Az ukrán munkás jó munkás

Meg vagyunk ijedve, hogy nem lesz munkaerő – ez volt az egyik sarkalatos mondata annak a konferenciának, amelyet a külföldi, elsősorban ukrán munkavállalók alkalmazásának feltételeiről rendezett csütörtökön a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK).

Ebben a megyében jelenleg 3000 szakképzett munkaerő hiányzik, s miközben egyre több nagy ipari cég telepszik meg itt, vagy fejleszti már meglévő kapacitását - lásd a Gyöngyöshalászon gumigyárat építő Apollo Tyres vagy a hatvani térségben tovább terjeszkedő BOSCH - lassan lasszóval kell fogdosniuk a munkára alkalmas, s arra motivált embereket.

Az erdélyiek, a kárpátaljaiak és a vajdasági magyarok már régen itt vannak, sőt, jelentős létszámban tovább is álltak, és Európai nyugati felén dolgoznak, magasabb bérért, jobb körülmények között. Ezekből a térségekből már nincs utánpótlás, a hazai erőforrások pedig lassan kimerülnek – hangzott el az egri rendezvényen. Vendégmunkásként így most már azok az ukránok kerülnek szóba, akik nem beszélik ugyan a magyar nyelvet, de szívesen áttelepülnek, hisz az ottani bérük három-négyszeresét is megkereshetik. Sokan jönnek a háború sújtotta vagy épp feszültségekkel terhelt térségekből, s nem csak egyedülálló férfiak vagy asszonyok hanem házaspárok, sőt, alkalmasint egész családok is. A nyelvi nehézségeket eleinte azzal hidalják át, hogy a brigádokban mindig akad olyan, aki beszéli a magyar nyelvet, s eleinte ő közvetíti a feladatot a többieknek.

Az ukrán munkaerő motivált, hamar beilleszkedik, szakképzett és jól dolgozik – mondta a jászberényi Jász-Plasztik Kft-t képviselő Bátonyi Attila. A motiváció elsősorban a pénz: Ukrajnában jelenleg ötvenezer forintnyi az átlagfizetés, nálunk pedig kétszázezer forintot is hazavihetnek. Aki vállalja az itteni munkát, annak szolgálati lakást biztosítanak, vagy szállást bérelnek, de egyre több cég épít munkásszállókat.

A munkaerő-toborzással és HR-rel foglalkozó cégek képviselői azt emelték ki, hogy az ukrán vendégmunkások foglalkoztatásnak feltételeit az állami szervek is gördülékenyen intézik: a bevándorlási és az adóhivatal egy-két héten belül kiadja a szükséges engedélyeket, s jellemzően nem gördítenek akadályt az ukrán munkavállalók útjába.

Fülöp Gábor, a HKIK főtitkára lapunknak elmondta: Heves megyében az utóbbi időszakban évente átlag 3-4 százalékkal nőtt a „munkaerő-deficit”, s ha ez a folyamat nem áll meg, nagyon nagy bajban lesznek a cégek. Épp ezért a mostani konferencia után február közepén a térségi polgármestereket hívják majd össze, s arra kérik őket: nézzék meg, milyen lakhatási támogatással tudnák segíteni a jelenlegi, s a jövőbeli munkavállalókat, hogy az elvándorlást csökkentsék, az esetleges áttelepedési kedvet pedig növeljék.