkozó résztvevőitől. Megfogalmazása szerint Líbiával kapcsolatban „innovatív” megoldásokra van szükség. A vallettai soros elnökség szerint ezen megoldások közé tartozhat, hogy az EU humanitárius folyosókat hozzon létre. Ezeken keresztül juttathatnák az EU területére azokat a menekülteket, akik menedékkérelmét pozitív elbírálásban részesítették. S ez azt is jelentené, hogy az EU a kérelmet még az Unió határain kívül végezné, az ottani menekülttáborokban. Ez nyilván számos vitára ad majd alkalmat az uniós vezetők között.

Az idő sürgetné az EU államait. A Földközi-tengeri szakasz újbóli felfedezése nyomán tavaly ötezren fulladtak a tengerbe, amikor megpróbálták elérni az ígéret európai földjét. Meglepő lenne azonban, ha minden kérdésben sikerülne közös nevezőre jutni a csúcson. Az állam- és kormányfők szót ejtenek majd az EU és Washington viszonyáról is e kérdésben is egyértelművé válik az EU megosztottsága.

Nehézkes finanszírozás
A máltai csúcson a tervek szerint egy tízpontos nyilatkozatot tárnak a résztvevő vezetők elé, amelynek lényege az: a líbiai kormányt „olyan helyzetbe kell hozni”, hogy már saját felségvízein megakadályozza a menekülteket szállító hajók továbbhaladását. Az EU ezért részt venne az ország parti őrségének kiképzésében.
Előirányozzák továbbá a Líbiában, menekülttáborokban lévők helyzetének javítását. Segítene Brüsszel abban is, hogy Líbia az eddigieknél jobban őrizze határát, ezért az állam szomszédjaival is felveszik a kapcsolatot. Ehhez azonban forrás kell, amint ezt a nyilatkozat is tartalmazza. Részben a már meglévő alapokból finanszíroznák az elképzeléseket, illetve az Európai Bizottság is 200 millió eurót rendelkezésre bocsát. Ugyanakkor az előirányzat szerint a tagállamoknak legalább ugyanekkora összeget kell előteremteniük. Ezt azonban nem lesz könnyű megvalósítani.
Amikor az EU pénzügyminiszterei múlt héten a menekültválság enyhítésének finanszírozásáról tanácskoztak, több tagország részéről heves ellenállásba ütköztek.

Szerző
2017.02.03 06:31

Lövöldözés Londonban: ketten kórházba kerültek

Publikálás dátuma
2018.08.21 22:20
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Két embert letartóztatott a rendőrség, és ketten kórházba kerültek egy kedd esti, észak-londoni lövöldözés után. A letartóztatottakat gyilkossági kísérlettel gyanúsítják.
A hatóságot londoni idő szerint délután 5-kor riasztották a Rayners Lane metrómegálló környékére - írja a Guardian. A hatóságok a helyszínre érve két férfit találtak lőtt sebekkel, akik egy kertben próbáltak elrejtőzni.
"Egy férfi tüzet nyitott másik férfiak egy csoportjára, majd bűntársával egy mopeden menekült el a helyszínről"
- mondta el a történtekről a Scotland Yard.
Mindez egy nappal egy másik lövöldözést követően történt, mely során hárman szenvedtek nem életveszélyes sérüléseket. A hétfői eset a néhány kilométerre fekvő Kingsbury metróállomás környékén történt, ráadásul nem sokkal azután, hogy egy nyugat-londoni helyszínről is lövöldözést jelentettek. A hatóságok egyelőre nem tudják, van-e kapcsolat az esetek között.
2018.08.21 22:20

Harci repülőket ajándékozott Putyin Szerbiának

Publikálás dátuma
2018.08.21 21:31
Szerbia 2017-ben 6 MiG-29-est kapott, a kép akkor készült. Balra Sergei Shoigu orosz védelmi miniszter, jobbra Aleksandar Vucic
Fotó: AFP/ ANDREJ ISAKOVIC
Hat MiG-29-est kapott az ország. Aleksandar Vucic szerb államfő a gépek keddi átadásán a sorkatonai szolgálat visszaállításáról beszélt.
Szerbia megvizsgálja annak lehetőségét, hogy 2020-tól vagy 2021-től három vagy hat hónapos sorkatonai szolgálatot vezessen be - jelentette be az MTI szerint Aleksandar Vucic szerb államfő kedden a Belgrádhoz közeli Batajnica légi bázison, miután átadta a szerb légierőnek az első két orosz MiG-29-es repülőgépeket.
Szerbia hat vadászgépet kapott ajándékba Moszkvától; csak a felújításért kellett nagyjából millió eurót - 57,4 milliárd forintot - fizetnie.
Vucic a sorkatonai szolgálattal kapcsolatban kiemelte: egyelőre nem mondhat semmi biztosat, minden a pénzügyi lehetőségektől függ majd. Annyit azonban előre vetített, hogy akik szolgálni fognak, előnyt élveznek majd a munkafelvételeknél a köztulajdonú vállalatokban.
2011-ben döntöttek a sorkötelezettség eltörléséről.
Vucic egy nagyszabású katonai parádét is bejelentett, melyet az orosz hadsereg delegáltjaival közösen tartanak majd, és melyet reményei szerint Vlagyimir Putyin orosz államfő is megnéz majd. Az orosz elnök mellett további magas rangú meghívottakat is várnak.
Szerbia hét Mi-35 és Mi-17 típusú helikoptert is vásárolt Fehéroroszországtól, amelyeknek egy éven belül kellene megérkeznie. Belgrád továbbá kilenc (Airbus Helicopters) H145M katonai helikoptert beszerzését is tervezi, hogy tovább fejlessze hadseregét.
A szerb hadseregnek jelenleg négy használatban lévő MiG-29-ese van, és a várakozások szerint az orosz gépek mellett hamarosan további nyolc, felújításra szoruló MiG-29-es érkezik Fehéroroszországból. Miután ezeket is korszerűsítik, Szerbiának 18 ilyen vadászgépe lesz. Az ország hadseregének felszerelését nagyrészt az egykori Jugoszláv Néphadsereg (JNA) fegyverzete teszi ki, amely a szovjet fegyvereken alapul.
2018.08.21 21:31
Frissítve: 2018.08.21 21:32