Putyin az ukrán vezetést okolja

 Az ukrán vezetést tette felelőssé a kelet-ukrajnai konfliktus kiéleződéséért Vlagyimir Putyin orosz elnök az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel csütörtökön Budapesten folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatón.

Ennek alátámasztására az orosz elnök több okot említett. Elsőként azt, hogy az ukrán vezetésnek - mint fogalmazott - pénzre van szüksége. Ezt a pénzt a nyugati országoktól igyekszik beszerezni, és ezért egy állítólagos agresszió áldozatként igyekszik feltüntetni magát.

Putyin hangsúlyozta azt is, hogy nézete szerint az ukrán gazdaság-, illetve szociális politika csődöt mondott. Ezért igyekszik elhallgattatni az egyre inkább teret nyerő ellenzéket, és erre ürügy a konfliktus kiélezése.

Az orosz elnök úgy vélte, hogy az ukrán vezetésnek nem áll érdekében a minszki megállapodásban foglaltak megvalósítása. Ezért keresi az ürügyet arra, hogy felmondhassa a megállapodást - fogalmazott Vlagyimir Putyin, aki szerint mindez hozzájárult a konfliktus fellángolásához.

Putyin kijelentette: arra számítanak, hogy a racionálisan gondolkozó erők Ukrajnában, illetve a világ más országaiban nem fogják hagyni, hogy ez a helyzet tovább éleződjön, ellenkezőleg rákényszerítik az ukrán vezetést a minszki megállapodás végrehajtására

Szerző

Erdogan elszomorodott

Recep Tayyip Erdogan török elnök kikérte magának az iszlamista terror kifejezést, amelyet Angela Merkel német kancellár használt a közös sajtótájékoztatón csütörtökön Ankarában.

Erdogan reakciójában azt mondta, hogy az "iszlamista terror" kifejezés a muzulmánokat komolyan elszomorítja. Ezt a kifejezést "nem szabad használni", nem helyes, mert az iszlám és a terrorizmus nem egyeztethető össze. Az iszlám szó jelentése a béke - hangsúlyozta. Ha az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezetre hivatkozva fogalmaznak így, az elszomorító - jelentette ki.
"Muzulmán köztársasági elnökként ezt a kifejezést soha nem tudom elfogadni" - fogalmazott a török államfő.

Angela Merkel ankarai látogatásának kiemelt témája a terrorizmus elleni együttműködés fejlesztése, de a német kancellár a július 15-i törökországi puccskísérlet fejleményeiről, a menekültkérdésről, a szíriai és az iraki helyzetről, valamint a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról is tárgyal a török fővárosban.

Szerző

Brexit - Közzétették a Fehér könyvet

Publikálás dátuma
2017.02.02. 15:54
Fotó: Thinkstock
Közzétette a Brexit-tárgyalások tervezett stratégiáját részletező "Fehér könyvet" csütörtökön a brit kormány.

A 77 oldalas összefoglaló jórészt azoknak a célkitűzéseknek a részletes kifejtése, amelyeket Theresa May miniszterelnök ismertetett a múlt hónapban. A tanulmány egyik leglényegesebb eleme ennek megfelelően az, hogy az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnése után nem kívánja fenntartani tagságát az Európai Unió egységes belső piacán sem, de új stratégiai viszonyrendszer kiépítésére törekszik az unióval. E kapcsolatrendszer szerves része lenne a brit kormány szándéka szerint egy "nagyratörő és átfogó" szabadkereskedelmi megállapodás megkötése az unióval.

London álláspontja szerint a brit tagság megőrzése az egységes belső piacon azért nem lehetséges, mert ez sarkalatos EU-szabályok, köztük a szabad munkaerőmozgás további érvényesítésének kötelmével járna.

Theresa May a Brexit-tárgyalások tervezett stratégiájáról előzetes részleteket ismertető múlt havi beszédében ezt úgy fogalmazta meg, hogy ha az Egyesült Királyság tartaná magát az EU-piaci tagság fenntartásához szükséges feltételrendszerhez, az olyan lenne, "mintha ki sem lépett volna az Európai Unióból".

A csütörtökön közzétett "Fehér könyv" szerint azonban a brit kormány által elérni kívánt szabadkereskedelmi megállapodás "átemelne néhány elemet" az egységes piaci hozzáférés jelenlegi szabályrendszeréből "bizonyos területeken", mivel "nem lenne értelme a nulláról kezdeni" a szabadkereskedelmi kapcsolatok kiépítését, amikor az Egyesült Királyság és az EU-ban maradó országok "oly sok éven át" érvényesítették ugyanazokat a szabályokat.

A "Fehér könyvben" idézett adatok szerint az Egyesült Királyság 2015-ben 230 milliárd font (84 ezer milliárd forint) értékben exportált árukat és szolgáltatásokat az EU-piacokra, az uniós társállamokból érkező import értéke 291 milliárd font (106 ezer milliárd forint) volt.

Theresa May januári beszédében ugyanezekkel az adatokkal - és alig burkoltan kereskedelmi megtorló intézkedéseket kilátásba helyezve - igyekezett alátámasztani azt az érvelését, hogy az EU-nak nem érdeke London "megbüntetése". A brit kormányfő kijelentette: tudja, hogy az EU-ban vannak olyan hangok, amelyek "büntető jellegű megállapodást" szorgalmaznak, abból a célból, hogy más országoknak "elmenjen a kedve" a kilépéstől.

Az EU azonban ezzel saját magát is büntetné, mivel az uniós exportőrök ebben az esetben új vámkorlátokkal találnák szembe magukat, amikor "a világ egyik legnagyobb gazdaságának" szeretnék eladni termékeiket, és ez veszélybe sodorná a brit piacon évente értékesített, több mint 290 milliárd font értékű exportjukat. Veszélybe kerülnének emellett az uniós vállalatok által a brit gazdaságban eszközölt több mint 500 milliárd font (182 ezer milliárd forint) értékű befektetések is, és az EU-vállalatok elveszítenék hozzáférésüket a londoni City pénzügyi szolgáltatási központjához - hangsúlyozta a brit miniszterelnök.

A kormány által csütörtökön közzétett stratégiai célkitűzések között külön pontként szerepel az a törekvés, hogy az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok, illetve az uniós országokban letelepedett britek további tartózkodási jogosultságait a kilépési tárgyalások lehető legkorábbi szakaszában rögzíteni kell.

A "Fehér könyvben" szereplő grafikus kimutatás szerint az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok csoportján belül messze a legnépesebb a több mint 900 ezres lengyel közösség. A brit statisztikai hivatal becslései alapján készített kimutatás szerint a magyarok száma megközelíti a 100 ezret.

A "Fehér könyv" szerint a brit kormány már a hivatalos kilépési tárgyalások kezdete előtt szeretett volna megállapodásra jutni az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-polgárok és az unióban élő britek jogainak további garantálásáról, de ez nem bizonyult lehetségesnek. A tanulmány ennek okait nem részletezi, de leszögezi, hogy London továbbra is kész viszonossági alapon minél előbb megállapodásra jutni e kérdésben uniós partnereivel.

Szerző